Szabad Sajtó, 1970. július-szeptember (62. évfolyam, 27-39. szám)
1970-07-23 / 30. szám
12. oldal SZABAD SAJTÓ Thursday, July 23, 1970 — Andrecito, láttad az Universal cikkét a hangversenyemről? Ezt itt, a harmadikat! A másik kettő, megmondom őszintén, nem nagyon érdekel. Rajtam a kritikusok már nem segítenek, sem nem rontanak. De ez más. Olvastad? — Hát... nemcsak olvastam, de — Írtam is ... — Ejnye! Akkor már tudom, miért hatott olyan különösnek. Mert ezt a kritikát te nem Írtad, hanem festetted, ahogy Don Quijoteidat fested! A párbeszéd 1960-ban a mexikói Acapulcóban hangzott el. Szereplői: Pablo Casals, a világhírű csellómüvész (ő örökítette meg a párbeszédet) és Salgó Endre, a világhírű magyar festőművész, vagy ha nagyon pontosak akarunk lenni, Andrés Salgó, a magyar származású világhírű mexikói festőművész, aki alkotó tevékenysége mellett művészeti, sőt zenei kritikákat is szokott írni a ve* * * * Magyarországon nem ismeszabonban találja, a háborús években itt rendezte utolsó európai kiállítását. Ekkor költözik, mint politikai menekült Mexikóba, s ott rövidesen a festészetéről hires ország képzőművészetének élvonalába kerül. Már András Salgónak nevezi magát, de a “Salgó” névből megtartja a hosszú “ó”-t, mert Mexikóban is — az ő kifejezését használva — “mezőtúri bicskás”-nak tekinti magát. De bicska helyett az ecsetet forgatja, és jól forgatja — erre elegendő bizonyíték üstökös pályafutása. Hiszen csak szemügyre kell venni kiállításainak néhány állomását: New York, Birmingham, a kanadai nagyvárosok, Puerto Rico, Amszterdam, Bécs, Prága, Pozsony, Budapest (ez volt a 60-ik kiállítása), aztán Afrika: Angola, Mozambique ... És természetesen újra és újra Mexikó, ahol állami megrendelésre sok falfestményt készít, s Mexikó nemzeti művészetében, a muráiban is a legmagasabbat nyújtja. Se szeri, se száma, az elismerő cikkeknek és nyilatkozatoknak az egész világon. Rivera kimagasló festőművésznek nevezte, Siqueiros a mexikói képzőművészet nagy nyereségének jellemezte őt. századunk égető kérdéseiről szól és — Salgó szavai szerint — a szociális igazság gondolatának kifejezését szolgálja. A faji kérdésben a “Fekete angyalok” című képével nyilvánított véleményt. A “Béke-üzenet”-ért XXIII. János és VI. Pál pápa is gratulált a művésznek. A “Don Quijote” sorozat 60 képből áll, az öt világrész múzeumaiban láthatók, még a madridi Pradóban is van néhány belőlük. * * * Sok könyvet, tanulmányt írtak róla. De képei még többet mondanak el a művészről. Például azt, hogy ez az izig-vérig modern festő az értelemhez is szói, üzennivalója van az ember számára. Színei csodalátosan gazdagok. É3 még valami van alkotásaiban. Ahogyan ő mondta budapesti rádiónyilatkozatában: egy kis alföldi virtus. S ha csak a “Magyar paraszt” cimü vásznát nézegetjük figyelmesen, már joggal mondhatjuk hogy ez a mi Salgó Endrénk, aki mexikóváros műtermében néha olyan kacskaringósakat káromkodik magyarul, hogy Értelmező Szótár legyen a talpán, amely követni tudja ... Feleki László TÖBB VOLKSWAGEN LONDON — A legújabb statisztikai adatok szerint a Volkswagen Müvek májusban 4030 gépkocsiját helyezte el az angliai autópiacon. Tavaly májusban 1943 volt az Angliában eladott Volkswagen gépkocsik száma. A Renault Müveknek idén májusban 1872 gyártmánya kelt el Angliában a tavalyi májusi 1553 kocsival szemben. LEVÉLGYŰJTŐ LONDON — Küldöncként dolgozott a BBC-nél az 58 esztendős William Newby. A kézbesitő most bíróság elé került: két év alatt 40 ezer levelet vitt haza a BBC iratai közül. Hat hónapot kapott. Dicséri az egész világsajtó. A “Paris Soir” felsőfokokban méltatta Salgó színeit, a “New York Times” fenomenális géniusznak jellemezte, aki Brueghelre emlékeztet. Képeit ott találhatjuk a világ nagy múzeumaiban. A Buckingham-palotát is díszíti két Salgó-kép, az egyik Fülöp herceget, a királynő férjét ábrázolja mexikói lovas viseletben, mexikói lovon. Két hatalmas sorozata vált különben világhírűvé, ezeken évtizedekig dolgozott. Az egyik a “Békeüzenet”, a másik a “Don Quijote a XX. században”. Mindkét sorozat rik eléggé, s bár 1965-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézete kiállítást rendezett müveiből, még szakkörökben sem vált egészen tudatossá, (hogy Salgó Endrére éppen olyan büszkék lehetünk, mint Qrmándy Jenőre, Szent- Györgyi Albertra, Tóth Imiére (Amerigo Tot), vagy Vásárhelyi Győzőre (Victor Vasarely). Ez a mezőtúri születésű pesti fiú, aki a hires “Barcsay”-ban (ma Madách Imre gimnázium) végezte középiskolai tanulmányait, annak idején közepesen tanult, jól focizott, atlétizált, verseket irt, s volt egy rettegett matematika tanára, akitől úgy megtanulta a geometriát és a perspektívát, hogy — saját bevallása szerint — ma is úgy használja, ahogyan akkor beleverték. Rajzolgatott, csak úgy a maga szórakoztatására, s nyilván nem sejtette, hogy egykor a Mexikói Művész Szövetség elnöke lesz, világhírű, ünnepelt festő, akit Siqueiros-szal és Riverával helyeznek egy sorba. Tulajdonképpen építészmérnöknek készült, de már a 20-as évek végén a párizsi képzőművészeti főis kólán folytatta tanulmányait. 1931- ben rendezte első kiállítását Párizsban, aztán Roubaixben, Lille-ben, Le Havre-ban, Cherbourg-ban, Douvaix-ban és Amiens-ben, 1935-től kezdve már a Balkánon is megismerik, kiállítást rendez Béig- Teljes katonai felszereléssel, gázvédővel, gumibottal, acélsisakkal , ,, a..Árjákon Tavfam nagyerejü puskákkal és pajzsokkal fegyverkeztek fel Ashbury Park, radban, Szói íaban, lsztam- N j.-ben a rendőrök, amikor a lázongó, tüzbombákat hajigalo, lobulban, Athénban. 194ö. Lisz- j völdöző négerek megfékezésére indultak el. — hogy egy angol hegymászó újra felelevenítette a yetiről vagy más néven a majom és ember között a fejlődésben állítólag láncszemet betöltő “havasi emberről” szóló mendemondákat ? Donald Whillans nemcsak azt állította, hogy éjszaka, amikor nem tudott aludni a Himalája hófödte csúcsai köízött, hatalmas árnyékot látott mozogni a havon, hanem uj “felfedezéssel” toldotta meg a yetiirodalmat: neki már egy “yetibébi nyomait” is sikerült lencsevégre kapnia. Raj| ta kívül a hegymászó expedíció egyetlen tagja sem részej sült ebben a rendkívüli él- I ményben. Lám csak: állandóan vannak uj fejlemények ebben a yeti műfajban is azóta, hogy 1921-ben Bury ez' redes először észlelt különös lábnyomokat a Himalája haván. S hogy azóta kiderült: az olvadás deformálja fantasztikus méretüekké a farkasok és rókák nyomait a Himalája hómezőin? S hogy a különös éjszakai árnyak inkább sokkal valószínűbb mó- j dón csupán bolyongó kékmedvék, semmint a hegyilakó törzsek legendáiban élő ma-! jomemberek? No persze így is fel lehet fogni, de ugyebár ez nagyon prózainak tetszik. * * * — hogy az olaszországi Romagnában a szőlősgazdák legújabban carabinieriket, azaz ! csendőröket szerződtetnek a ! bor kóstolására és eredetiségének írásban való bizonyítására. Erre azért van szükség, mert a borivók gyanakvó emberek, s oly gyakori Olaszországban a borhamisítás. S a romagnai gazdák érthetően szeretnék megőrizni tüzes boraik jó hírnevét. A márka iránti bizalam fenntartása pedig ugyancsak fontos olyan országban, amely a világ bortermelő államainak rangsorában az első helyet szerezte meg. Tavaly ugyanis nem kevesebb, mint 72 millió hektoliter bor került az olasz hordókba és palackokba. H® *J® — hogy kőolajból húst lehet csinálni? Persze nem iga- 1 zit, hanem amolyan “müjhust”. Legalábbis erre a céljra a Marseille melletti Lavéjrában gyárat építenek, s ott különleges élesztőgombákkal kezelt kőolajból évente 15 ezer tonna fehérjét állítanak elő, s ebből pedig húspótló élelmiszereket készítenek. Az “olaj-húst” az előzetes kísérleteknél az emberek tízezrével kóstoltatták meg. A legtöbb kísérleti alany nem tudta megkülönböztetni a mühus izét a természetes húsétól. * * * — hogy bármelyik hajó büntetlenül dobhat szennyező anyagot a tenger vizébe olyan ország partvidékénél, mely nem irta alá a tengerek tisztaságáról szóló 1954. évi nemzetközi egyezményt? Vagyis a hajóskapitánynak, ha meg akar szabadulni a fáradt olajtól vagy más szennyező anyagoktól, csak fel kell lapoznia az egyezmény aláíróinak névsorát, s máris tudja, hogy felelősségre vonhatják-e vagy sem. Más kérdés: mi történik a tengerszakasz halállományával, és hogy használhatatlanná válnak a fürdőhelyek. Ahhoz azonban, hogy valamelyik ország csatlakozzék az egyezményhez, az szükséges, hogy néhány hatalmas- és nagyon költséges hulladéktárolót építsen a kikötő közelében. TERJESSZE LAPUNKAT! MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN: ANDRES SALGÓ - SALGÓ ENDRE “Akarsz egy pár csomónyi zószt a krumplira?” KI HINNE...?
