Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-11-01 / 9. szám
Varga Jenő: Az októberi forradalom tanulságai 1918 október 31 — 1945 október 31 A Károlyi-forradalmat az osztrák, magyar monarchia katonai veresége váltotta ki A Habsburg-monarchia egyes ré. ízeinek “gazdasági egymásrautaltsága” az akkori osztályuralmi viszi), nyok melett lényegében az osztrák burzsoázia, a magyar, cseh, német és a lengyel agráriusok javát szolgálta, nem a dolgozó népét: nem látták, vagy nem aka tűk látni a sokféle nemzetiségi elnyomás robbanó erejét: nem látták, vagy nem akarták látni, hogy a Habsburg-uralom történelmileg teljesen eltérően fejlődött népeket és országokat kényszeritett erőszakoan egy áüamkeretben együtt, élni: a cseh csapatok valójában ellen, séges hadi ereget képeztek a monarchia hadseregén telül Magyaroi-szágon a föi-blrtokcsosz. tál.v nagy hasznot húzott a közös vám teiiletböl. A magyar az uralkodó nemzet volt a tótok, románok, hor. vátek, rutének felett: ez biztosította a magyar intelligenciának az állami, megyei, városi hivatali állások mono. póliumát fgé-z Magyarországon, a nemzetiségek lakja országrészeken is. A parlament a magyar uralkodó osztály parlamentje volt, amelyben a Magyarországon élő nem.magynr né. pék alig birtok képviselettel. Az erő. szak-szervezet: — a csendörség, rendőrség, a magyar uralkodóosztály ren. delktzésére állt, a hadsereggel azon. ban a Habsburgok rendelkeztek. Ilyen módon a magyar uralkodó osztályok és az intelligencia számára az 1867.es kiegyezés alapján létrejött állapot tűrhető volt. De a magyar dolgozók, főleg a parasztság, gyűlölték a Habs, burgokat, akik a földesúri uralom végső hátvédje szelepét játszották. — A “Mégis huncut a német...” nóta ho z. szu évtizedes népszerűsége világosan jelzi a Habsburg.urálom népszerűtlen, ségét a kiegyezés után is. De a magyar dolgozók Habsburg, eilenessége — éppen mert az uralkodó osztály és az intelligencia hasznot hu. zott a Hamburg támogatással űzött nemzetiségi és osztáíyelnyomásból — nem vált a háború alatt sem olyan aktiv robbantóerövé. mint a cseheké. Magyarországon nem volt Masarykhoz hasonló államférfi, aki a dolgozó nép hagyományos Habsburg.gyülöletét és németeltenes beállítását még a hábo. ru alatt aktiv e:ö vé szervezte volna, Varga Jenő, a világ • ljirü magyar közgazdász és szó ciológus huszonöt év óta Orosz országban él és mint a Tudományos Akadémia tagja, rend kivül éltékes tevékenységet fejt ki. Á kiváló tudós politikusnak az 1918. októb.ri forradalom évfordulója alkalmából írott cikke megkülönböztetett figy.lmet érdemei. Csak a monarchia katonai veresége és felborulásai váltotta ki 1918.ban az októbervégi Hab.-turg.ellenes forra, dalmat. Ez a körülmény természete, sen nagyon megnehezítette a Károlyi, kormány helyzetét a diadalmas antant, túl szemb.u. * Az örökség, amilyet a Ki'oiyi.kor. mány átvett, bizony nehéz volt. A négyéves háború kizsarolta az orszá. got. A termelőeszközök (a hadigyárakon kívül) el voltak kopva. A nyers unyag.készletek elfogj tak. A föld a rossz művelés folytán ki volt merülve. A valuta elértéktelenedett. Még nehezebb volt a külpolitikai helyzet. Az uj Magyarország hadsereg hiá. nyában teljesen ki volt szolgáltatva az antant.államférfiak jó., illetve rossz, indulatának. A Károiyi.kofmány kül. politikája ilyen körülmények között ízükiégképen utópisztikussá vált: Wilson 14 pontjának a hangoztatása, ra kellett szorítkoznia az antant.tá. borhoz tartozó szomszéd országok — Románia, Szerbia, Cseho szag — a wdsoni nemzetiségi elvekkel össze nem egyeztethető területi követelései, vei szemben. Ez pedig gyenge tégy. vernek bizonyult. Utópisztikussá vált ennek folytán a Károlyi.kormány nemzetiségi politikája is. A Károiyi.forradalom kormánya megpróbált forradalmi módon szakita. ni a magyar uralkodóosztályok evez. redes elnyomó nemzetiségi politikájá. val és teljes egyenjogúságot biztosi, tani a területén élő nemzetiségeknek. Sajnos, ez r. helyes politika elkésett, nek bizonyult. A Magyarország te.ü. létén élő nemzetiségeknek nem nyílt elegendő alkalmuk meggyőződő a forradalmi kormány helyes nemzetisé, gi politikájának gyakorlati megváló, sitásáról. Az antant engedélyével a román, a cseh hadak benyomultak az országba, megszállták a nemzetiségek lakta országrészeket és kihúzták a Károlyi.kormány helyes nemzetiségi politikája alól a materiális alapot.., Történelmi vissza pillantásban azon. ban úgy látszik, a Kán,iyi.forradalom, nak módjában lett volna nemzetközi pozícióját mind az antanttal szemben, mind az o szág területén élő nem ma. gyár népekkel való viszonylatban lés, nyege-en megerősíteni, az objektiv nehéz helyzet ellenére is. Ehhez azon. lián az kellett votna, hogy a Károlyi vezetése alatt álló forradalmi kor. mány gz egész országban rákényszerl. telte volna a nagybirtokosukat arra, amit Károlyi személyesen megtett: forradalmi föld. osztás r a. Ez nem azt jelenti, hogy a nagybirtokot okvetlen káitéL rhés nélkül kellett volna kisajátítani. Amire az oki óber j forradalomban szükség lett votna, az azonnali földosztás az egész országban, a nemzetiségek lakta területeken is. Olyan földosztás, amelynél a földbirtokosoknak adandó kártalanítás utólag lesz megállapítva. Ilyen földosztás az októberi Magyar, országhoz vonta volna a nemzetiségi dolgozó parasztokat. Ilyen földosztás lehetővé tette volna egy uj és egészen uj szellemű hadsereg szervezését és evvel az ország külpolitikai megeró. södését. Mit tett azonban a ko mány, nohn Károlyi személyesen, a földosztást sürgette? Végtelen tárgyalásokat foiy. tatott arról, hogy mely nagyüzemek o ztindók fel, milyen feltételek mel. lett kaphat a dolgozó parasztság föl. del? A miniszlerek egyrésze. elsősor. ban Nagyatádi Szabó, tudatosan n földreform.törvény gyors megalkotá. inak és keresztülvitelének megakadá. lyozáíán fáradoztak. (E sorok Írója, mint a szccláldemok ata párt rnegbl. zottja résztvett a Berinkey-kormány. nak ezeken az ülésein, amelyek a föld. uform. törvény ja vaslap, kát tárgyat. Iák é» így élesen szembekerült a föl. desurak és nagyparusztok érdekelt vó. ilő Buza Barnával és Nagyatádival.) A legdrágább hónapok meddő tanáé«, kozákokkal, alkudozásokkal teltek «I
