Szabad Sajtó, 1970. július-szeptember (62. évfolyam, 27-39. szám)
1970-09-03 / 36. szám
12. oldal SZABAD SAJTÓ Thursday, Sept. 3, 1970. Ritkán jut osztályrészül a kutatóknak, hogy egyetlen csákányütés nélkül eléjük táruljon egy ősi város, amelyet ezredévekkel ezelőtt építettek. Ennek a ritka eseménynek részvevője volt az a kutatócsoport, amely Marcus S. Brooke archeológus irányításával egy folyó őskori útját nyomozta és véletlenül felfedezte a dél-törökországi Gollük-Dagon, a Rózsák Hegyén a pisidiai barbárok városát, a több mint kétezer évvel épült és a hegyi ősei’dő által mindmáig a felszínen viszonylag épen megőrzött Termessóst. ♦ Nagy Sándor ostroma Magasan a pamphylosi síkság fölött, a Rózsák Hegyének erdejében, sziklák között fekszik ez az elfelejtett város. “Csend övezi itt a sziklaibérceket és egy-egy különös j épületmaradvány kézzelfog- j ható közelségbe hozza a múltat.” Sok évszázados, sőt évez-Tiz falpillér, úgynevezett pilaszter jelezte, hogy itt állt; a város egykori Odeon ja. Hét ablaka van a déli falban, ezek az ablakok azt mutatták, hogy a termesszoszi Odeon valamikor fedett volt. A viharok, a ; villámcsapások szétrombolták j a tetőzetet. Ettől balra a soly-! mai Zeusz kis temploma áll. ! Szokás szerint észak-déli tá- j jolásu “in antis” templom, tehát nyílt oldalfalú, ezek az oldalfalak előrenyulnak és a kinyúló falak között rovátkás oszlopok állnak a bejárat mindkét oldalán. A hátsó falredes települések épületmaradványai bújnak meg a déli part hegyei között; ma is nehéz megközelíteni őket a veszélyes hegyi ösvényeken. Ezért maradtak viszonylag épen, hiszen az épületek köveit nehéz volt elszállítani, hogy újabb és újabb építkezéseknél “kőbányaként” felhasználhassák őket. A kutatók nem akadtak rájuk az erdők mélyén és igy helyreállitatlan, egykori állapotukban maradtak meg, nagyrészt nál egy hosszú padka, amelyen valamikor az istenségek szobrai álltak; ezek ledőltek és elporlasztotta őket az idő. Alig néhány méterre a zeuszi szentélytől áll a színház, a legépebb épülete Termeszszos városának. Klasszikus görög stílusban épült, félkör alakú, huszonhat sor üléssel, ötezer ülőhellyel. Látványa igy félig romos állapotában is gyönyörű; alatta a pamphyliai síkság, lent a kék színekben szikrázó Földközitenger és távolabb, a parti szegélyen, a sárgás, lilás színekben viliódzó Lykia . .. Egy tömör kváderblokk áll mintegy százméternyire ettől a helytől, rajta kifaragott delfin, háromágú szigonnyal a szájában. Valószínűleg egy hajdani emlékmű tartozéka; a tudósok feltételezése szerint Poseidon istennek felajánlott emlékmű lehetett. ! a város falai alatt vívott üt* ! kőzetben. Mint a legtöbb ! ilyen városban (Termesszos i egyébként soha nem volt göjrög település), a város és a í temető között nem volt éles [ határvonal. Az élők és holtak együtt éltek az élők és a holtak birodalmában. A sirok sziklába vágott fülkék voltak, ide helyezték el a halottakat, hogy együtt éljek az élőkkel az életet; növényzet borította el a fülkék bejáratát és a sirok köveire vésett márványtáblákat helyeztek el, amelyre átkok szövegét vésték azokra, akik megbolygatják az elköltözőiteket. Sok évszázad múlik el, amig újra jelentkezik majd ez az ősi formula: Shakespeare sírján egy felirat átkot szór arra, aki szétszórja vagy megbolygatja a csontokat... Artemisz templomát oszlopsor veszi körül, é3 itt, Artemisz templománál találtak egy feliratot, amely Termeszszosz-Solymus múltjára vonatkozik. Ez a múlt összefügg a solymusiak mitológiai történetével. ♦ Egy istennő férfiúvá változik Robert Graves Írja egy helyen, hogy minden “salm” szótaggal kezdődő város, vagy i hegyfok neve keleti eredetre I utal és tévedhetetlenül keleti területen található. Salma gyermekei voltak a solymusiak. Salma pedig a tavaszi : napéjegyenlőség isten nője volt a matriarchátus, az anyajogi világ korszakában. Amikor Héra istennőt az ■ égre akasztotta fel Zeusz, ! mintegy jelezve ezzel, hogy | véget ért a matriarchátus, ! akkor Salma istennő hirtelen A közelmúltban egy olyan darázsfészek-tömböt távolítottak el. egy san franciscoi épületről, amely 3 láb hosszúságú, súlya 30 font és 100,000 döglött darázs volt a fészekben. férfiúvá változott és felvette a Sólyma napisten nevet, aztán Selym lett, majd Absalon, Salamon, Sámson — azok az ősi nevek, amelyek végül is nevét adták az eljövendő Jeruzsálemnek, a Napisten városának. Az amazonok a Hold-istennő harcos papnői voltak. Nevük az “A” és a “Mázon” szóból keletkezik, amely kebelnélkülieket jelent. Úgy hirlett róluk ugyanis, hogy jobb mellüket levágták, hogy erőteljesebben tudjanak nyilazni és dárdát hajítani. Ezzel a tudósi elképzeléssel Robert Graves szembeszáll és úgy véli, hogy az amazon arméniai 3zó, amely IIoldas3zonyt jelent. Ezek az amazonok, a fegyvert hordozó Hold-istennő papnők, a termesszoszi hegyekben táboroztak. .. így találkozik Nagy Sándor lába nyomán az ősi mitológia és a történelem. Ezt a különös keveréket találták meg Termesszosz-Solymus hegytetőjén, véletlenül, a mai felfedezők. Maron Ferenc ♦ A siri átok j találmány Frankfurtban (Nyuat-Németország): A gyerekek átukon viselik iskola táskájuat, amely különleges felvillanó mpákkal van ellátva, hogy az .hővezetők a sötét téli napokon jól láthassák a gyerekeket. I A Harcos Sírja a nekropolisban áll, a város hajdani temetőjében. A Harcos Sírjának reliefje egy lovas alakot ábrázol; ő volt Nagy Sándor egyik generálisa, itt halt meg lászhajó, amelynek két uszályhajó sietett segitsdt a “Vest Recklinghausan’’ nevű nyugatnémetha- I Bremerhavenben (Nyugat-Németország) kigyullajére. Három matróz meghalt, kettő eltűnt. Megtaláltak egy elfelejtett várost ; ma is ismeretlenül es feltáratlanul. Közöttük a legnevezetesebbek egyike a most megtalált Termessos, ősi nevén Solymus. Ez a város nagy szerepet játszott Nagy Sándor kisázsiai, pisidiai hadjá: rátában. Néhány hetes körülzárás után ostromolta meg a Kisázsián át Indiába vezető hadjárata során; elfoglalta és innen indult a hires gordiumi utón az indiai hadjáratot bevezető csaták elé. Mi tárult a várost felfedező archeológusok szeme elé? A meredek ösvényen, amely a Rózsák Hegyére vezet, a Királyi Utca tűnt fel, amelyet a termesszosbeliek az időszámításunk előtti második évszázadban építettek; a három kilométeres ut végén majdnem érintetlenül találták a Hadrianus Csarnok maradványait. * Elporladt istenek
