Szabad Sajtó, 1970. április-június (62. évfolyam, 14-26. szám)

1970-05-21 / 21. szám

Thursday, May 21, 1970 SZABAD SAJTÓ 7. oldal Ártatlannak vallja magát a férfi, akit egy gyíí’iDsságért kétszer Ítéltek el MI ÚJSÁG BRUNS WICKON? (Folytatás a 6. oldalról) kesek ezen az estén. Belépő­díj nem lesz, mindenki hiva­talos. A SZENT LÁSZLÓ egyház­­község népe vasárnap, május 24-én ünnepli az egyház alapításának 66-ik évforduló­ját, diszebéd és táncmulatság keretében. Ugyanekkor ün­nepük az egyház plébánosá­nak, Father Börsy-G. Engel­­bertnek is a születésnapját. Az ünnepély, illetve bankett rendezőségének élén Kukor Vilmos és Belső Gyula álla­nak. A JUNIUS 2-ÁN tartandó előválasztáson nemcsak me­gyei, állami és szövetségi je­lölteket választanak a külön­böző politikai pái'tok, de New Brunswickon a Városi Ta­nácsba is polgármester-, illet­ve tanácsos-jelölteket kell majd választani. A demokra­ta oldalon városi tanácsosnak újraválasztásra van jelölve Smith János, aki — sikeres megválasztása esetén — com­­missioner-ből councilman lesz, továbbá Tóth István, aki el­sőnek jelentette be pályáza­tát az uj Mayor-Council kor­mányzati forma megszavazása után. Ismeretes, hogy Tóth István a brnuswicki városve­zetési kormányforma tanul­mányozására a szavazók által kiküldött bizottságnak egyik tagja volt s többek között az ő közreműködésével került a nép elé múlt ősszel a kérdés, hogy a régi City Commission kormányt orma maradjon-e meg, vagy az ajánlott uj Mayor-Council forma legyen forma legyen bevezetve. A magyarság, term észetesen, jól teszi, ha szavazatát ma­gyar jelöltekre adja le. Itt azonban csakis a demokrata pártállásu magyarokról van szó ebben a városban, mert a republikánus oldalon állí­tott jelöltek között magyar nincsen. Lehet, hogy ősszel, az általános választáson majd lesz republikánus jelölt is, egyéni jelölt, nem akit a párt jelölt. Erre meg van a mód. Meg van a mód arra is, hogy a demokrata oldalon a párt jelöltjei mellett, önálló ticket­­en más magyar jelölt is pá­lyázzon akár a polgármesteri, akár a councilman-i pozícióra. Majd meglátjuk, ki mint ha­tároz. A legfontosabb, termé­szetesen, az, hogy hogyan ha­tároznak a szavazók, a nép? A MAGYAR Református Egyház 55 éves jubileumi ün­nepélye szépen sikerült a múlt vasárnap. Délután hálaadó istentisztelet volt az egyház Somerset utca-i templomá­ban, amelyet az egyház lelké­sze, Nt. Bertalan Imre, vala­mint emeritus papja, a 38 éven át itt szolgáló Nt. Dr. Kosa András és a környékbeli egyházak lelkészei szolgál­tak. Este 6 órai kezdettel disz­­bankett volt az Atléta Klub nagytermében, amelyen a ter­met teljesen megtöltő szép vendégsereg érdekes beszé­deknek, szép műsornak volt, de főleg: finom vacsorának volt az élvezője. A színpadi műsorban az egyház ifjúsága vett részt, a gyermekek és a vegyeskar, az ifjúsági egyle­tek tagjai, stb. A pontos idő­ben megkezdődött vacsora előtt Jószak Ference főgond­nok köszöntötte magyarul és angolul a vendégeket, majd az asztali áldás elmondása és a két himnusz eléneklése után felszolgálták a finom csirkevacsorát s utána Nt. Bertalan Imre, mint áldomás­mester, bemutatta a három­heti kórházi ágyból nemrég felépült apósát, az ünneplő egyház 38 éven át volt kiváló lelkészét, Nt. Dr. Kosa And­rást és feleségét, mint az ünnepély tb. védnökét. Utá­na bemutatásra kerültek a Presbitérium volt tagjai, az egyház még ma is élő kiváló oszlopai: Id. Bessenyei Al­bert, Kovács István, Kovács Péter, Gergely Sándor, Szend­­rey János, Köblös Mihály, Hu­szár Mihály, Kish Lajos, Pó­­csik Gyula, Gereben János, Filep Lajos, Gál Mihály, Má­té Gusztáv, Orosz Lajos, Kat­­kó Lajos és mások. Majd az élenjáró asszonyok, nők, akik nélkül semmiféle szép munka el * nem képzelhhető: Szabó Sándorné, Joszav Ferencené, Lakatos Jánosné, Mrs. Katkó, Mrs. Lőrincz és a Presbitéri­um jelenlegi tagjai: Jószay Ferenc, Kovács Ernő, Batta József, Gall Mihály, Biró Bé­la, Kiss Mózes, Filep Lajos, Mayo József, Shirokmán András Ifj. Facchini Frank, Bernáth Fred, Thoresz József. Tóbiás Béla, Hody Sándor, Lörincz Lajos, Mogai Gyula, Angelet Dávid, Kovács Ká­roly, Zennon Kopicki, Gvörffy Tibor, Palágyi István, Kopsco William, Kish János és Csak Ambrus. — A különböző egy­házak képviseletében megje­lent vendégek, illetve pap­jaik: Főt. Borsy Gy. Engel­bert plébános, Puskás Mihály, Ifj. Hegedűs Mihály és Mrs. Szabó (Bayard St. Presbyte­rian) Ft. Homa József, (St. Joseph G. Kát.) Sister Euge­nia (St. Peter) a magyar bap­tista és lutheránus egyházak, Főt. Abraham Dezső püspök (Perth Amboy), Nt. Dr. Har­­sányi András (Carteret), Nt. Vitéz Ferenc (Perth Amboy), Nt. Varga Emil (So. River), Nt. Király Zoltán (Mancille), Hartfordban (Conn.) la­kott hét esztendővel ezelőtt az akkor 47 esztendős Roy Frank -Darwin. Darwin jól­kereső szerszámtervező volt, négy gyermek apja, felesége high school tanítónő volt, há­zasságukat mintaházasság­nak ismerték, Darwin a St. Peter episcopalikus egyház­­község egyik világi vezetője volt, rendszeresen járt temp­lomba . . . s mindezek után, talán nem érdektelen, ha megj egyezzük: Roy Frank Darwint, kéj­gyilkosság miatt, saját val­lomása alapján, életfogytig­lani fegyházbüntetésre ítél­ték, sőt, nem is egyszer, ha­nem kétszer ... és Darwin változatlanul — ártatlannak vallja magát. A rendőrségi és a bírósági jegyzőkönyvekből az alábbi történet bontakozik ki: Majdnem 7 évvel ezelőtt, 1963 szeptember 18-án, a 17 éves Hope Fém Bothwell, szülei egyik autóján, a ké­keszöld Mercuryn, Boltomból, lakhelyéről, Vernonba, Tol­land megye székhelyére haj­tott. Az ottani Mezőgazdasá­gi Központban tartott össze­jövetelt a “4-H Club” tanács­adó bizottsága, amelynek egyik tagja Hope volt. Hope Fern Rothwell high school tanuló volt, dús barna haja vállára hullott és formás tes­tű, rendkívül csinos lány volt. Az ülésen résztvett Roy Frank Darwin is, aki a klub egyik vezetője volt. Az értekezlet ideje alatt Hope egy sálat kötözgetett: Darwin le nem vette a sze­mét róla . . . Hope még éjjel 11 óra 30 perckor sem volt otthon, szü­lei, miután a keresés hiába­való volt, a rendőrséget érte­­sitették. A rendőrség nem­sokkal később megtalálta a Nt. Nyáry Miklós (Staten Is­land) és Nt. Kecskeméthy Jó­zsef (Passaic), Dr. Norman Thomas, a N.B. Seminary dé­kánja, Főt. Dr. Béky Zoltán t. püspök, a Református Egyesület elnöke, Edward J. Patten képviselő, Dr. Biitösi, a Kálvin Egyházkerület el­nöke (So. Norwalk, Conn.), Kukor William és Radies Ta­más (Magyar Savings Bank), Hegedűs Mihály (Wm. Penn Egylet), Lévay Sándor, At­léta Klub elnöke, Horváth Vilmos, a Sziiz Mária Egy­let elnöke, Dr. Sándor And­rás, a Hétvégi Magyar Iskola igazgatója és mások. A szép ünnepély és díszvacsora este 9 óra tájban ért véget. kékeszöld Mercuryt, egy erdő­menti dülőuton. A kocsi azon­ban üres volt. A kocsi sof­­főrülésén volt egy lista, me­lyen a klub ülésén résztvevő személyek neve szerepelt. Másnap, egy fiatalember, egy közeli árokban rábukkant Hope holttestére. A lány ruhája, elől a mel­lénél ki volt gombolva, a hul­la deréktól lefelé meztelen volt, Hope kékszinü pantalló­ja eltűnt. A rendőrorvosi vizsgálat a következőket állapította meg: Hope ellen szexuális merény­letet kísérelt meg a gyilkos, erőszakot azonban nem köve­tett el rajta. A kísérlet után a gyilkos a lányt a Hopenél levő retikül letépett szijjával fojtotta meg. A rendőrség mindazokat kihallgatta, akik a klub em­lékezetes ülésén resztvettek. Ezek között volt Darwin is. A detektívek gyanúját az a körülmény keltette fel, hogy Darwin, egy véletlen meg­jegyzés alkalmával közölte: tudja, hogy a lány holttestét egy árokban találták meg. Az újságokban azonban ez a köz­lés nem jelent meg. Honnan tudta hát ezt Roy Frank Dar­win? Darwint letartóztatták és az ügyészség elkészítette a vádiratot: a St. Peter epis­­copalius egyházközség egyik tiszteletreméltó világi vezető­jét előre megfontolt szándék­kal elkövetett kéj gyilkosság­gal vádolták. Az ügyészség koronatanú­ja egy rendőrhadnagy volt, aki a bírósági tárgyalás so­rán közölte: Darwin, az egyik kihallga­tás alkalmával, önkéntes val­lomást tett. A vallomás so­rán kijelentette: miközben a klub ülésén Hopeot figyelte, ellenállhatatlan szexuális vá­gyakozás lett úrrá rajta. Amikor az ülésnek vége volt, az egyik közeli, elha­gyatott utcában, autójával a lány autója elé állt és megál­lította. Darwin izgatottan mondta a lánynak: — Gyere . . . gyere hoz­zám az autóba . . . akarlak ... megőrölük érted . . . — Nem! Nem megyek! Ma­ga őrült! — sikoltotta a le­ány. Ekkor Darwin, saját kocsi­ja országúti lámpájának fel­villantásával elvakitotta a lányt, majd fejbeütötte. Az áléit lányt saját kocsijába vonszolta. A kocsiban erősza­kot kisérelt meg rajta, azon­ban túlságosan izgatott volt és szándékát nem tudta vég­rehajtani. Ezután, leszakította a lány . retiküljéről a szijjat és az­zal megfojtotta Hopeot, majd a hullát egy közeli árokba vonszolta. A detektív vallomása után Darwin maga is eskü alatti vallomást tett saját ügyében. Azt állitotta, hogy a detektí­vek kínozták és kényszeritet­­ték a vallomás aláírására. Az esküdtek azonban bű­nösnek találták Darwint, nem, előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságban, ha­nem hirtelen felindulásban el- ( követett emberölésben. Ezu­tán Darwint a kiszabható ma­ximális büntetéssel sújtották: életfogytiglani fegyházbün­tetést kapott, amelynek ér­telmében 20 év múlva kérhe­ti szabadlábra helyezését. Darwin ügyvédje ekkor Connecticut állam Legfelsőbb Bíróságához fellebbezett, fel­lebbezését azonban elutasítot­ták. Az ügyvéd ekkor a US Legfelsőbb Bírósághoz fel- '• lebbezett és a US Legfelsőbb Bírósága úgy döntött: a rend- j őrségi vallomás nem volt ön- j kéntes és Roy Frank Darwin ; ügyében uj tárgyalást kell ! tartani, vagy pedig 60 nap j múltán teljesen meg kell | szüntetni ellene az eljárást, j Tolland megye az uj tár- 1 gyalás mellett döntött. S az uj tárgyalás egyik szenzáció­ja az akkori, azóta nyuga­lomba vonult sheriff, Paul ' 1 Sweeney, eskü alatti vallonná- : sa volt. Sweeney a következőket vallotta: amikor Darwin el­len a vizsgálat folyt, Darwini beszélni akart vele, Sweeney-; vei. Sweeney egyetlen kérdést sem tett fel, Darwin önkénte-i sen közölte: ő gyilkolta meg a lányt, ezt azonban még ügy­védjének sem vallotta be. Darwin egyik cellatársa is vallott: Darwin neki is beval­lotta a gyilkosságot. A ke­resztkérdések egyik tanút sem,; tudták megingatni. Az esküdtek ismét bűnös­nek találták Darwint hirtelen felindulásban elkövetett em- j berölésben és a bíróság ismét ' életfogytiglani fegyházbünte- , tésre ítélte. j Amikor Darwint elvezették! i a tárgyalóteremből, erőteljes j hangon kiáltotta: — Ártatlan vagyok! Az i igazi gyilkos szabadon jár! Ügyvédje Connecticut ál- j lám Legfelsőbb Biróságához 'j fellebbezett. Hirdessen lapunkban!

Next

/
Thumbnails
Contents