Szabad Sajtó, 1970. július-szeptember (62. évfolyam, 27-39. szám)
1970-09-10 / 37. szám
Thursday, Sept. 10, 1970 SZAGAD SAJTÓ 5. oldal mafla*« *■■■ • ■ ■mii ■ ■ u me i a a a a* a n a ■> a ■ a • ■ ■ ■ BEJELENTÉS Lapunk címe, további intézkedésig a szerkesztő lakáscíme lesz: LÁSZLÓ I. DIENES 222 Amboy Avenue Metuchen, N. J. 08840 Tel. 548-1369 Mindennemű, a lappal kapcsolatos ügyben közvetlenül a szerkesztőhöz kell tehát ezentúl fordulni. Előfizetések, hirdetések a szerkesztő elmére küldendők be, vagy pedig telefonon a lap szerkesztőjét kell felhívni, ha valaki személyes találkozást óhajt vele. Megbeszélésre a szerkesztő személyesen ellátogat üzletekbe, vagy magánházakba, bármilyen fontosabb ügyben. Hiiek a Szent. István Római Katolikus Egyházközségből Közli: Ft, Dr. Dunay Antal plébános 223 Third S*.. Passat N. J. Phone: 779-0332 BIZUB T. JÓZSEF temetkezési igazgató i legmodernebb felszereléssel áll a gyászolók rendelkezésére, 203-5-7 THIRD STREET. PASSAIC. N. J. Telefon: 777-4332 é3 515 LEXINGTON AVK. CLIFTON, N. I. Telefon: 777-4332 Kimentenék a tengerből LAS PALMAS — A tengerbe zuhant egy dél-afrikai személyszállító hajó egyik icasa, W. J. Honeywell a haj 3 fedélzetéről, amikor a Kanári-szigetek magasságában ; írtak. A hajón csak órákká1- később döbbentek rá, hogy tgy utasuk eltűnt. Azonnal ■\ isszafordultak, s riadóztat- 1 ík a térségben közlekedő haj ókat is. A már fuldokló Ho- i eywellt a dél-afrikai hajó ügyeletes matróza vette észre, /.mikor a fedélzetre emelték (már 12 órája vergődött vizáén. A UPI jelentése szerint a hajótörött esélye az életben maradásra ilyen körülmények között körülbelül egy volt az egymillióhoz. IPARI KÉ MKEDÉSEK A mindinkább minden elbontó információ-áradat, a végtelenségig szélesedő tudásmennyiség, a határokat nem ismerő adathalmaz korát éljük. Érdekes módon éppen ez az — egyébként teljesen törvényes — adatkutató és rendszerező munka, amely nélkül ma már egyetlen valamirevaló vállalat nem élhet meg, az alapja az ipari kémkedésnek. Emiatt nemegyszer nehéz is észrevenni a különbséget a piackutatás, adatfeldolgozás, ténygyüjtés — illetve az ipari kémkedés között. A hozzáértők, az igazi beavatottak azonban meg tudják különböztetni az egyiket a másiktól. Barry Goodenow, aki 25 évig az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) volt az alkalmazottja, most pedig magándetektívként működik Hawaii szigetén, erről a témáról igy nyilatkozott a londoni Observer munkatársának: “A kémkedés óriási területet ölel fel. Gyakorlatilag mindent amit egy nagy — vagy akár egy kis — vállalat birtokol, tervez, vagy amiről még csak álmodozik, h* leendő cikk gyártási előkészítéséről van szó. Az ipari kémkedés figyelemmel kiséri a hirdetéseket, az eladási kampányokat, az alkalmazottak listáját éppenugy, mint a vásárlók névsorát. Egy komputer betáplált adathalmazának ellopásától a sarki fűszeres feleségének a szupermarketen tett bevásárló utján át a nagy üzletemberek szemétkosarainak kiürítéséig minden területet felölel.” Ausztráliában egy idő óta konjunktúrája van a nikkelnek. Uj “aranyláz” ez, sokan úgy vadásznak erre a csillogó fémre, mint ahogy hajdanában Alaszkában az aranyat kutatták. Egy ipari kém szerint ebben a stádiumban egy hir többet számit, mint a tények sora. Itt ugyanis a találat — újabb érclelőhely felfedezése — rendszerint anynyit jelent csupán, hogy néhány geológus a vadonban leásott 2—3 lábra és valamit találni vélt. Ennyi az egész. A nagy katasztrófa sem jelent itt többet, mint az első pletykák kiszivárgását abból a laboratóriumból, ahol a megtalált ércmintát vizsgálják. Ilyen helyzetben az információ annyit ér, mint a bankba tett pénz: nem az a fontos, hogy az informátor mit tudott meg, hanem az, hogy mikor tudta meg, meny- 1 nyivel sikerült megelőznie a többi hirvadászt, még ha tájékoztatása nem is pontos. Az ipari kém lehet egy prostituált is, aki — például I — Sydneyben a nikkelt kereső vállalatok képviselőivel találkozik, s aztán megbízóinak ! jelenti, hogy azok mit fecseg! tok ki az ágyban. Egy meg- I történt esetben az örömlány a nikkelről annyit tudott csupán, hogy “az az a fényes valami, ami az autókon csillog”. | A legnagyobb nehézséget o| kozta számára, hogy megjegyezze a molybdenum szót (megértenie nem kellett). Mégis, azzal a néhány szóval, amit részint a Palace Hotel bárjában, részint hálószobák; ban lesett el, sokat tudott segíteni megbízóinak. A profik mellett amatőrök is próbálkoznak —, rendszerint ők buknak le és kerülnek I biróság elé. (Biróság elé e: gyébként ritkán visznek ipari kémkedési ügyet, a dolog köl| csönösen kényes volta miatt). Egyszer például egy állást kereső angol férfi, miközben a | személyzeti osztályon beszélgettek vele — dohánygyárban történt a dolog — valahogy hozzájutott egy dossziéhoz, amelyből megtudta, hogy a cég uj szivarfajtát készül piacra dobni. Minthogy nem vették fel, bosszúból elment egy másik dcfhányvóllalathoz, hogy ezt az információját eladja nekik. De hát éppen itt mutatkozott meg amatőr volta: nem tudta szegény, hogy a két cég titokban összetart, s a másik vállalat biztonsági főnöke feljelentette a bíróságon a botcsinálta ipari kémet. Mellesleg: Evan Davies a neve ennek a biztonsági főnöknek és testvére annak a Rupert Davies színésznek, aki az angol televízió Maigret-sorozatában a felügyelőt alakítja. Az angliai Wakefield Shirt Company, egy nagy fehé:\iemügyár egyszer felfedezte, hogy egyik különleges és igep népszerű ingfazonját Pakisztánban valaki leutánozzar és nagy tételben Wakefield cégjelzéssel hozza forgalomba Pakisztánban, Adenban és Sierra Leonéban. A vállalatot nemcsak a tisztességtelen üzj leti verseny izgatta, hanem ’ az is, hogy az ügyes másoló nem dolgozik tökéletesen, gyengébb minőségű ingeket árusít, mint amilyen az igazi Wakefield s ezzel a Wakefield hírnevét rontja. Visszafelé nyomozva rájöttek, mi és hogyan történhetett. Amikor ennek az újfajta ingnek a prototípusai elkészültek, a Wakefield ügynökei sorra járták üzletfeleiket, nagy- és kiskereskedőket, de mindenütt csak bemutatták az újfajta ingeket, nem volt szabad otthagyniok a mintapéldányokból egy darabot sem. Egy éjszaka betörtek a vállalat gyártelepére, s pontosan az uj'ingtipus néhány mintapéldányát lopták el, semmi egyebet. Nyilvánvaló, hogy a hamisító e mintapéldányok alapján dolgozott. Ipari kémkedésre a sajtóban is akad példa. Az egyik nagy nyugatnémet képeslap egy gyilkossági történettel kapcsolatban (maga a történet az egész sajtó rendelkezésére állt) megszerzett egy olyan fényképet, amelyből csak az az egy példány létezett. A gyilkost ábrázolta, több más ember között. Döntően fontos kép volt, minden lap szerette volna közölni. Még megjelenés előtt kiszivárgott, hogy ennek a magazinnak megvan ez a kép. Erre a szerkesztőnél megjelent egy feketeruhás, zokogó asszony s hihető történetet adott elő. Az ő férje is rajta van azon a képen, ő a gyilkos családjától tudta meg, hogy ilyen kép létezik s a lap birtokában van. Könyörgött: adjanak neki egy másolatot ebből képből, mert a férje két nappal ezelőtt autóbaleset áldozata lett, ő is szerepel a képen s ez volt az utolsó fényképe. A szerkesztő szive megesett a zokogó asszonyon. Aztán nagyon megbánta részvétét: az egy nappal előbb megjelenő konkurrens képes hetilap ugyanis lehozta a képet, az aszszonyt ők küldték riválisukhoz a hihetően hangzó mesével. Hol a határ információcsere és ipari kémkedés között? Irving Shumbord, egy New York-i detektív igen egyszerűen definiálta a dolgot: “Ha a kocsimmal egy gyár kapuja előtt leparkolok és megszámolom, hány teherautó visz be a gyárba és hoz ki agyárból különböző szállítmányokat, az teljesen legális. Ha az ügynökömnek állást szerzek ugyanebben a gyárban, vagy lehallgató készülőiét rejtek: el a gyár igazgatósági irodáiban, avagy megvesztegetem egyik alkalmazottjukat, az már ipari kémkedés”. Robert Steel. Hyolrvan kilómat®;:' sétált a 84 éves öregui PÁRIS — Normandiai rokonaihoz utazott néhány, heti nyaralásra a 84 éves Jules Bonomét. A korához képest mozgékony öregur megérkezése után azonnal sétálni vágyott. Egy órán belül visszajövök — mondta. Amikor azonban az öregur még órák múlva sem tért vissza, a rokonok nyugtalankodni kezdtek, s értesítették a rendőrseget. A rendőrök átkutatták az egész falut, és a környéket, de az öregnek nyomát sem találták. Végül másnap délután akadtak rá, nyolcvan kilompternyire a rokonok falujától. Mint kiderült, a fürge öregur eltévedt, de nem szeretettidegenekkel szóbaállni, ezárt nem kérdezősködött senkitől az ut felől, csak ment és ment... A VESZETTSÉG Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint 1987- ben 637 ember halt meg veszettségben. Minthogy azonban csak 92 ország jelenti be ezt a betegséget, és ezekben az országokban is elég gyakoria bejelentés elmulasztása, valójában — becslés szerint — ötször, esetleg tizszer ennyien ] estek a veszettség áldozatául I a világon. A veszettség minjdig állatok révén terjed, a | terjesztők azonban országonként, földrészenként mások lés mások. Európában a rókák j és a borzok jelentik a fő fer- I tőző forrást. A háziállatok — a védőoltás eredményeként — ! gyakorlatilag már nem jönnek számításba. Észak-Amerikában is leginkább a rókák terjesztik a betegséget, mig | Afrikában és Latin-Ameriká; ban a kutyák meg a vérszivó denevérek. A vérszivó denevérek a szarvasmarhákat fertőzik, és a szarvasmarhákról kerül a betegség az emberbe. Kanadában a rovarevő denevérek is szerepet játszanak a betegség átvitelében. PASSAIC, N. J. ÉS KÖRNYÉKE BAUM BÚTOR ÜZLET 172 Market SL, Passage. N. J. Telefon: PR 9-2534 Hirdessen lapunkban!
