Szabad Sajtó, 1970. július-szeptember (62. évfolyam, 27-39. szám)
1970-08-27 / 35. szám
Thursday. August 27, 1970 SZABAD SAJTÓ 7. oldal CSIK-MAMA Irta: CSÁVOSSY LEÓ ' Keszthelyen mindenki ismeri. Ha látják, öszszesugnak a járókelők: “a Csik-mama.” Végtelen tisztelettel s a nagyasszonynak kijáró áhítattal tekinterok a légiesen filigrán ősz matrónára, aki a balatonmenti bájos városka világhíressé vált fiának, Csik Ferenc olimpiai bajnoknak az édesanyja. Keszthelyi nyaralásom alkalmával felkerestem Csik-mamát Tanács-körűt 20. szám alatti villa-lakásán. Boldogan nyilatkozott. — Hogyan indult Feri uszókarrierje? — szólt az első interjú-kérdés. — A Balaton varázsolta világklasszissá. Keszthelyen laktunk, ott kaptam hadiözvegy-jogon dohányárudát. Ugyanis férjem: Lengvári Ferenc, Somogy vármegye aljegyzője, az első világháború második hónapjában hősi halált halt a szerb harctéren. Ferit Fivérem, dr. Csik László, a MÁV-kórház főorvosa adoptálta s neveléséről is ő gondoskodott. A keszthelyi Premontrei gimnáziumban érettségizett Feri. Már diákkorában kibontakoztak úszó kvalitásai s a balatoni házi versenyeken az elsőség mindig az övé volt. Szóval a Balatonon fejlődött ki hallatlan tehetsége. — Melyik volt az első átütő sikere? — A főorvos nagybácsi Pestre vitte Ferit az orvosegyetemre s kiküldte Újpestre az UTE-hoz, az akkori idők legnagyobb úszószakosztályával rendelkező egyesülethez, hogy jelentkezzen felvételre. A nagy hatalmú uszótréner ki se próbálta Feri tudását, csak úgy foghegyről beszélt vele: — Mi a foglalkozása? •— Most iratkoztam be orvostanhallgatónak az egyetemre. — Akkor tanuljon meg előbb úszni, iratkozzon be másik klubba. Mi nem foglalkozunk kezdőkkel . .. — Feri — folytatta Csik-mama — lelkileg lesújtva távozott Újpestről s még aznap beiratkozott a BEAC-ba. Óriási volt a megrökönyödés Újpesten, amikor Feri pár hét múlva főiskolai világbajnokságot nyert 100 és 20*0 méteres gyorsúszásban. l2í volt az első átütő sikere, amellyel egycsapásra világhírnévre tett szert.-— Milyen volt a folytatás? — Egymás után adta át a magyar rekordokat a múltnak s öt esztendőn keresztül nem talált legyőzőre sem itthon, sem külföldön. Magdeburgtan Grand Prix győztese, majd Európa valamenynyi országában diadalt diadalra arat, úgyszintén Afrikában, Tuniszban, Marokkóban és Angliában. Ezután következett a berlini olimpia 1936- fcan. Érdekes, hogy a sorozatos sikerek ellenére Ferinek semmi esélyt nem adott a világsajtó, hiszen ott volt az állandóan világrekordot döngető három japán, Arai Yusa, Tagucsi, az Egyesült államok két nagy sztárja, Fick és Lindegren s a németek fenoménje: Fischer. Ferit a magyar sajtó is csak a legjobb esetben ötödik helyre tippelte. — És Feri bízott? Remélt? — A lelke mélyén, titokban. Amikor a magyar rádió hírül adta, hogy minden olimpiai győztes tölgyfa-csemetét kap ajándékba, amelyet szülővárosában elültethet, Feri nagynénje, Csik Jolán, az ekkor már Berlinben tartózkodó Ferinek levelet irt s megkérdezte tőle, hogy ilyen örömteljes faültetésre számithatnak-e ? Feri szószerint igy válaszolt: “Kedves Jolán néni! Ne töprengjenek, hogy az olimpiai tölgyet hol ültetik el. Majd elültetik Tokióban. Magyarországon senkinek sincs fogalma arról, hogy ezek a japánok milyen szenzációs időket úsznak . . .” — Feri rendkívül szerény volt, de bántotta, hogy már eleve esélytelennek tartják, még helyezésre is. S ekkor egy döntő pszichológiai momentum jött közbe. — Mi volt az a pszichológiai momentum? — Csik László dr., főorvos, Feri nevelőapja, aki szintén jelen volt az olimpián, diszkréten megkérte a magyar újságírókat: “Ne Írjatok Feriről, nehogy elbizakodjon . . .” Feri panaszkodott is a nagybácsinak: “Laci bácsi, nagyon bosszant, elkeserít, hogy a magyar sajtó ilyen mostohán bánik velem. Nem írnak rólam. Semmibe vesznek.” — Ne törődj ezzel, Feri — válaszolt mosolyogva a lélekbúvár főorvos és azt tanácsolom neked, hogy az első és a második előfutamban csak olyan időt ússzál, amivel biztosítod a döntőbe-ju-. tásodat . . . így is történt. A többiek kiuszták legjobb ide-, jtikét, Feri tartalékolt, s a döntőre koncentrált... — És a döntő? Csik-mama előveszi a verseny lefolyásáról irt egyik ujságközleményt és könnyes szemmel, fellelkesülten olvassa fiának hőstettét: “... Csattan a pisztoly és a világ két leggyorsabb úszója a vízbe loccsan. — Csik- Csik! Csik! — dübörög a magyar kórus. — Hup, huj, hajrá! . . . A japánok koromfekete haja hihetetlenül halálbiztosan fúródik előre. Csik a nyomukban. Minden hiába! — szól a kishitűség. És most, 75 méter után, a magyar kar ereje megsokszorozódik, a magyar szív lelkesedése még lángolóbbá válik. A japán lankad? Nem. Csik erősít .. .■ — Csik! Csiik! Csiiiiiik! Nem a szánk, hanem a szivünk kiáltoz ... Aztán egy végső, csattanó nagy kiáltás. Csik keze elsőként csapódik a medence falára . . . Most tör ki a magyar tábor száján az eget rengető lelkesedés, most szakad fel a magyar szívből minden vágy, minden öröm. — Győzött! Csik az első! Feri a győztes! Ezer kar ölelése, a magyarok csókja szárit ja le Csik Feri testéről a vizet. A fotóriporterek hada rohamot indít, filmgépek peregnek. Világszenzáció !!! Hangszórók harsogják az eredményt: Olimpiai bajncik Csik Ferenc, Magyarország, 57.6 mp, 2. Jusa japán 57.9 mp, 3. Arai japán 58 mp, 4. Tagucsi japán 58.1 mp, 5. Fischer német 59.1 mp, 6. Fick USA 59.7 mp, 7. Lindegren USA 59.8 mp. Magyar fiú, balatoni fiú lett a világ leggyorsabb úszója. A hullámzó Balaton busongó vidéke olyan magyar ifjút küldött a világ legparádésabb versenyére, akinek tudása, rátermettsége és tehetsége diadalmaskodott. Csik győzelme a világ minden nemzetének elismerését váltotta ki s ez az elismerés tiszta szívvel hódolt a győzelmi árbocra kúszó piros-fehér-zöld magyar zászló és az imaként intonált Himnusz elé. Csik Feri az olimpia legnagyobb hőse! . . .” A LEGYŐZÖTTEK REVANSOT KÉRTEK Csik-mama ezután a világsajtó féltve, őrzött cikkeiből idéz. Egy berlini újság igy irt: “A magyar Csikót egy természetfölötti erő vitte előre!” Egy angol sportláp véleménye: “A magyar Csik minden képzeletet felülmúlt. Testének minden porcikájában, izomzatában ideálisan arányos. A gyorsuszásra termett. Eszmei gyorsuszó. Ilyen klasszis versenyzője még nem volt sem Magyarországnak, sem Európának...” A három japán revansot kért. Erre is pár nap múlva sor került Budapesten. Feri ismét legyőzne őket. Fantasztikus profi szerződéseket, s a Tarzan-film főszerepét ajánlották fel Ferinek, de ő hü maradt a magyar uszósporthoz. 1937-ben megszerezte orvosi diplomáját, s a MÁV-kórház segédorvosa lett, majd két év múlva a Boros-klinikán a belgyógyászat tanársegédévé nevezték ki. — Hogyan következett be a tragédia? — Ferit — mondja zokogás közt Csik-mama —a világháború vége felé katonaorvosként kivezényelték a frontra. Sopront már kiürítették, a kórházat előző napon elszállították Ausztriába, csak ő maradt hátra, hogy a sebesülteket elsősegélyben részesítse. Kötelességtelj esités közben érte a gyilkos bombazápor. 1945. március 29-én halt mártírhalált a drága jó fiam . . . Az örömkönnyeket felváltották a feltörő bánatkönnyek. Az egykor nagyon boldog édesanya tragikumba süllyedő fájdalma szakadt fel a leikéből. Csak a fia emlékének él. Locsolgatja, babasgatja a terebélyessé nőtt olimpiai tölgyfát és imát rebeg a keszthelyi temetőben fia monumentális márványszobra mellett. Már huszonöt év óta siratja és élete végéig siratni fogja hős, mártír fiát . . . Olvasva egykor verseim, j Amelyeket mostan írok Látni fogják, hogy azok mind j Olyanok, mint megannyi sirok. Kemény sors, de való igaz, Kezdem temetni önmagam, Sde fönn nincs mit keresnem, Hisz már mindenkim a sírba’ van . . . Gondolatok 1 A szavak sokszor inkább sebezhetnek, mint a kezek. * * * A nagyapa és a papa vitájából rendszerint az unoka kerül ki győztesen. BALATONI PILLAN ATF ELV ÉTELEK i (Folytatás a 6. oldalról.) kálná ezeket az ízléstelenségeket. Ha nem, jó lenne egy kiest körülnézni a magánválalkozás területén. Nyárspolgári véleményem szerint semmi szükség arra, hogy ennek a nagyhírű együttesnek ekkora propagandát csináljunk Magyarországon. * * * * A női divat egy nálamnál jóval tapasztaltabb szemlélője felhívta a figyelmemet: eltűnt a short. Mi férfiak, nem szívesen válnánk meg ettől a kellemes, könnyű nadrágféleségtől, a nők ime meglehetősen hosszú pályafutás után lemondtak róla, és a rekkenő hőségben is sokan könnyű, hoszszu nadrágot, vagy egészen rövid otthonkát viselnek. Ez az otthonka mini ruhadarab, elől végig gombolható — nemcsak be, hanem ki is —, a balatoni fürdőhelyek hölgyei élnek is ezzel a lehetőséggel és felveszik fürdőruhájuk fölé és nem gombolják be. Azt mondják, nagyon kellemes viselet. Készségesen elhiszem. ORMOS GERO Ctevossy Leó NEGYEDI SZABÓ MARGIT OLVASVA Llillwn
