Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-10-01 / 7. szám
védésnek a részesévé vált, amelyet a líitleráj zúdított a világra és amelynek kiáltó emlékeztetőt itt járkálnak körülöttünk. Bíró Mihály 1940-b n a németek Paris felé va 6 előnyomulása idején sünién menekült, Döröndjéí. a kezébe fc¿va, a nem értesültek múltján a gyalog vándorlók százezrei között ván. szorgctt, hogy Amerikába jusson. Amig a német tankok utói nem érték. Akkor nem volt más választása, minthogy visszatérjen Parisba. És ettől a p.rctöl kezdve betegnek érezte magát, mint keserűen megjegyzi, a félelem te epedett rá. Francia papír, ján hazátlannak szerepelt, Ausztriától, Csehszlovákiából memktilt a hitltriznius e öl és most itt ragadt a kelepcében Horthy aleñes album ja miatt Magyarországon is körözték és állandóan följelentéstől tartott. I Nyilvánvalóvá vált, hogy aki itt mariát, az a német koncentrációs táborok jelöitje, csak az időre keh várnia, amíg rák rül a sor. Biró helyzete any. nyival is rosszabb volt, mert anyagi nehézségekkel is küzdött, az első évben jóformán semmiféle segélyhez 'era tudott hozzájutni, reklámokat rajzolt, rajzokat, arcképeket készített Éhbéréit, amíg betegség le nem verte a lábáról. ügy kezdődött, hogy 1941 augusztusának egyik estéjén autó állt meg a £íivcii-n lévő hotel előtt, a Gestapo feljött, átutazóban levő vendég után éidek ödtek. Hallotta lépteik kopogását az ajtaja előtt, igyekezett elkapni szavaikat cs uzíáu lélegzetvisszafojtva várta, hogy melyik szobába nyitnide be. Nemsokára elmentek, dg ezután minden autóra összerezzent. A leket pestis ránehezedett a párisi uccukra, halált ígérgető náci plakátuk üvöltöttek a falakról, harmadíziglen le- és felmenő ágú rokonaik kiirtásával fenyegették az ellenállás résztve. vöit. A Rivoün ievö hotelbe egyrr sűrűbben jött a Gestapo. Eleinte a fiatalokat szedték össze, de aztán sor került az öregekre és Biró Mihályra is. De amig idáig jutott, a félelem már m gtette r. hatását. Éjjeleket nem aludt, a rémülettől kivert a verejték a hóm,okán és fejét fogva éjszakákon keresztül töprengett a menekülés lehetőségén. Súlyos tiidöbajt kapott, lázas betegen feküdt ág ában, amikor ;miwii!iitnii¡iiiii!iiE3iiiiiiiniMpititi:iiiiit;iiiiiiiuiiiiiiiiiMiiiii!U CASA y ... 5 i Friedmann I I g magyar ékszerész és órás I A legkényesebb ízlést is kielé- 1 Ü gitö ékszereket készít ra:zok 5 ti után. s ízlés — Művészet — érték s Javít — Átalakít g Vesz, elad, becserél ékszereket, i I aranyat, platinát, gyöngyöket, p = brilliánsakat és ékszerüket. | MAIPU 428 I U. T. 31—0293 íiim!iii!it3iiiiiii;ii!][3iiiiiMmii£]iiiiiiiiiiii£jiiiiiiiiimmiiimniiitií a Gestapo 1942. októberében látogatást tett nála. Vallatták, gyanúsnak találták, hogy zavarában németül válaszolt kérdéseikre, nem-e jött Ausztriából, mig ő esk gyűrött papirost szorongatott kezében, tiszti kinevezése volt az osztrák-magyar hadseregből. Majd hörgött, vért köpött, amire a banditák meggyőződtek arról, hogy pillanatnyilag elszállithatatlan. Azzal m'ntek e>\ hogy másnap kocsit küldenek érte. Biró Mihály még aznap este megszökött. A félelem és a nácik elleni gyűlölet eddigre már barátokat teremtett a közömbös lakótársakból és Így történt, hogy a szomszédos szoba bérlője, bájos és fiatal korzikai er detü francia asszony, aki előzőleg néha érdeklődött hogyléfe felöl; most autót kerített számára és egy Paris környéki tüdöbetegszanntóriumba szöktette. A Breven azonban minden inkább volt, mint szanatórium. Voltaképen kaszárnyaszerü hatalmas térin kböl ál!, ahová válogatás nélkül zsúfolták a betegeket. Kőpadlőján eentiméternyi piszkos lé poshadt. A náciurnlom alatt már a tisztogatással sem törődtek. Néhány hónap múlva azonban a Gestapo ide is utána jött, az összes ott található iüdöbetegekkei együtt letartóztatták, az > gyik kórterembe vitték ágyaikat és ott «en. döri őrizet alá helyezték. Most küzdelmének uj korszaka kezdődött el, a harc az elszállítás ellen. Mert a szállítás .¡ lentette a deportálást és a gázkamrát s jóformán karmaival és utol. só erejével kellett az ágyhoz kapaszkodnia, nehogy álnok orvosok, áruló ápolók elragadják onnét. Rövidesen azonban minden hiábavalónak bizaiiYu’l, a ¡ásás tüdttbelesekct a Roíseblld-kórhúzba vitték át, nem azér., hogy itt jobb ápolásban részesüljenek, han m mert itt á'lRották össze a deportálásra szánt betegek .szállítmányait. Hosszú hónapokon át, a külvilágtól teljesen elzárva feküdt itt, vért köpött, magas láza volt és orvossághoz sem tudott hozzájutni. De a náciknak mégse volt elég gyors ez a haldoklás. A Gestaponak szállítmányokra volt szüksége és a német tudomány különben is az ilyen betegséget a !e- Igázott fajok között már gázkamrával gyógyította, Biró Mihály mindamellett mégis rendkívül meglepődött, amikor egyik este, jóllehet 39 fokos láza volt, Bruner kapitány a kartotékról ordította a nevét, hogy álljon készen az I Dr. Bricht István | a bécsi klinikák volt 1 orvosa 1 = n VIAMONTE 752, 2-ik emelet 4. Rendel: 15-töl 18-ig U. T. 31 4039 I ■ t ^iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiliiiíiiiiiiiiiüiiiiiiiiiiíiiiiüiiüiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiililiiiiiiiiiiiin1-11-' indulásra. Belekerült a deportáltak szállítmányába. A beteg minden erejével orvosért kiáltozott, ez volt az áruló, Marcovici főorvos, ki zsidó származása ellenére nem hordott csillagot, a Gestapo arra használta, hogy a betegek t dobja oda a halálszállitmányoknak. Sok ezer ember meggy! kolásában vállalt így riszt, hogy a saját bőrét és állását megmentse. Ez is a Gestapo módszerei közé tartozott •.. Biró Mihály te.jes erejéből ordított, az ágyáról n m engedte magát letépni, az erőfeszítéstől hörgőit, majd vért köpött. Olyan rosszul lett, hogy a szállítmányra váró teherautóra nem tudták föltenni, az orvos végül kénytelen vo.t telefonálni Braueyba, hogy szállith.,laílan. Az orvost különben a felszabadulás után letartóztatták, a kór. ház vezetői rehabilitálást kérvényt próbáltak uláiiaini a betegekkel, de Bíró Mihály minden fenyegetés ellenére megtagadta ezt és példájára aztán a ne leg, k összetépték a kérvényt. Az orvost azonban nemsokára mégis szabadlábra helyezték. Biró Mihá-y látogatói sorra elbúcsúznak, í gyedül maradok vele. Panaszkuöik, hogy főleg álmatlanság kínozza, emlékeitől igy még éjjel sem tud megszabadulni, Közlöm vele, hogy kalapácsos mberét domborműként vésik fel az újonnan épülő Népszava házra. Úgy néz rám, mintha nagyon messzi emléket idéznék fel, valamilyen eltűnt világról mesélnék neki. Tőlem hallotta először ezt a hirt, de az eltelt négy év alatt már örvendeni is elfelejtett. Pedig lassan ismét elkezd dolgozni. Idönkint plakátot rajzol, m kifog a munkának, készül haza. Az első vonattal akart hazautazni, de most, hogy az első vonat indu óbun van, Biró Mihály mégis lemarad. A felszabadulás óta eltelt év alatt összeszedte ugyan magát, de még gyenge és az otthoni gyógyszerhiány miatt egyelőre várnia kell. A n ndszeres kezelés hatása a'att már láztalan, de az, ápolónő elmondja, hogy most a szive gyönge. — Ha ezzel a vonattal nem engednek, a másikkal má biztosan indulok — jehnti ki ideges határozottsággal. — N-m is annyira rajzolni akarok, de úgy érzem, hogy a magyarok átnevelésébe is valami beleszólásom kell. hegy legyen... GERGELY IMRE. Polányi Frida Szőnyeg és gobelin javító műhelye SUCRE 2980, Dio, CTelefon: 70—5219 BUENOS AIRES
