Szabad Sajtó, 1970. július-szeptember (62. évfolyam, 27-39. szám)
1970-07-30 / 31. szám
It oldal SZABAD SAJTÓ Thursday, July 30. 1970 — Halló, itt Elzárná jor jelentkezik! Halló, itt a 2-es! 1-es hallja? — Itt 1-es, Agárd központ. Hallom. Jelentsen! — Süt a nap! — Halló, Zichyujfalu jelentkezzen, halló 3-as! — Itt is süt a nap! Hajnali öt óra, az Agárdi 'Állami Gazdaság rádiós szobájának ablakán is napfény ragyog. Pusztaszabolcs, 4-es is napot jelent, végre tiszta az égbolt, s megkezdődik a nagy csata. Igen, ez a csata most, olyan mint egy komor ütközet, előre elkészített, kitervelt támadással, összevont erőkkel. Csaknem húszezer holdas az Agárdi Állami Gazdaság, ez most a hadszíntér. Szántatlán földek, gyomos területek. Minden nap igy kezdődik, de a rádiósok a kerületekben nem mindig mondanak ilyen jó hirt. Rendszerint borult az ég, az eső szemerkél, vagy zuhog. Micsoda küzdelem volt itt ezen, a tavaszon, annak még a gondolatára is elkomorod*nak. ■— Beragadtak az ekevasak a sárba! Csak néztünk az égre, türelmetlenül, mi lesz? A hőmérő higanya nem akart emelkedni, hideg volt a talaj is, nem tudtuk elvetni a szemet, a gaz meg nőtt, burjánzóit, s ültünk, ölbetet kézzel. Nem is jó erre gondolni! Ezt mondja az igazgató, a főmezőgazdász, a brigádvezető, a traktoros, mindenki. — Közben fél szemmel az eget kémleli, jaj, csak vonuljon tovább az a felhő, amelyik I az antenna felett komorodik éppen. Elég volt az esőből. 120 , traktor vár bevetésre, csak pirtkadjon meg egy kissé a talaj. MÉG HAT NAP • KÉSÉS c —" Minden napért külön megharcoltunk — szól tömören Szalai Antal, a közgazda-Használjon régi vegytisztító celofánt a ritkán hasznait dolgok betakarására. Nem kell annyiszor tisztítani azokat. sági osztály vezetője, akinek foglalkozása az elemzés, tudja és ismeri a napok történetét, minden napét. De ki nem ismeri itt? Előbb négy hét késése volt a mezőgazdaságnak. Az időjárás okozta. Aztán a termék szét bepótolt két hetet. De még a maradék két hét is rengeteg. Érezte a városi lakó is, mert hiába ment ki a piacra a háziasszony, hiányzott a primőr. S drága volt, ami érkezett, az a kevés. így történt, hogy már a háziasszonyok is az eget kémlelték reggelenként. Az egész ország az időjárásra figyelt, közben a mezőgazdaságban megkezdődött a nagy küzdelem. Kiegyenlíteni a két hét lemaradást is! Minden napért külön-külön meg kellett ' harcolni. Néha tört az eke: vas, néha bedöglött a motor, 1 sárba süppedt a vontató, két' szeres erőfeszítésre volt szükség. Tavaly 24 mázsa búzát takarított be holdanként a gazdaság. Az idén is számit anynyira. Halászol a gabona, szőkül már a határ, s nagyon íjó ez a meleg napsütés mindenre. Az embereket is felvillanyozta. UTASÍTÁSOK FÉLÓRÁNKÉNT RÁDIÓN A rádióadó félóránként közli a haditervet, irányítja a földekre a traktorokat, kultivátorokkal, a növényvédőszereket szóró gépeket, a szőlőbe a dolgozókat, s a nagy teljesítőképességű permetező gépeket. Érik a gyümölcs, duzzadnak a szőlőszemek, híznak a buzaszemek a kalászban, s a kukorica is szinte szemlátomást növekszik a napsütésben. Olyan mindez, mint egy szélesen hömpölygő, harsány kiáltás: süt a nap! Az egész ország visszhangozza. Esemény, s reméli mindenki, városok s falvak lakossága egyaránt, hogy olyan esemény, ami ezentúl mindennap megismétlődik, s végre itt az igazi nyár. A primőrök elkéstek, drágábbak is a szokottnál, de §z csak átmeneti jelenség a piacokon, mert már csak hat nap késésben van a mezőgazdaság. S hónap végén helyrebillen az egyensúly, amit bizonyít majd a bőséges felhozatal is és a lemorzsolódó piaci árak. De nemcsak a gyümölcs érik és a búzamezők szőkülnek a gazdaság 20 ezer holdas határában, termelnek itt húst is. S ezt egyáltalán nem befolyásolja az időjárás, itt nem volt szükség napfényre. Sőt: az automatizált hizlaldában a hízók kék fényű félhomályban élnek, mert igy jobban tudják értékesíteni a takarmányt. FÉLHOMÁLYBAN GYORSABBAN HÍZNAK A 4-es körzetben, Pusztaszabolcs határában építették fel az ország egyik legkorszerűbb kísérleti sertéstelepét. Park, virágágy, gondozott ut, villany. Fertőtlenített kalocsniban és fehér köpenyben szabad csak a belépés. A telep hét hónap alatt épült fel paneles módszerrel, úgynevezett szendvics elemekből a hagyományos módszerrel két évig építették volna. Úgy nevezik: “zárt rendszerű szakosított sertéstelep”. De hozzáteszik: agárdi módra! Évi 12 ezer sertés kerül innen piacra. Kilencnaponként uj kocák kerülnek a fiaztatóba, a malacokat 35 napos korban választják, 23—25 kg.-os súlyban avatják őket hizóknakvalókká, majd az előhizlalda következik, azután a rendes hizlalda félhomállyal, ahol a 100—110 kilós súlyt 185-190 nap alatt érik el. Régen ebhez 210 nap kellett, tehát az uj módszerrel három hetet nyernek. Hogy mennyi ez húsban kifejezve? Csak itt Agárdon sokezer kiló. Két kérdés a sötétben: — Mennyibe kerül egy kiló hús? — Ezen a módon 15 forint 75 fillér. A régi módszerrel 18 forintba került. — És hány ember gondozza ezt a rengetek hízót? — Egy ember. Fehér köpenyben. Ül a vezérlőasztal mellett, nyomkodja a gombokat, de etetéshez az sem kell. Automatikusan kapcsolja be a gép a berendezést, s az élelmet egy cső a padlóra surrant ja. Kilépünk, hunyorgunk a napfényben. A sötétben a kocák híznak, a napfényben gyümölcs érik, s a búzamező szőkül. Kenyér és hús. Jó esztendőnek ígérkezik az idei is. S csak biztat, amit kihallok a nyitott. ablakon; ismét jelenkeznek a központnál a körzetek: — Süt a nap! Süt a nap! Illés Sándor BUDAPEST — Az utóbbi években jelentősen megváltozott a Dunakanyar arculata. a szentendrei járásban már eddig több ezer hétvégi parcellát mértek ki, s számuk különösen a következő években — rohamosan növekszik. A növekvő igények kielégitésére a mezőgazdaságilag nem hasznosítható területen, Dunabogdány és Visegrád környékén 364, Pósmegyeren pedig 61 belterületi parcellát jelöltek ki. Ezek már a jövő évben megvásárolhatók. A negyedik ötéves terv idején további 1500 hétvégi telek értékesítésére kerül sor. Többségük Csobánka, Dunabogdány, Leányfalu, Pilisszántó, Pomáz, Szigetmonostor és Tahitótfalu határában terül el. A belterülethez tartozó parcellák 150—200 négyszögöle- 1 sek, a nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas területek pedig 200—300 négyszögöles -telkeket jelölnek .ki. Vételáruk — a közművesítés mértékéhez képest----négyszögölenként 40—220 forint köj zött lesz. A járási tanács az eladásokból befolyt összeget elsősorban most alakuló üdüj lőtelepek úthálózatának épi. tésére fordítja. Muzeumavatás Baksnybélen Bakonybél —- a turisták és a pihenni vágyó emberek paradicsoma — uj idegenforgalmi nevezetességgel gyarapodott. Kodolányi János, a Néprajzi Muzeum igazgatóhelyettese megnyitotta a szabadtéri néprajzi múzeumot. A muzeum több évi szorgalmas gyűjtőmunka eredménye. Két épületet — nyolc szobát és négy ■ gazdasági helyiséget rendeztek be a néprajzosok a századforduló ízlése szerinti stílusban. Az épületet, a legrégibb bakonybéli család, a Hospraiék egyik leszármazottjától vásárolta meg a Néprajzi Muzeum. — Sok értékes anyagot sikerült összegyűjteni a bakonybéli padlásokról, .kamrákból — mondotta alassa M. Iván néprajzkutató. A szobákat úgy rendeztük be, ahogy a századfordulón Bakonybélen és általában a környéken élő módosabb parasztok laktak. Az épület egyik szárnyában m e g t aláiható még az úgynevezett füstöskonyha is. Bakonybélen ugyanis azelőtt a legtöbb ház \ kémény nélküli konyhájában, főztek az asszonyok, a füst a konyhaajtón tódult ki az udvarra. Az egyik szobában fa megmunkálásához szükséges szerszámok láthatók. — Valamikor a bakonybéliek a famegmunkálásból éltek — magyarázta Balassa M. Iván. — A környező erdők bőséges alapanyagot adtak ehhez. Maguk készítették a hatalmas szánokat, a szekérkerekeket, s fából készültek még a kisgyermekek bölcsői is. E hagyományt ma már csak egy faipári szövetkezet őrzi. A muzeum legrégibb da; rabja — a komáromi láda: — I 1828-ból való. Ez a . tulipános láda testvére, a lányok kelengyéjüket tárolták benne. Bakonybélen az 1800-as éveikben csutorások is dolgoztak, í Erre utal az egyik szobában levő, 1867-ből való csutora. A muzeum idős gondnoka — aki valamikor művészé volt a fafaragásnak—a megnyitó alkalmából bemutatta a fafaragást, az “öregek tudományát”. GYILKOSSÁG EGY SÉRTÉS MIATT KARCAG. — A Szolnok megyei Tiszaigar községben Makula József 19 éves és élettársa, 15 éves Lakatos Edit között szóváltás történt egy i elhullott sertés miatt. A laí kásban tartózkodott még Lakatos Kálmánná és Maküla Béla, Makula József testvé- I re. A szóváltás hevében Ma! kula József baltát ragadott | és Lakatos Editet agyonütötte. Lakatos Kálmánnét is | életveszélyes sérüléssel szálj litották a karcagi kórházba. A rendőrség a Makula testvéreket letartóztatta és folytatja a vizsgálatot. 9ÖC' éves VÁROS TOKAJ — Tokaj fennállásának 900. évfordulóját 1973- ban ünnepük. A nagyközség máris készül az ünnepségre. Vezetősége az elmúlt napokban tizenöt tagú munkabizottságot szervezett, amelynek tagjai megírják Tokaj gazdasági, társadalmi, s kulturális fejlődésének történetét 1073-tól napjainkig. MAGYAR VIDÉK: JELENTEM: SÜT A NAP! A NÉPSZERŰ DUNAKANYAR 11 UJ HÉTVÉGI TELEK 'háztartási ideák
