Szabad Sajtó, 1970. április-június (62. évfolyam, 14-26. szám)

1970-05-21 / 21. szám

10. oldal SZABAD SAJTÓ Thursday, May 21, 1970 EMLÉKEZZÜNK . . . Ujházy László, az amerikai New-Buda alapitója A kossuthi emigráció egy kevéssé ismert, de értékes és az észak-amerikai emigrációban külö­nösen jelentős tevékenységet kifejtő egyénisé­gére, Ujházy Lászlóra emlékezünk. Most száz esztendeje, 1870. március 7-én halt meg a texasi San Antonio melletti tanyáján. Hosszú volt az ut, amely szülőhelyéről, a Sáros megyei Buda­­mérről a texasi farmig vezetett és kalandos, iz­galmas pálya, amelyet Ujházy László befutott. Kossuth benső hívei közé tartozott. Már 1831- ben mellette állt, amikor Kossuth még a pozsonyi diétán az Országgyűlési Tudósításokat szerkesz­tette, s ezzel a kézzel másolt újságnak nem ve­szélytelen terjesztését vállalta Ujházy László. Az 1848-as forradalom győzelme után a kormány Sá­ros megye főispánjává nevezte ki, 1849 májusá­ban pedig mint polgári kormánybiztos, Komárom várába került, melynek katonai parancsnoka Klap­ka György volt. A komáromi védők — mint ismeretes — Klap­ka erélyes fellépésére menlevelet kaptak. Ujházy ugy döntött, hgy feleségével és öt gyermekével Amerikába emigrál. Az amerikai kormánynál si­kerrel járt fáradozása, hogy — könyöradományok helyett — adjanak a magyar menekülteknek föl­det, hogy együtt telepedhessenek le és kezük munkájával tarthassák fenn magukat. Az engedélyt megkapta és ekkor alapította meg az Iowa államban levő magyar települést, melyet — emlékezve az óhazára — New-Budának neve­zett el. Itt telepedett meg számos magyar emig­ráns. (Filatelistákat érdeklő különlegesség: New- Budának 1850-ben postahivatala is volt, a posta­mesteri teendőket is Ujházy végezte. A postahi­vatal bélyegzőjével ellátott levelegből mindössze kettő ismeretes, s ezek értékét igen magasan jegyzik a bélyegtőzsdén.) New-Buda nem váltotta be az alapításához fű­zött reményeket, a magyar telepesek igen ne­héz körülmények között éltek és dolgoztak itt. Ujházy 1853-ban el is hagyta Iowa állam terü­letét és Texasban alapított farmon élt családjá­val. Bár a farm rengeteg munkát adott, képes­ségeire felfigyeltek az amerikai közéletben is. 1861-ben kitüntető megbízatást kapott: az Egye­sült Államok konzulévá nevezték ki az olaszor­szági Anconában. Itt élt 1864 tavaszáig. Amikor visszatért, már javában dúlt észak és dél között a polgárháború. Ujházy, aki gyűlölte a rabszol­gaságot, természetesen az északiak oldalára állt, legkisebb fia, a 23 éves László pedig harcolt is a déliek ellen. Egykori nagy álmát: New-Budát egyébként a déliek harci cselekmények közben megsemm i sitették. A háború befejezése után Ujházy visszatért a San Antonio melletti farmra, melyet gondos mun­kával kis paradicsommá varázsolt. Amikor száz éve lehunyta szemét, 75 éves volt. PUSZTA SÁNDOR: i ÁHÍTAT hadd álljak meg engedd még csodálni a fü kibomló omló bársonyát pacsirtáid fényes énekét t s hogy egymásra lel két csöpp katicád napjaidnak ingó tornyait a csillagok hüs csendemeletét Anyám őszi stigmás tenyerét gyermekszemek tengerméíyeit elhallgatok „ a fák zölden szavalják l. feltürt-ingujju fényes verseik “SZÉP MAGYAR”NEVEK: IVIDŐ, GYULÁN KA, SZILAMÉR Grétsy László pesti nyelvtudós egyszer egy te­levíziós műsorban felszólította nézőit, küldjék be az általuk ismert ritka keresztneveket, s ismer­tessék a névadás körülményeit, indítékait is. — 1057 pályázótól 35,200 adatot kapott, erre az egyetlen felhívásra. A pályázat eredményét feldolgozó nem szak­emberek számára is érdekes tanulmányban arra keres választ: miért kap valaki Magyarországon olyan nevet, mint mondjuk: Vilerzs, Bat, Hadúr, Larilla, Rókusz, Vita, Mira, Páris, Igor, Zéta, Imo­la, Ruben vágy Lelle? Mindenki szép, kellemeses hangzású nevet akar választani gyermekének. A kérdés az: ki mit és miért tart szépnek? Az általános szemponton túl sokféle szándék befolyásolja a névadást. A név öröklésének például nemcsak olyan egyszerű ese­tei vannak, amikor valakit apja vagy anyja után neveznek el. Ha két nagyszülőre akarnak emlé­kezni egyszerre, Vilerzs lesz Vilmából és Erzsé­betből, — Tiria Tiborból és Máriából, — Anzsé Annából és Erzsébetből. Olykor pedig az élet ok«», fölösleges bonyodalmakat: a kiszemelt férfinév­hez lánygyerek születik vagy megfordítva. Má­riusz Máriától, Gyulánka Gyulától örökölte ne­vét. Számtalan formája van a megközelítőleg “ma­gyar nemzeti névnek” nevezett névcsoport hasz­nálatának. Némelyiket csak egy-egy Árpádházi király tett jellegzetesen magyarrá; másrészt ott vannak a harmincas-negyvenes években divatozott valódi vagy ál “ősmagyar” nevek. Ennek a di­vatnak közvetlen eredménye az, hogy szépirodal­mi müvekben ma gyakran határozott negativ ideológiai töltésük van ezeknek a neveknek. Grétsy éles különbséget tesz az erőltetett és a valódi magyar nevek között, s bízik benne, hogy az utóbbiak megszabadulnak majd a háború előt­ti években rájuk ragadt nacionalista mellékizek­­töl. Néhány ritkább példa a beérkezett levelek­ből: Biborka, Cseperke, Csobilla, Edömér, Hadúr, Lél, Oldamur, Uros, Zádor. . . ritka nevet akartam adni, mert családne­vünk elég gyakori” — irja egy 1964-es születésű kislány apja. A Szabó Ervin Könyvtárban, szak­könyvekből keresett nevet. Az egészen ritka ne­vet valóban megtalálta, s lányát Ividő-nek hív­ják — ezen sem változtat, hogy — valószínűleg tévedésből. Kiderült a televíziós felmérésből, hogy a be­szélő nevek gyakorlata sem a romantikus múlté. Egy koraszülött kislány a Vita (élet, latinul) ne­vet kapta. E'gy anya igy irt: “Mira lányom az európai háború befejezése után, 1945-ben szüle­tett. Neve a béke jelentésű orosz szóból alakult. A Páris nevű fiú elnevezésével nem a mitológiai hős, hanem a francia főváros emlékét őrzik szü­lei. Összefoglalóul Grétsy megállapítása: akár kü­lönleges, akár közönséges a név, kiválasztásakor mindenki arra törekszik, hogy az elnevezettnek örömet szerezzen, az szívesen hordja majd. Hogy ez mindig sikerül-e? Egyenkét kellene megkérdezni Tiriát, Uzort, Deziderátát, Fabiolát vagy Szilámért. ÓHAZAI SZÍNÉSZ-HUMOR , RELATIVITÁS A színészbe járó előtti kispadon beszélget Rogoz Imre, a népszerű buffó-komikus a tánckar egyik hölgytagjával. — Nem értem, szól a kis táncosnő Rogozhoz — hogy lehet az, hogy maga nem jön ki a fizetés­ből, hiszen kétszer annyi gázsija van, mint ne­kem . . . — Igen, fiam — feleli Rogoz szkeptikusan — csakhogy, ami téged gazdaggá tesz, az tesz engem szegénnyé. CSAK SZOROZNI Érczkövy Károllyal, a jeles tánckomikussal tör­tént a következő eset: A hónap közepén Érczkö­vy beállít az igazgatóhoz: — Kedves dirikém, kérek egy kis előleget. — Előleget? Hiszen csak tegnap kaptál fize­tést. — De nagyon kellene — erősködik a kitűnő komikus. — No jó, fiam, most még nem adhatok — mondta az igazgató atyailag. — Tessék jobban beosztani a fizetésedet. — A fizetésemet? Azt kedves dirikém, nem le­het beosztani, az oly kevés, hogy legfeljebb csak szorozni lehet. j ÉVFORDULÓK ? j (MÁJUS 20-TÓL JUNIUS MG) 20- án született Honoré de Balzac francia realista regényíró, Sigrid Undset Nobel-dijas norvég írónő; halt meg Ráday Pál költő, Ábrányi Emil műfordító és Kolumbusz Kristóf, Amerika fel­fedezője. 21- én repülte át elsőként az óceánt New Yorktól Párisig Ch. Lindbergh amerikai repülőtiszt, ezen a napon született Albrecht Dürer magyar származású német festő, Emile Verhaeren bel­ga-francia költő és A. Pope angol költő. 23- án született Otto Lilienthal, a vitorlázórepü­lés megteremtője; halt meg Perczel Mór 48-as honvédtábornok, Péczely József költő és Hen­rik Ibsen norvég drámairó. 24- én született Rippl-Rónai József festőművész, J. P. Marat francia forradalmár; halt meg Ni­cola Kopernikusz lengyel csillagász. 25- én született Várnai Zseni költő; halt meg Ed­­vi Illés Aladár festőművész, Supka Géza arche­ológus és Calderon de la Barca spanyol dráma­iró. 26- án született Edmond Concourt francia iró; halt meg Tamási Áron. 27- én született Bókay János orvos, a magyar gyermekgyógyászát megalapítója; halt meg Esze Tamás, Rákóczi hadvezére, Nicollo Paga­nini olasz hegedűművész és Robert Koch Nobel­­dijas német orvos. 28- án született Thomas Moore angol költő: halt meg Szendrey Zsigmond néprajztudós, Mik­száth Kálmán iró és L. Mozart osztrák zene­szerző. 29- én született John F. Kennedy elnök; halt meg J. R. Jimenez Nobel-dijas spanyol költő. 30- án született Fáy András iró; halt meg Balassi Bálint reneszánsz költő, Szilárd Leó atomtudós, F. Voltaire francia filozófus, Jeane d’Arc, az orleansi szűz, P. P. Rubens flamand festő. 31- én született Wählt Whitman amerikai költő; halt meg Zathureczky Ede hegedűművész, Pá­­pay Sámuel nyelvész, J. Haydn magyar szár­mazású osztrák zeneszerző és Tintoretto velen­cei barokk festő. HETI NAPTÁR MÁJUS 24— Vasárnap: Eszter 25— -Hétfő: Orbán 26— Kedd: Fiilöp 27— Szerda: Hella 28— Csütörtök: Emil 29— Péntek: Magdolna 30— Szombat: Janka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents