Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1945-10-01 / 7. szám

védésnek a részesévé vált, amelyet a líitleráj zúdított a világra és amely­nek kiáltó emlékeztetőt itt járkálnak körülöttünk. Bíró Mihály 1940-b n a németek Paris felé va 6 előnyomulása idején sünién menekült, Döröndjéí. a kezébe fc¿va, a nem értesültek múltján a gyalog vándorlók százezrei között ván. szorgctt, hogy Amerikába jusson. Amig a német tankok utói nem ér­ték. Akkor nem volt más választása, minthogy visszatérjen Parisba. És et­től a p.rctöl kezdve betegnek érezte magát, mint keserűen megjegyzi, a félelem te epedett rá. Francia papír, ján hazátlannak szerepelt, Ausztriá­tól, Csehszlovákiából memktilt a hit­­ltriznius e öl és most itt ragadt a ke­lepcében Horthy aleñes album ja mi­att Magyarországon is körözték és ál­landóan följelentéstől tartott. I Nyilvánvalóvá vált, hogy aki itt ma­riát, az a német koncentrációs tábo­rok jelöitje, csak az időre keh várnia, amíg rák rül a sor. Biró helyzete any. nyival is rosszabb volt, mert anyagi nehézségekkel is küzdött, az első év­ben jóformán semmiféle segélyhez 'era tudott hozzájutni, reklámokat rajzolt, rajzokat, arcképeket készített Éhbéréit, amíg betegség le nem ver­te a lábáról. ügy kezdődött, hogy 1941 augusztu­sának egyik estéjén autó állt meg a £íivcii-n lévő hotel előtt, a Gestapo feljött, átutazóban levő vendég után éidek ödtek. Hallotta lépteik kopogá­sát az ajtaja előtt, igyekezett elkapni szavaikat cs uzíáu lélegzetvisszafojt­va várta, hogy melyik szobába nyit­­nide be. Nemsokára elmentek, dg ez­után minden autóra összerezzent. A leket pestis ránehezedett a párisi uc­cukra, halált ígérgető náci plakátuk üvöltöttek a falakról, harmadíziglen le- és felmenő ágú rokonaik kiirtásá­val fenyegették az ellenállás résztve. vöit. A Rivoün ievö hotelbe egyrr sű­rűbben jött a Gestapo. Eleinte a fia­talokat szedték össze, de aztán sor ke­rült az öregekre és Biró Mihályra is. De amig idáig jutott, a félelem már m gtette r. hatását. Éjjeleket nem aludt, a rémülettől kivert a verejték a hóm,okán és fejét fogva éjszakákon keresztül töprengett a menekülés le­hetőségén. Súlyos tiidöbajt kapott, lá­zas betegen feküdt ág ában, amikor ;miwii!iitnii¡iiiii!iiE3iiiiiiiniMpititi:iiiiit;iiiiiiiuiiiiiiiiiMiiiii!U CASA y ... 5 i Friedmann I I g magyar ékszerész és órás I A legkényesebb ízlést is kielé- 1 Ü gitö ékszereket készít ra:zok 5 ti után. s ízlés — Művészet — érték s Javít — Átalakít g Vesz, elad, becserél ékszereket, i I aranyat, platinát, gyöngyöket, p = brilliánsakat és ékszerüket. | MAIPU 428 I U. T. 31—0293 íiim!iii!it3iiiiiii;ii!][3iiiiiMmii£]iiiiiiiiiiii£jiiiiiiiiimmiiimniiitií a Gestapo 1942. októberében látoga­tást tett nála. Vallatták, gyanúsnak találták, hogy zavarában németül vá­laszolt kérdéseikre, nem-e jött Auszt­riából, mig ő esk gyűrött papirost szo­rongatott kezében, tiszti kinevezése volt az osztrák-magyar hadseregből. Majd hörgött, vért köpött, amire a banditák meggyőződtek arról, hogy pillanatnyilag elszállithatatlan. Azzal m'ntek e>\ hogy másnap kocsit kül­denek érte. Biró Mihály még aznap este megszökött. A félelem és a nácik elleni gyűlölet eddigre már barátokat teremtett a közömbös lakótársakból és Így történt, hogy a szomszédos szo­ba bérlője, bájos és fiatal korzikai er detü francia asszony, aki előzőleg néha érdeklődött hogyléfe felöl; most autót kerített számára és egy Paris környéki tüdöbetegszanntóriumba szöktette. A Breven azonban minden inkább volt, mint szanatórium. Vol­­taképen kaszárnyaszerü hatalmas tér­in kböl ál!, ahová válogatás nélkül zsúfolták a betegeket. Kőpadlőján eentiméternyi piszkos lé poshadt. A náciurnlom alatt már a tisztogatással sem törődtek. Néhány hónap múlva azonban a Gestapo ide is utána jött, az összes ott található iüdöbetegek­­kei együtt letartóztatták, az > gyik kór­terembe vitték ágyaikat és ott «en. döri őrizet alá helyezték. Most küz­delmének uj korszaka kezdődött el, a harc az elszállítás ellen. Mert a szál­lítás .¡ lentette a deportálást és a gáz­kamrát s jóformán karmaival és utol. só erejével kellett az ágyhoz kapasz­kodnia, nehogy álnok orvosok, áruló ápolók elragadják onnét. Rövidesen azonban minden hiábavalónak biza­­iiYu’l, a ¡ásás tüdttbelesekct a Roí­­seblld-kórhúzba vitték át, nem azér., hogy itt jobb ápolásban részesüljenek, han m mert itt á'lRották össze a de­portálásra szánt betegek .szállítmá­nyait. Hosszú hónapokon át, a külvilágtól teljesen elzárva feküdt itt, vért kö­pött, magas láza volt és orvossághoz sem tudott hozzájutni. De a náciknak mégse volt elég gyors ez a haldok­lás. A Gestaponak szállítmányokra volt szüksége és a német tudomány különben is az ilyen betegséget a !e- Igázott fajok között már gázkamrával gyógyította, Biró Mihály mindamellett mégis rendkívül meglepődött, amikor egyik este, jóllehet 39 fokos láza volt, Bruner kapitány a kartotékról ordí­totta a nevét, hogy álljon készen az I Dr. Bricht István | a bécsi klinikák volt 1 orvosa 1 = n VIAMONTE 752, 2-ik emelet 4. Rendel: 15-töl 18-ig U. T. 31 4039 I ■ t ^iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiliiiíiiiiiiiiiüiiiiiiiiiiíiiiiüiiüiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiililiiiiiiiiiiiin1-11-' indulásra. Belekerült a deportáltak szállítmányába. A beteg minden erejével orvosért kiáltozott, ez volt az áruló, Marcovici főorvos, ki zsidó származása ellenére nem hordott csillagot, a Gestapo ar­ra használta, hogy a betegek t dobja oda a halálszállitmányoknak. Sok ezer ember meggy! kolásában vállalt így riszt, hogy a saját bőrét és állását megmentse. Ez is a Gestapo módsze­rei közé tartozott •.. Biró Mihály te.jes erejéből ordított, az ágyáról n m engedte magát letép­ni, az erőfeszítéstől hörgőit, majd vért köpött. Olyan rosszul lett, hogy a szál­lítmányra váró teherautóra nem tud­ták föltenni, az orvos végül kénytelen vo.t telefonálni Braueyba, hogy szál­­lith.,laílan. Az orvost különben a fel­szabadulás után letartóztatták, a kór. ház vezetői rehabilitálást kérvényt próbáltak uláiiaini a betegekkel, de Bíró Mihály minden fenyegetés elle­nére megtagadta ezt és példájára az­tán a ne leg, k összetépték a kérvényt. Az orvost azonban nemsokára mégis szabadlábra helyezték. Biró Mihá-y látogatói sorra elbú­csúznak, í gyedül maradok vele. Pa­­naszkuöik, hogy főleg álmatlanság kí­nozza, emlékeitől igy még éjjel sem tud megszabadulni, Közlöm vele, hogy kalapácsos mberét domborműként vésik fel az újonnan épülő Népszava házra. Úgy néz rám, mintha nagyon messzi emléket idéznék fel, valami­lyen eltűnt világról mesélnék neki. Tőlem hallotta először ezt a hirt, de az eltelt négy év alatt már örvendeni is elfelejtett. Pedig lassan ismét el­kezd dolgozni. Idönkint plakátot raj­zol, m kifog a munkának, készül haza. Az első vonattal akart hazautazni, de most, hogy az első vonat indu óbun van, Biró Mihály mégis lemarad. A felszabadulás óta eltelt év alatt ös­szeszedte ugyan magát, de még gyen­ge és az otthoni gyógyszerhiány mi­att egyelőre várnia kell. A n ndsze­­res kezelés hatása a'att már láztalan, de az, ápolónő elmondja, hogy most a szive gyönge. — Ha ezzel a vonattal nem enged­nek, a másikkal má biztosan indulok — jehnti ki ideges határozottsággal. — N-m is annyira rajzolni akarok, de úgy érzem, hogy a magyarok átneve­­lésébe is valami beleszólásom kell. hegy legyen... GERGELY IMRE. Polányi Frida Szőnyeg és gobelin javító műhelye SUCRE 2980, Dio, C­­Telefon: 70—5219 BUENOS AIRES

Next

/
Thumbnails
Contents