Szabad Sajtó, 1970. július-szeptember (62. évfolyam, 27-39. szám)

1970-08-20 / 34. szám

Beolvadt Itt)* -PASSAIC ÉS VIDÉKE" HUNGARIAN IN LANGUAGE AMERICAN IN SPIRIT AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR UJSAG Single Copy 20c Ára 20c Merged with 'PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic N. J. and at additional mailing offices No. 34. SZÁM VOL. 62. ÉVFOLYAM PASSAIC. NEW JERSEY Thursday, August 20, 1970 Az Egyesült Államok 3 9'72-ben visszaadja Okina­wa szigetét Japánnak és ez­zel a Ryukyu Szigetek kor­mánya —többek között — évi 40 millió dolláros jövede­lemmel lesz szegényebb. Ezt a jövedelmet Okinawa számára a prostituáltak, a bordélyházak és az ezzel ösz­­szefüggő “üzletágak” bizto­sítják. Okinawaban az úgyneve­zett szórakoztató ipar hozzá­vetőlegesen 20,000 nő számá­ra biztosit önmunkalehetösé­­get.” Ezek a nők kiszolgálnak a bárokban, “szórakoztató lá­nyok” a bárokban és az úgy­nevezett szállodákban ők ve­zetik be a vendéget a nyilván­tartási naplóba — és egysze­rűség okából, megfelelő “mun kadijért” vele is töltik az éj­szakát. Egészen 1970-ig törvényes volt a prostitúció Okinawa szigetén, a Ryukyu Szigetek kormánya azonban ebben az esztendőben hivatalosan bűn­cselekménynek minősítette a hivatásos prostitúciót. A rendelkezés oka: A Ryu­kyu Szigetek kormánya már előkészül arra az időre, ami­kor 1972-ben, Okinawa visz­­szakerül Japánhoz és nem akarja, hogy törvényei ellen­tétben álljanak Japán törvé­nyeivel. Japánban ugyanis már hosszabb ideje bűncselek­ménynek tekintik a hivatá­sos prostitúciót. A helyzet azonban az, hogy Japánban sem veszik komolyan ezt a törvényt és a Ryukyu Szige-MUNKAALKALOM NŐKNEK . . Az ulolsó nagy vakációzás ide­je közeledik . . . amihez szüksé­ge van bizonyára extra készpénz­re. Szabad idejében szépen ke­reshet az AVON cikkek árusítá­sával. Továbbiakért telefonáljon most: Perth Amboyban Hl 2- 2462, New Brunswick környékén 545-0990, Allentown-Bethlehem. Pa. környékén pedig 432-9016 szám hívásával. tek kormánya sem erőlteti a törvény megtartását, hiszen a prostitúció, a hozzákapcso­lódó “üzletágakkal” együtt, óriási jövedelmet jelent. A bárokat Okinawaban nem bároknak, hanem klu­boknak nevezik. Ilyen hang­zatos nevű klubok vannak például Okinawa Koza nevű városában: Boston Klub — Texas Klub — A Kék Hold Klubja — Apollo Klub. A kisebb klubokban, illető­leg, valójában bárokban, 3-4 szórakoztató lány működik, a nagyobb bárokban azonban a szórakoztató lányok száma eléri a húszat is. A szórakoztató lányok igyekeznek rávenni az ame­rikai katonáikat arra, hogy minél több italt fizessenek nekik, mert a rendelt italok­ból százalékot kapnak. A szó­­szórakoztatój lány általában vizzel erősen hígított Whis­kyt iszik Coca Colával: egy kis pohár 1 dollárba, egy va­lamivel nagyobb pohár 2 dol­lárba kerül. Mindegyik bár előtt kiki­áltó áll, ő csábítja be az ar­­rahaladó amerikai katonákat. A kikiáltó mindig kék nadrá­got és fehérszinü sportinget visel. A bárokban fátyoltáncos­nők lépnek fel. Közvetlenül a bárok mellett vannak az úgy­nevezett szállodák is, ame­lyek valójában bordély házak. A szállodák neve világosan kifejezi a szálloda rendelte­tését. íme, néhány szálloda elnevezése: Szerelem Hotel — Csók Ho­tel — Hotel a Szép Lányhoz. Koza városában, az egész szórakoztató körzetben mindössze körülbelül 4-5 fá­tyol táncosnő működik. A fá­tyoltáncosnő, alighogy a ze­ne hangjaira levetkőzött, máris rohan az öltözőbe, seb­tében magára kapkodja ru­háit és rohan a következő bár­ba, ahol ismét vetkőzik, majd onnan a harmadik bárba ro­han és igy tovább. Ilyen módon, egy-egy fá­tyoltáncosnő, Koza városá­ban, éjszakámkint átlagosan 12-15 bárban szerepelhet. Ér­dekes és megfejthetetlen mó­don, a fátyoltáncosnők min­dig kizárólagosan egyetlen hanglemez hangjaira vetkőz­nek. A lemez Glenn Camp­­bellnek az a dala, amelynek kezdő sora igy hangzik: — By the Time I Get to Phoenix. Hétvégeken és minden hó­nap első és 15-ik napján (ez az amerikai katonák fizetési napja) sokezer amerikai ka­tona özönli el a bárokat. Az amerikai katonáik csak azokba a bárokba mehetnek be, amelyeket az amerikai ka­tonai) parancsnokság vörös­­szinü “A” jelzéssel jóváha­gyott. Két esztendővel ezelőtt egy-egy “A” minősítésű bár forgalma éjszakánkint átla­gosan 300-400 dollár volt, ma már azonban ennél is maga­sabb, mert felmentek az árak. A legjellemzőbb “A” bá­rok egyike a Napoleon Klub, amelynek 19 szórakoztató lá­nya van. A bárhelyiségben hangulatvilágítás van az asz­talok körül vörösszinü, két­személyes! plasztik diványo­­kön ülnek az egyes szórakoz­tató lányok és a hozzájuk tar­tozó katonák. Egy okinawai pincér min­den negyedik-ötödik percben odalép a szórákoztató lány­hoz és anélkül, hogy erre bárki is felkérte volna, újabb italt tesz a nő elé. Amennyi­ben a nő az előző italt sem fogyasztotta el, ez nem szá­mit: az előző italt a pincér egyszerűen elveszi a szóra­koztató lány elől és odateszi az újat. A lényeg az, hogy minden egyes italt ki kell fizetnie az amerikai katonának és a szó­rakoztató lány, természetesen százalékot kap a felszámolt italok után. ( Az okinawai pincér óvato­san és jelentős szakértelem­mel mérlegeli: milyen “pali­nak” mutatkozik az amerikai katona és mennyire részeg — milyen ütemben lehet az ita­lokat felszolgálni? Okinawaban valóságos le­gendák járnak szájról-szájra arról, hogy a bárokban mi­képpen fosztják ki az ameri­kai katonákat. íme, néhány példa: Egy Vietnamból visszatérő veterán alig 2 óra leforgása alatt 600 dollárt hagyott ott egy házban és ezért “csak” ennyit, mert több pénze nem volt. Egy amerikai katona 250 dollárért eladta autóját és állomáshelyére visszatérő­ben, betért az egyik bárba, “éppen csak egy gyors ital­ra.” Ez a katona másfél óra múltán hagyta el a bárt — zsebében ekkor már egyet­len penny sem volt. Gyakran megesik, hogy amerikai katonák éjszaka, megszólitják bajtársaikat az utcán és 10-20-25 centet “tarhálnak” tőlük, mert nincs már annyi pénzük sem, hogy taxival visszatérjenek állo­máshelyükre. A bárok szórakoztató lá­nyai általában heti 60 órát dolgoznak, jövedelmük átla­gosan heti 100 dollár. (Az amerikai katonai támaszpon­tokon dolgozó okinawai alkal­mazottak fizetése havi 208 dollár. — Szerk.) Amennyiben az amerikai katona megkedveli a szóra­koztató lányt, 1-2 órára “ki­válthatja” a bárból és elvihe­ti magával egy “szállodába.” A nő ára átlagosan 25 dollár, ennek felét kapja a nő, másik felét a bár kapja. Hatósági rendelkezés az, hogy minden okinawai bár­nak éjfélkor be kell zárnia, ezt azonban senki sem veszi komiolyan — legkevésbbé a hatóságok. Az okinawaiak legnagyobb része boldogan vette tudomá­sul, hogy Okinawa 1972-ben visszatér Japánhoz, akadnak A FÖLDGÖMB KÖRÜL... TURIN, Olaszország — In­nen származó jelentés közöl­te: Turinban egyre jobban elharapódzik az úgynevezett Sátán-imádás. A Sátán-imá­dók felnyitják a temetőkben a sírokat és a halottak földi maradványait ellopják. A sí­rokból elrabolt csontokat és emberi koponyákat — állító­lag — a Sátán-imádó szertar­tásokon használják fel. A szertartás közben a csontma­radványokat és a koponyákat a “Sátán Oltárára” helyezik. * * * LONDON — Egy angol és egy amerikai madártudós nem mindennapi vitába kevere­dett. A vita tárgya: Mikép­pen találnak haza a postaga­lambok? — G.V.T. Matthews, londoni ornithológus, véle­ménye : A postagalambok a Nap állását mérlegelik és ah­hoz mérten állapítják meg hazafelé vezető útjukat. — William T. Keeton, a Cornell University (Ithaca, N. Y.) professzora, viszont nemré­giben levelet irt Matthews­­nak és azt állítja, hogy a pos­tagalambok sötétben is pon­tosan tájékozódnak. Dr. Kee­ton viszont nem tud arra vá­laszolni, hogy miképpen tájé­kozódnak hát a postagalam­­ibok? azonban olyanok, akik ellen­kező véleményen vannak. Ezek egyike a 24 éves, rend­kívül csinos, félig kínai, fé­lig okinawai Makó Chin, aki a Napoleon Klub egyik szóra­koztató lánya. Makó Chin igy fogalmazta meg véleményét az újságíróik számára: — Okinawa szegény volt azelőtt, a prosperitást az amerikai katonák hozták. Ha az amerikai katonák elhagy­ják Okinawat, ismét szegé­nyek leszünk. Nem marad má­sunk, mint a cukornád és az ananász. Az amerikai kato­nák imádják a nőket és az italt, mindig van pénzük ás könnyükezüek. Nélkülük — éhezni fogunk. 53 ÉVI 40 MILLIÓ DOLLÁROS ÜZLET OKINAWA SZAMARA A PROSTITÚCIÓ

Next

/
Thumbnails
Contents