Szabad Sajtó, 1970. július-szeptember (62. évfolyam, 27-39. szám)

1970-08-27 / 35. szám

10. oldal SZABAD SAJTÓ NÉGYSZEMKÖZT NEMZETKÖZI NOTESZ A magyar rádió és televízió szimfonikus ze­nekara fesztiválturnén vesz részt augusztus utolsó napjaiban. Az együttes, amelyet Lehel György karnagy vezet, négy fesztiválon képvi­seli a magyar zenét: Dubrovnikban, Veronában, a svájci Montreaux-ben, Sionban és Asconában. * * * Az idei év egyik legnagyobb könyvsikere kül­földön Nyers Rezső négy nyelven kiadott inter­júja a 20 kérdés, 20 felelet, amely a gaz\asági reform jelenlegi problémáit elemzi. A Corvina (Kiadó további tervei között szerepel egyébként Bartók Béla leveleinek gyűjteményes kiadása an­gol nyelven, László Gyula a Népvándorlás korá­nak művészete cimü tanulmánya is megjelenik egy bécsi cég közreműködésével, németül és hol­landul. A berlini Aufbau kiadóval közösen ma­gyar lírai antológiái lát napvilágot. * * * Szabolcsi Bence munkája, “Az európai virra­dat” iránt, amely a világi preklasszikus zene ki­alakulásának időszakát elemzi, máris nagy az érdeklődés külföldön. Nagy a közönségsikere Mikszáth regényének, a “Szent Péter esernyőjé”­nek, amely ezúttal nyolcadszor jelenik meg né­metül. * * * Liszt-szobát rendeztek be a burgenlandi Eisen­­tadt-muzeumban. Kiállították Liszt Ferenc haj­dani lakásának kék szalonját az eredeti tapétá­zással, a mester bútoraival, képeivel, szobraival és kottáival. BUDAPESTI NOTESZ Megjelent a sajtóban az a hir, hogy Zelk Zol­tán szerepet vállalt Huszárik Zoltán készülő Krudy-adaptációjában, a Szindbád-filmben. Ar­ról is olvashattunk, hogy Zelk furulyázni tanítja a címszereplő Latinovits Zoltánt. Találkoztunk a költővel, aki megerősítette: valóban elfogadta Huszárik meghívását, valóban tagja volt a Szin­­bád Vas megyében forgató stábjának, de mert zenepedagógusi képességei a lehető legcsekélyeb­bek, nem vállalkozhatott Latinovits furulyaokta­tására. Ő maga kezelte a hangszert; a film nézői azt látják majd: a költő furulyázik. Áchim András születésének 100., halálának 60. évfordulója alkalmából kiállításra készülnek jö­vő tavasszal a békéscsabai Munkácsy Mihály Mú­zeumban. Áchim Mária, Medvegy Elemérné a földmunkásvezér életére vonatkozó sok dokumen­tumot : iratokat, okmányokat és fényképeket adott át a muzeológusoknak. Egyebek közt az 1911-es kiadású Friss Újság 20 példányát, amely­ben “A parasztkirály birodalmában” címen sajtó­hadjáratot hirdettek Áchim L. András ellen. * * * Augusztus 29—30-án — a szokásosnál korábbi időpontban — tartják meg az idén a szigetvári Zrínyi emlékünnepséget. A megnyitó est kórus­hangversenyén a bulgáriai Jambol város ének­kara és a helyi Tinódi vegyeskar lép fel. Augusz­tus 30-án a Pécsi Honvéd Helyőrség fuvószene­­karának ébresztőjét Emlékezés Zrinvi Miklósra és katonáira címen műsor követi, majd a vár ka­­maraszinpadán jeleneteket adnak elő a Szigeti veszedelemből. A vár dzsámijában a Budapesti Madrigál Kórus ad hangversenyt. * * * Mintegy hatezer néző előtt tartották meg a szegedi Dóm téren a Paraszt becsület és a Bajaz­zék idei bemutatóját. A két mü első előadására eredetileg korábban került volna sor, akkor azon­ban az időjárás közbeszólt. A közönség többször vastapssal jutalmazta az olasz, román, finn, spanyol és magyar művészek teljesítmény át. Mindkét opera olasz nyelven hangzott el, Mikó András rendezésében, Vaszy Viktor vezényletével. * * * Az “ifjú népművész” cim 52 nyertese tíznapos táborozáson gyarapíthatja ismereteit Szekszárd közelében. A táborban hímzők, fazekasok, fara­gók, népitáncosok és népdalosok kapnak helyet. A tiz nap alatt előadásokat hallgatnak, s a tábo­rozás végén kiállításon mutatják be ott készített munkáikat. * * * A Kiscelli Múzeumban Burgundia, Franciaor­szág, Spanyolország és Anglia udvari zenéje a XV—XVII. századból címmel rendeztek koncer­tet a bécsi Musica Antiqua előadásában. * * * Befejeződött a szekszárdi II. nemzetközi nép­rajzi filmszemle és tudományos tanácskozás. A hatnapos munkában 11 ország szakemberei vet­tek részt. Az ünnepélyes díjkiosztásra este a Panoráma filmszínházban került sor. Á fődijakat a Télüzés cimü bolgár, és a Passió Rimócon cimü magyar filmnek ítélték, mig a II. kategóriában a Decsről készített néprajzi film és a holland Olajütő szél­malom cimü film kapott dijat. A nemzetközi filmbizottság különdiját és a közönség különdiját Lakatos Vince kapta. * * :Jc Jeney Endre, a Debreceni Orvostudományi Egyetem nyugdíjas professzora 79 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt. Az elméleti or­vostudomány nemzetközileg is ismert kiválósága több mint négy évtizedig volt egyetemi tanár, s ebből 35 esztendőt a Debreceni Orvostudományi Egyetem töltött. SÁRI GÁL IMRE Öregamerikás magyarok Az öreg pudvás faházakat még ők lakják, akik kigyalogolnak a Buckeye Road-ra a szatócshoz Szabadság-ért, mert kenyerük mellől a magyar szó nem maradhat el. A tömegsir sok-sok embert rejt. S e tömegsírból ki-be járnak a lakók; hazanéznek, hazaugranak és aztán visszafeküsznek; de álmaikban ismét otthon vannak; többet otthon, mint itt, kevesebbet e jó sírban, mint előző életükben. Van halálnem hát a képtelenségig. A Buckeye Road-on találnak haza, ott battyognak fehér hajjal és roggyantan a “leirt” emberek. Minden Isten adta nap megveszik a Szabadság-ot és a Magyarok Vasárnapjá-t. Keresik az anyatej izét. Naponta képesek annyira hazamenni. Gondolatok Egyes viták lefolyása lehetőség arra, hogy a többieket megerősítsük tévedéseikben. * * * A lelkiismeret szava is elkövethet szószegést. * * . * Vigyázva lépkedj a kitaposott utón. Lecsúsz­hatsz róla. Thursday, August 27, 1970 ’ FÉRFI SAROK: Szerelem, szerelem... Ki tudja, mit érezhet egy csúnyácska, de tisz­ta szivü lány, amikor már mindenkit felkértek mellőle táncolni? Majomszigeten álldogáló fiuk, lépjen oda hoz­zá valaki közületek, és kérje fel a jövendő fér­fiak nevében! * * * Életem nyugtalan, kereső korszakában, amikor azt hittem, hogy a boldogság egyedüli letéte­ményesei az asszonyok, s mert mindig másnál kerestem a boldogságot, magányos és boldogta­lan voltam, egy barátom váratlanul dicsekedni kezdett a sikereivel. — Te, ugye, még sose csaltad meg a felesé­gedet? — kérdeztem tőle. Elhallgatott és becsületesen nemet intett. — Előttem ne szégyellő — mondtam —, legföl­jebb én szégyenkezhetnék előtted, ha feleségem lenne, olyan, mint a tiéd. Mert szerintem a sze­relem nem horgászat, vagy vadászat, amiről po­­harazgatás közben hazudozni kell. Kedvesen elmosolyodott. — Hanem szerinted mi? — Titok, amiről hallgatni kell. — Te mégis írsz róla. * * * — Nem veszi észre, hogy mióta nézi magát az a nő? — jött oda hozzám a jazz-dobos éjfél után, egy vidéki bárban. — Vagy nem tud tán­colni? Elárultam, hogy tudok. — Ez egy jól menő divatszalon tulajdonosa, uram — tájékoztatott. — Legkevesebb havi hú­szat keres! Menjen oda és kérje fel egy “táncra”. — Maga a foglalkozásuk és a keresetük sze­rint értékeli a nőket? — kérdeztem. Hevesen és felháborodva tiltakozott, s bizal­masan elárulta, hogy naplót vezet a kalandjai­ról, már a háromszázadik fölött tart. — És hányat. szeretett közülük ? Egy óra múlva visszajött az asztalomhoz, és azt mondta: — Egyet. A volt feleségemet, aki... ottha­gyott. * * * Sok becsapott, csalódott lány és asszony olyan lesz, mint a vadgesztenye gyümölcse. Ha fel akarod nyitni a burkát, felsérti a kezed, s mert lábbal felnyitni nem szabad, ha férfi vagy, várd meg, amig magától kinyílik, vagy pártolj át a szelidgesztenyéhez. Kamondy László Pesti innen-onnan — Aranyosom, szeretném, ha olyan sima, bár­sonyos lenne a bőröm, mint a magáé — kéri a kedves koros vendég a fiatal kozmetikusnőtől. A fehérköpenyes lány kicsit zavarba jön, illen­dően, bár némileg kényszeredetten mosolyog, s bemosakszik. Letisztítja a hölgy arcát, aztán könnyű, kellemes mozdulatokkal masszírozni kez­di. De hiába minden igyekezete, negyven-ötven évet nem lehet lemasszirozni. Hamvas húszévessé a világ legjobb kozmetikusnője sem tudja szar­kalábas pácienseit varázsolni. * * * Fiatal lány sétál fel-alá az Astoria-aluljáró­ban. Semmi kétség, vár egy lovagot, aki késik a randevúról. Arcára rá van Írva: éktelenül dühös. Végre feltűnik a fiú. Szikrákat szórnak a lány szemei, most jön a szemrehányások áradata. Szóra nyilik a szája, de egy hangot sem tud ki­adni, a fiú kedvesen rátapasztja az ujját a szá­jára: — Csitt! Egy szót se! — A lány megdöb­ben, nem érti a dolgot, a fiú huzza őt maga után. Kétforintosokat vesz elő a zsebéből, s gyorsan egymás után dobja be őket az automatába — és máris a kezében egy szál égővörös pompás szeg­fű. A lánynak nyújtja — “helyettem kis virág” — engesztelésül. A harag abban a percben elszáll, íme az automata, Ámor szerepében.

Next

/
Thumbnails
Contents