Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-10-15 / 8. szám
Zemplényi Klára Vádirat Ez a háború, amelyet sokkal hely esetben emberirtásnak nevezhetünk, sok uj gondolatot vet fel. A szadizmus fogalma például nem foglalkoztatta mélyebben az átlagembert, nem fordult elő mindennapi f leiében, nem képezte beszéd tárgyát. Ma, szinte első helyen áll, ha nem mondjuk ki, akkor gondolunk rá. Azt kérdezzük, hol bujt meg eddig az ein beriségnek ez a hatalmas erővel kitörő kéjvágya, oktalan kinzási, gyilkolást ösztöne? A háború előtti időkben ez úgy látszik csak hamu alatt izzott, a sok csalás, lopás, rablógyilkosság között csak litkán fordult elő szadizmusból fakadó bűntény s ha elő fordult, akkor az egész vüág felháborodva vett róla tudomást. Ma, a németek által felállított koncentrációs táborok több milliót kitevő áldozatainak negyvenöt kéjgyilkosa (hol a többi?) áll bíróság előtt. Lüneburgban gúnyos farkasszemet néznek életben maradt áldozataikkal, ugylátszik az angolok Ízletes, tápláló élelmezése kellő frissességben tartja Őket. Csak nehezen lehet elhinni, hogy ezek a kéjgyilkosok biróság elé tartoznak, Egyetlen érv, hogy ez a tárgyalás talán fényt, vetit bizonyos dolgok:a, hogy a tudomány nyerni fog általa, a bírák bele fognak világítani keresztkérdéseikkel ez emberbestiák lelkivilágába s ezáltal választ kapunk arra a kérdésre is, hogy jutott napvilágra és milyen mértékben, az évszázadokon át visszafojtott, törvények által visszaparanesolt s most íme felszínre került szadizmus. Hogy miképen fog szólni az Ítélet, az nem kétséges. Ha kétséges volna, akkor nem lehetne hinni az emberiségben, akkor hagyjuk abba az Írást olvasást és várjuk be elszántan a világ végét. Az ítélet tehát csak egyféle lehet. Addig azonban, inig azt kimondják, egy tárgyalás folyik, mely a jogvilág fennállása óta idáig a legcgyedülállóbb. Ezen a tárgyaláson az emberbestiáknak elszánt védőik vannak, kik keresztkérdések közé fogják az — áldozatokat, órákon át faggatják, “puhítják” a gázkamrákból menekülteket, a nyomorékká ütötteket. Ezen a félelmetes tárgyaláson nem a gyilkosokat kínozzák kérdésekkel, nem belőlük préselik ki a vallomást. Nem rájuk csap le s bizonyítás könyörtelen ökle, hanem a megkínzott “tanuk” tépett idegeire. Mintha egy megkcrgült, feje tetejére állított ki sérleti színpad lenne ez a tárgyaló terem, ahol az egyik védő, Brown kapitány a hallgatóság általános derültsége közepette megkérdj a kimerült tanút, hogy a gyüjtötábor fiatal nőfoglyai nem ajánlkoztak-e önként a nyilvános házak számára? Ezt a tanút, ki egyetemet végzett asszony, orvos s akin*! egész családját kiirtották az itt ülő gyilkosok, 5 órán keresztül faggatják a védők. Granfield őrnagy minden állítását hazugnak bélyegzi. csapdákat állít fel neki, zavarba hozza a kiméi ült, megkínzott nőt, nevetségessé teszi gyilkosai és az egész hallgatóság eiött. Granfield őrnagynak segítenek a jelenlevő újságírók is, kik minden magyarázat, vagy egyéni gondolat nélkül küldik szét “tudósításaikat” a világba, legfeljebb azt veszik észre, hogy a fiatal, csinos SS-nő Irma Greese a tanú vallatása közben többször mosolyog vádlott társai felé. Dr. Ada Bimko a lengyel, Stem Ilona a magyar és mind a többiek, köztük Sofia Litwinska, aki az egyik tárgyaláson idegrohamot kapott, úgy, hogy ki kellett a tárgyalóteremből vezetni, ti valamennyien gyengék vagytok áhhoz, hogy tanúságot tegyetek a történelem leszörnyübb gaztette mellett. Titeket Hálátoktól megfosztva, mint meztelen állatokat raktak teherautókra. A teherautók a vesztőhely előtt automatikusán megnyíltak és benneteket mint “egy szállilmány búr gonvát“ dobtak ki magukból. Titeket ostorral csapkodtak, bottal véresre ütöttek, volt köztelek olyan, kinek a mellét szakították le és egy olyan is, kit a gázkamrából rántottak ki az utolsó pillanatban. Tirátck vérebeket uszítottak. Ti tifuszbetegekkel feküdtetek együtt s ha közülük meghalt az egyik, hullája ott büzlött fekvőhelyetek mellett. Veletek gynekologusok k!sérleteztek, a mesterséges megtermékenyítés lehetőségét próbálták ki megtépett testeteken. A ti hangotok gyenge, elesettek, megtiportak vagytok s most a gyilkosok védője Philippe százados, “hazugságon“ kap rajta benneteket, mikor azt állítjátok, hogy a belseni kályhába taszított ember férfi volt, holott Írott. nyilatkozatban úgy vallottatok, hogy nő volt az illető. “Sohasem hittem volna, hogy életben maradok és a gyilkosok ellen rallhatofe“ mondotta az egyik tanú. “Sosem h:ttük volna, hogy neked kell magad védened, te szegény tanú“, — mondjuk mi, kik távol voltunk a borzalmaktól. kiket megkímélt az értelmetlen, a kiszámíthatatlan sora éhségtől, ütlegektöl, gázkamráktól, anélkül, hogy jobbak, okosabbak, érdeme sebbek lennénk nálatok. A mj feladatunk, hogy vádat emeljünk azok ellen, akik még ma is titeket gyötörnek és csúfolnak. Kik nem gondolnak szenvedéseitekre, hanem csapdákat álltának fel, melyekbe belezuhantok. Ennek a kísérteties tárgyalásnak egyetlen felauata: a gy.lkósok lelkivilágára vetni fényt! Lélektani módszer.el kihozni belőlük bestialiiásuk fokát és miértjét. Családaiklian kutatásokat végezni, gyermekkorukat kiteregetni, életüket lépésröllépésr.. visszafelé vezetni, megállapítani, mikép értek el pályájuk végső állomására: a "koncentrációs” táborokba. Miért vállalták ezt a megbízatást és ha vállalták, miért követtek el még hatványozottabb gaztetteket, mint amit az előírás parancsolt rájuk. A birák dolga lenne, kivenni ezekből n gyilkosokból, hogy miért adtak a gázkamrás áldozatoknak törülközőt, szappant, tükröt a kezükbe? Mi késztette őket erre a “kiméletességre”, mikor semmiféle gyilkolási formájuknál ez nem volt módszerük. Súlyos vád illeti ezt a tárgyalást, a bírákat és védőket, kik között egy kétkedő sem lehet. — Nnitics talán ma ember a világon, ki ne tudná, hogy a gyüjtötáborokban milliókat gyilkoltak le e parancsnokok és felvigyázók akarata szerint. Maguk az angolok küldték szét filmdokumentumaikat. s. világ minden Városába. Calvaba. M.é t tépik most szét a hagy vádat apró lészletekre, miért merülnek *1 jelentéktelen igy-ugy-történt-kutatásokba, melyek szőrszálhasogató tárgyalásai alatt a vádlottak láthatólag unatkoznak, “unják a dolgot“. így olvassuk ezt a világlapokban, ezt kürtölik szét a Lüneburgban illő lelkiismeretlen tudósítók, mint ahogy közölték annak idején is, mint legfontosabbat, hogy Ribbentfop-ot a barátnője lakásán, nem egészen tiszta narancsszínű pizsamában fogiák el, vagy hogy Tojo barna cipőjén három a gomb s hogy három taps után Tojo lánya személyesen tálalt feketekávét az USA tudósító hoyoknak. Súlyos a vád a lüneburgi tárgyalás ellen, még súlyosabb a világsajtó és a közvélemény ellen. Hol marad a kiáltó hang, mely vétót emel? A háborús cenzúra ugylátszik nagyon is fejbe kólintotta a sajtót, úgy, hogy még mindig kábult tőle. Elakadt a hangja, nem veszi tudomásul, hogy már irhát amit akar, nem ébred öntudatra: elfelejtette hivatását. Elfelejtette, hogy béke időkben utat mutatott, tantntt, nevelt, világitó fáklya volt mindenütt, ahol homály uralkodott. Közvélemény és világsajtó édestest-^itllllllllllllliimillllíJllllilliiimiJiiiiiiiiiiiiiiijiilifiiinmiiíiiiiiuiiiHiiiniitiiHiiintiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiuiiiimituiumiiiiitfumbimimwmuiiuuiiiiiitumMUMimiiiimiimMiNiiumiiuuuiHuiiiiiii^ I Argentina EGYETLEN törvényesen bejegyzett MAGYAR szabadalmi ügyvivő irodája ! Találmányok kidolgozása .bejelentése é eljárás az állami szabadalmi g ¡I hivatalnál. — Szabadalmak megszerzése a világ bármelyik államában, |j Műszaki tanácsok kétes szabadalmi ügyekben. — Védjegyek bejegyzése, m Műszaki fordítások. I JAKAB LAJOS oki. gépészmérnök. Hites szabadalmi ügyvivő y| Av. R. S. Peña 760, 6-ik em. (Diagonal Norte) 1 U. T. 34, Dsfensa 4619 f
