Szabad Sajtó, 1970. július-szeptember (62. évfolyam, 27-39. szám)

1970-08-20 / 34. szám

Thursday. Augusl 20. 1970 SZABAD SAJTÓ 7. oldal Évekkel ezelőtt bejárta az amerikai magyar sajtót — és meglehetős vita tárgyát ké­pezte — az a hir, hogy az amerikai magyarság egyik legnagyobb, 70 éves múltra visszatekintő testvériségi egyesülete, a Bridgeport, Connecticutban székelő és a köztudatban “Bridgeporti Szövetség” néven ismert American Life Insurance As­sociation viszontbiztositási egyezményt kötött egy Cleve­land, ohioi, aránylag kisebb s újabb amerikai életbiztosító részvénytársasággal. Miután az egyezményt úgy a Bridgeporti Szövetség kon­venciója, mint a két állam biztosítási felügyelő hatósága jóváhagyta, az ILICA néven ismert clevelandi társaság rövidesen átvette az öszes ad­minisztrációs ügyek kezelé­sét, amiért a szerződésben meghatározott összegű járu­lékot kapta. Egy ideig a Brid­geporti Szövetség volt alkal­mazottainak és tisztviselői­nek egy része is az ILICA kötelékébe tartozott. A meg­állapodás értelmében a Bridgeporti Szövetség közel 4 és fél millió értékű vagyonát, amely főleg a tagsági kötvé­nyek tartalékából és vagyon­­többletéből állott, az amerikai vállalat köteles volt a saját vagyonától külön tartani és kezelni és az állami hatóságok részére elkészíteni a szokásos évi jelentést úgy a Bridge­porti Szövetség, mint a saját anyagi helyzetéről. Ennek a kötelező évi kimu­tatásnak az eredményekép­pen az Ohio állami biztositá­­si hatóság úgy találta, hogy bár a Bridgeporti Szövetség külön kezelt vagyoni állapota teljesen kielégítő maradt és a tagság iránt vállalt kötele­zettségei minden tekintetben biztonságosak és teljesíthe­tők, ugyanakkor a Bridgepor­ti Szövetség ügyeit kezelő viszontbiztosító ILICA anya­gi helyzete jelentősen meg­romlott és nem áll rendelke­zésére a törvény által megkí­vánt és előirt alaptőke és va­­gyontöbblet. Ennek követ­keztében az állami biztosítási Commissioner, egy bírósági határozat révén, tulajdonába vette az ILICA vállalatot és azzal együtt az általuk kezelt Bridgeporti Szövetség ügyei­nek intézését, valamint va­gyonát abból a célból, hogy vagy sikerül a Commissioner­nek helyreállítani az ILICA helyzetét, vagy pedig a vál­lalat felszámolását fogja kér­ni a bíróságtól. Rövidesen ennek a helyzet­nek a nyilvánosságra hozata­la után — mindössze pár he­tes időbeli különbséggel — két külön, de egy jóformán azonos célú kereset lett be­nyújtva az ohioi bírósághoz abból a célból, hogy mivel a változott körülmények miatt ILICAénak nincs módjában tovább folytatni a Bridgepor­ti Szövetséggel foganatosított szerződést, továbbá, miután ILICA még a biztosítási Com­missioner által történt átvé­tele előtt is különböző vonat­kozásokban nem teljesítette a szerződésbeli kötelezettségeit, tehát a bíróság semmisítse meg a szerződést és rendelje el a Bridgeporti Szövetség­nek a tagságához való vissza­állítását. KERESIK A JOGORVOSLÁST Az egyik ilyen keresetet a Szövetség 5 egyéni tagja nyújtotta be a bírósághoz, élükön Charles Elemérrel, aki úgy is, mint a Bridgeporti Szövetség tagja és úgyszin­tén mint a legnagyobb ma­gyar testvériségi biztositó egyesületnek az elnöke, köte­lességének vélte, hogy bár­mily jövőbeli lehetőség elke­rülése végett, megóvja a ma­gyar tagság érdekeit az ILI­CA vállalat nehézségeiből eredhető bármely anyagi vagy másfajta veszély ellen. A másik hasonló irányza­tú perirat annak a gyűlésnek az eredményeként történt, melyet Szegedy L. István, a Bridgeporti Szövetség el nőiké hivott össze Clevelandban, az igazgatósági tanács tagjai ré­szére, hogy kellő lépéseket te­gyenek folyamatba a tagság és annak vagyona megvédésé­nek érdekében. Ez a bírósá­gi kereset ugyancsak kérel­mezte a megállapodás érvény­telenítését és megsemmisíté­sét. Az elkövetkező tárgyalások során úgy az ILICA részvé­nyesei, mint az ILICA válla­latot bírósági döntés alapján birtokoló ohioi biztosítási Commissioner — akit az Ohio állami főügyész képviselt — erőteljesen ellenezte mindkét keresetet és a pereskedés fo­lyamán azt igyekezett bizo­nyítani, hogy a Bridgeporti Szövetség az ILICA szerves — bár különálló — része, an­nak ellenére, hogy az ILICA csőd tömeggondnokságnak van kitéve. Hónapokig tartó pereskedés és számos bírósá­gi tárgyalás után az alsófoku bíróság úgy határozott, hogy egyik keresetnek sem ad ele­get és úgy Charles Elemér és pertársainak, mint a Szövet­ség igazgatóságának kérelmét elutasítja. Az igazgatóság tagjai újabb összejövetelt tartottak és az ügyvéddel va­ló megbeszélés után. egyrészt a fellebbezési költségek hiá­nya miatt, másrészt pedig tu­datában lévén annak, hogy a fellebbezési folyamatot Char­les Elemér ügyvédje már megindította, ezért a Bridge­porti Szövetség nem folytat­hatta a saját, külön, felleb­bezését. Az ILICA ügyének a mel­lékhajtásai közben gomba­­módra szaporodtak és egyes bírósági tárgyalásokon 20-25 ügyvéd képviselte a különbö­ző érdekeltségeket, míg a Bridgeporti Szövetség tagsá­gának érdekeit kizárólag a William Penn, azaz Charles Elemér és pertársainak az ügyvédje képviselte. A FELLEBBEZÉSI BÍRÓSÁG DÖNTÉSE Évekig húzódtak a tárgya­lások, tanúvallomások, bíró­sági határozatok, fellebbezé­sek, újabb keresetek, újabb döntések. Mindezeknek rész­letezése vaskos könyvet ten­ne ki. A legutóbbi lényeges és döntőfontosságu határoza­tot Ohio állam fellebbezési bí­rósága hozta, amely, többek között, ezeket a nagyjelentő­ségű pontokat erősítette meg — melyeket a Charles Ele­mért képviselő ügyvédek ál­landóan hangsúlyoztak és igyekeztek bizonyítani: 1. A Bridgeporti Szövetség — azaz mint a periratok jel­zik “American Fund” — va­gyona nem tartozhat semmi , körülmények között az ILICA társasághoz, amely képtelen annak kezelésére és megőrzé­sére. 2. Az ILICA társaság nem ruházhatja át egy más válla­latra a Bridgeporti Szövet­séggel kötött egyezményét. 3. A Bridgeporti Szövetség ügyeinek és vagyonának ke­zelésére alsóbb fokú bíróság­nak egy másik, megbízható, anyagiakban erőteljes “gond­nokot” kell kijelölnie. Esek a határozatok, újabb lehetőségeket nyitottak meg a két érdekelt fél között: ne­vezetesen a William Penn és Bridgeporti Szövetség között, melyek eredetileg elindították azt a folyamatot, mely hivat­va volt megakadályozni, hogy ILICA adás-vételi szerződés vagy bármely más, a tagság­ra káros módon próbálja ön­magát rehabilitálni. Ezeknek az uj lehetőségeknek alapján a két egyesület vezetői több megbeszélést folytattak és közösen arra a meggyőződés­re jutottak, hogy a Bridge­port! Szövetség tagsága érde­keit az szolgálná leghatáso­sabban, ha a két egyesület kö­zött egyesülési megállapodás jönne létre és közös erővel és elhatározással igyekezné­nek véglegesen megoldani a Bridgeporti Szövetség tagsá­gának és vagyonának az ILI­­CA-tól, vagy bármelyik más vállalattól való elválasztását. tervezett egyesítési megállaz podás különböző pontjait. Előzőleg a jogtanácsosok be­számoltak a biztosítási ható­ságokkal folytatott megbe­szélésekről és jelentették, hogy a tervezett egyesülés­nek előreláthatólag jogi aka­dálya nincs. A végleges jó vár­hagy ás azonban, kizárólag a Connecticut és Pennsylvania Insurance Commissioner-jei­­nek hatáskörébe tartozik. Egyedül ők vannak hivatva államaik törvényei szerint az egyesülést jóváhagyni vágy. elutasítani. Az ügyvédek és tisztvise­lők, a tárgyalások alapján, elkészítették az egyesülési1 szerződés végleges és hivata­los szövegét, amelynek egy­­egy példányát eljuttatták, ta­nulmányozás végett úgy a Bridgeporti Szövetség igazga­tósági tanács tagjaihoz, mint a William Penn igazgatósá­gához és tisztviselőihez, akik KÖZÖS GYŰLÉSEKET TART A KÉT EGYLET Az előzetes megbeszélése­ket a Bridgeporti Szövetség igazgatósági tanács ának újabb összehívása követte. Ez a gyűlés ez év január 31- én Bridgeport, Connecticut­ban lett megtartva, amely­re a William Penn által hiva­talosan kinevezett egyesítési bizottság tagjai is meghívó­kat kaptak. — A gyűlésen — amelynek keretében az idő­közben elhunyt tisz­tikari ésigazgató­­sági tagok alapszabályszerin­ti kiegészítésére és egy hely­beli jogtanácsos kinevezésé­re is sor került — a fő meg­beszélés tárgyát a William Penn testvéregylettel való egyesülés képezte, valamint annak megállapítása, és hi­vatalos, jegyzőkönyvi meg­­rögzitése és megköszönése, hogy a William Penn testvér­egylet hathatós és folytató­lagos, valamint rendíthetet­len és igazi anyagi áldozato­kat kívánó közbelépése nélkül a Bridgeporti Szövetség tag­ságának és vagyonának a sor­sa valóban nagyon szomorú állapotba kerülhetett volna. Az igazgatósági tagok és az egyesítési bizottság tag­jai körvonalazták a gyűlésen a két testvéregylet egyesíté­sének módozatait, tagságára szóló előnyeit és az elgondo­lás keresztülvitelének a mi­benlétét. E'gyben felkérték az ügyvédeket és jogtanácso­sokat, hogy érdeklődjék meg az állami biztosítási hatósá­goktól az egyesítés lehetősé­gét és törvényszerűségét. azután egy rendkívüli gyűlés keretében további utasításo­kat és felhatalmazást adtak az egyesítési bizottság tag­jainak. Mindezek után június 20-án a Bridgeporti Szövet­ségi igazgatósága, melybe)!; az összes tisztviselők is kép­viselve vannak, egy rendkí­vüli gyűlést tartottak Bridge­­porton az előzetesen megtár­gyalt és tüzetesen áttanulmá­nyozott egyesülési szerződés végleges elfogadása vagy el­ejtése céljából. Ezen a gyű­lésen ugyancsak résztvettek a William Penn egyesítési bi­zottságnak tagjai is, ameny­­nyiben az egyesítési szer?ő­­dést a William Penn igazga­tósága egyhangúlag elfogad­ta junius 8-i rendes gyűlésén. Ezen a közös gyűlésen pont­ról pontra végigmentek a szerződés legaprólékosább részletein is és egyes szaka­szokban, közös megegyezés­sel, apróbb, nem lényeges vál­tozásokat eszközöltek. MEGSZAVAZZÁK AZ EGYESÜLÉST Ezek után a gyűlést vezető Szegedy L. István névszerinti szavazásra bocsájtóttá a kér­dést az igazgatóság tagjai-, hoz: elfogadják-e a Bridge-, porti Szövetség és a William Penn közöti felolvasott egye­sítési szerződést, amelynek értelmében a két egyesület egyesítésének végleges jóvá­hagyása esetén — amihez úgy a delegátusok törvény­szerinti többségének a szava­zata, mint a Pennsylvania és Connecticut államok biztosí­tási hatóságainak a jóváha­gyása szükséges — a Bridge­porti Szövetség megszűnik és a William Penn, a szerződés-Ezt az első igazgatósági gyűlést további gyűlések kö­vették, amelyeken mindkét fél tüzetesen megtárgyalta a ben előirt alapon lesz a fenn­maradó Egyesület. (Folytatás a 10-ik oldalon.) i MEGVALÓSUL EGY AMERIKAI-MAGYAR EGYLETI EGYESÜLÉSI ÁLOM Irta: SZEGEDY L. ISTVÁN az American Life Insurance Association elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents