Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-10-15 / 8. szám
4 Szabad Szó „A magyar demokrácia tanulni fog a kelettől és nyugattól!” Az ideiglenes Nemzetgyűlés ünnepélyes mengnyitásán elvi jelentőségű nyilatkozatokat tettek a demokratikus pártok vezetői NEGYVEN MILLIÓ A budapesti “Szabadság”, Gábor Andor, Barcs Sándor és Darvas József napilapja jrja: A szerdai minisztertanácson benyújtott javaslat negyvenmillió pengőt juttat szellemi kiváltsága nknak, Íróknak, tudósoknak, művészeknek. A fiatal, néhány hóna pos magyar demokrácia, mely a falvak nincstelen parasztjait már földhöz juttatta s mely mindent elkövet a lerombolt ipar, a vasutak újjáépítésére, most a szellem felé nyújtja segítő kezét. Ezt a segitö kezet nem szabad többé elengednie a szellem embereinek, mert ez a segitö kézmozdulat nemcsak a gondoskodó kormányhatalom, hanem a parasztság és a városi dolgozók kéznyujtása is. Olyan kézfogássá kell válnia ‘ennek, hogy soha többé ,ne járhasson külön utakon dolgozó és értelmiség. A múltban, sajnos, nem így volt. Még az Írók között is, Petőfi és Aöy szellemi örökösei között is akadtak olyanck, akik a nácizmus ingoványaiba tévedve, szellemi tekintélyükkel maguk után csalogatták az ifjúság egy részét. Szerencsére nem sokan és nem a legkülönbek. De hogy mégis voltak ilyenek, ez figyelmeztetés kell legyen és tudós nem szakadhat el m néptől. Az ország sorsa az értelmiség és a dolgozók közös sorsa, A szellemi életnek azok a szabotálói pedig, akik csak anyagi-bajokra hivatkeztak, ha megkérdezték tőlük: miért hallgatnak? — most már nem siránkozhatnak. Még akkor se, ha ez a negyvenmillió nem varázsolja paradicsomivá életüket. Aki ezután is hallgat, annak “incs mondanivalója. Sem az újjáépülő országról, sem az újjáépülő ország népének. Az ideiglenes Nemzetgyűlés szeptember 5-iki ülésén Zsadányi Béla elnök tartotta a megnyitó beszédet. Zsadányi mindenek előtt a magyar nép háláját fejezte ki a felszabadító orosz hadsereg iránt és hangsúlyozta, hogy az uj, demokratikus Magyarország barátságban akar élni a szomszédos Oroszország, Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia népeivel. A külpolitikai áttekintés után rátért az elnök a belpolitika aktuális kérdéseire. Zsadányi rámutatott arra, hogy az ideiglenes Nemzetgyűlést a demokratikus pártok önzetlen együttműködése teremtette meg. A szocialista és kommunista pártok magukban is alkothattak volna kormányt a felszabadulás idején, de ehelyett keresték a többi demokratikus pártok közreműködését is, mert azt akarták, hogy az egész magyar nép résztvegyen az uj Magyarország megteremtésében. Ennek a Nemzetgyűlésnek igen fontos feladata van. Többek között az uj demokratikus választói törvényt kell meghoznia. — A magyar demokrácia meg akarja teremteni az uj dem »kritikus Magyarország alkotmányát. E történelmi feladatok sikeres megoldásától függ a demokrácia egysége, mert nem szabad -elfelejteni, hegy a faseizmus és reakció még mindig készen áll szabotálni a demokratikus alkotó munkát. Rákosi Mátyás szólalt fel azután a kommunista párt nevében. Hangsúlyozta a politikai pártok együttműködésének fontosságát. A magyar demokrácia a magyar nemzeti jelleget kell, hogy kifejezze, bár tanulni fog régebbi demokráciáktól Keleten csakúgy, mint Nyugaton. A magyar sors azonban gyökeres változás előtt áll, annak a ténynek következtében, hogy a szovjetunió közvetlen szomszédja lett. Magyarország szoros baráti viszonyban 'akar élni a Szovjetunióval, ugyanakkor azonban barátságban akar élni a nyugati demokráciákkal. Szakasits Árpád a szociáldemokrata párt nevében hasonló szellemben beszélt és hozzátette, hogy a kommunistákkal kötött paktum feláldozta a ^szociáldemokrata párt érdekeit az ország tágabb és fontosabb érdekei javára. Tildy Zoltán a kisgazdapárt képviseletében kijelentette, hogy pártja nem fog tűrni diktátori hajlandóságot egyik párt részéröl sem s ha ilyen tendenciák felbukkannának, pártja azonnal kilép a Nemzeti Frontból. * A Nemzetgyűlés megnyitásánál jelen voltak Voroshilov tábornagy, továbbá Schönfeld amerikai nagykövet, valamint az angol és jugoszláv delegáció tagjai. * Megalakult az uj Nemzeti Bizottság A budapesti rádió szeptember 9-én: Az újjáalakított Nemzeti Bizottság megtartotta első ülését. Elnökül Tildy Zoltánt, alelnökül Rákosi Mátyást, Szakasits Árpádot, Kossá Istvánt és Kovács Imrét választották. — Frank Lás-ó lett a bizottság titkára. Tildy székfoglaló beszédéban rámutatott arra, hogy a bizottságfeladataaz ország összes nemzeti bizottságainak közös nevezőre hozatalában áll. Emellett a 'bizottság irányítja az ország politikii életét és teljes erejével támogatja a kormányt.” Visszaadták az oroszok magyar igazgatás alá a Weisz Manfréd-gyárat A bukaresti rádió szeptember 11-én: “A vörös hadsereg visszetídta a Weisz Manfréd-gyárakat a magyar iparnak. Először a szénbányákat, majd a lispel olajforrásokat, most pedig Magyarország legnagyobb iparvállalatát adja át a vörös hadsereg a magyar munkásságnak. Az átadás ünnepélyes keretek között ment végbe. Gusev orosz alezredes, a Szovjet katonai parancsnoksága nevében megköszönte a Weisz Manfréd-gyár munkásainak odaadó munkájukat, mellyel elősegítették a vörös hadsereg győzelmét.” Első magyar csillárgyár pS PARAGUAY 445 ü AJÁNDÉKTARGVAK M AY ER-nál BUENOS AIRES U. T 32—3362
