Szabad Sajtó, 1970. április-június (62. évfolyam, 14-26. szám)

1970-06-11 / 24. szám

12. oldal SZABAD SAJTÓ- ■ • "' • --------------------— .... HIRES bűnügyek (Folytatás az előző hétről) I G. B. Shaw később szemé-; íyesen is megisemerkedett a boxolóval és a világhirü iróI és a “vas-állu” boxoló között barátság fejlődött ki, amely egészen Shaw haláláig tar­tott. Ezután Gene pontozásos győzelmet aratott Tom Gib­son felett, kiütéssel győzött IBatley Madden ellen és egy loew yorki vállalkozó meg­találta az egyedüli ellenfelet, aki még egyáltalában ellen­fél lehetett a “vas-állu” Gene számára: az ellenfél Jack j Dempsey, a hivatásos nehéz- j súlyú ökölvivás világbajnoka volt. Dempsey kommentárja i,gy hangzott: — Megeszem ezt a Shakes­peare szakértőt! Gene Tunney ennél sok­kal szerényebb kommentárja ez volt: — Hmm ... • Az első Dempsey-Tunney mérkőzésre Philadelphiában, 1926 szeptember 26-ikán, ke­rült sor. A gong hangja után a “gyilkos” Dempsey ráro­hant Tunneyra és világhirü arc-bombázásainak egyikét akarta bemutatni. Tunney azonban gyorsabb volt: hatal­mas jobbegyenest mért Demp­sey álllára: az ütés “ült”. Dempsey megtántorodott és a jobbegyenes hatását soha­sem heverte ki. A tizedik me­net után a hivatásos nehéz­súlyú ökölvívásnak uj világ­bajnoka volt: a jelentős tech­nikai fölénnyel boxoló Tun­ney pontozással győzött. A következő mérkőzésre 1927 szeptember 22-ikén ke­rült sor, Chicagóban. Az el­ső 6 menetben kétségtelen volt a technikailag inteili-í gensebben boxoló Tunney fö­lénye, a heaedik menetben azonban Dempsey beszorítot­ta a ring egyik sarkába el­lenfelét és elkezdte “gyilkol­ni”: ütései záporként hullot­tak Tunney arcára: ennyit még a “vas-állu” Gene sem tudott elviselni . . . összero­­gyott. Dempsey valósággal diadal­mámorban úszott: elkezdett a földön heverő Gene mellett, ugrálni. A mérkőzést veze-: tő bírónak 5 másodpercre j volt szüksége ahhoz, hogy a diadalmas Dempseyt, a sza-1 bályok érteiméiben, a ring másik sarkába küldje. S ez az| 5 másodperc alighanem dön­tő volt: ezután az 5 másod­perc után kezdődött meg a biró számolása. A biró kilen­cet számolt, amikor Tunney félkelt. A valóságos helyzet azonban az volt, hogy Tunney földrekerülése után — az el­ső, elvesztegetett 5 másod­perccel együtt — voltaiképpen 14 másodperc telt el: A tizes számolás alapján tehát, Tun­ney. elvesztette volna a mér­kőzést. A nyolcodik menetben Tun­ney a földre küldte Demp­seyt: a következő menetben is nyilvánvaló volt technikai fölénye és ismét pontozással győzött Dempsey ellen. Az egyetlen menet, amely Demp­sey pontozásos fölényével vég­ződött, a hetedik menet, volt. Tunneyt a mérkőzés után meghívta a Yale egyetem: tartson előadást Sbakespeare­­ről. Tunney eleget tett a meg­hívásnak és előadása tárgyá­ul a Shakespeare színdarab­nak az elemzését választotta, amelynek címe: Troilus and Cressida. Elemzése során, Tunney, az egyik szereplő, Aj ax jel­lemzésekor, korszerű hason­latot alkalmazva, ezt mondot­ta: Ajax éppen olyan nagyszá­jú, üresfejü kérkedő, mint Jack Sharkey. (Sharkey hivatásos nehéz­súlyú boxoló volt, aki már hosszabb ideje azzal kérke­dett, hogy ha Tunney kiáll vele, “megöli” a ringben. A helyzet azonban az volt, hogy — bizonyos okok miatt — a Nemzetközi Ökölvívó Szövet­ség megtiltotta Sharkeynak, hogy bárkit, is kihívjon. Aki tehát nem akart Sharkeyval mérkőzni, az nem mérkőzött vele. — Szerk.j Amikor Sharkey értesült a hasonlatról — miután meg­magyarázták neki, hogy “ki a fene Ajax?”, dürohamot ka­pott és Tunneyvél való mér­kőzést kívánt. Gene visszauta­sította a kihívást és Sharkey —Ajax ezzel örökre eltűnt a boxolás egéről. Gene Tunney még egyszer megvédte világbajnoki cimét 1928-ban: ekkor technikai ki­ütéssel győzött a tizedik me­netben az ausztráliai Tom Heeney ellen. Gene Tunney, sikerei csúcspontján, 30 éves korában, visszavonult a hiva­tásos ökölvívástól: egyike volt | annak a kevés viiágbajnok- J nak, áki nem veszteséggel vo­nult vissza. (A második Roc­ky Marciano volt. — Szerk.) I Harminc esztendős korában! Gene Tunney feleségül vette Polly Laudert, a Carnegie Alapítvány egvik örckösnő­­jét. Polly, aki mindvégig Ge­ne felesége maradt és ma is, az Alapítvány örökösnője, eddig “mindössze” húsz millió dollárt örökölt. Tunneynak azonban nem volt szüksége a pénzre: utol­só három mérkőzésével, az adó kifizetése után, egyedül, 2 millió dollárt keresett. Ge­ne Tunney jelenleg 11 rész­vénytársaság és bank igazga­tósági tagja, közöttük a Bank or Commércenek (New York). A Tunney házaspárnak há­rom fia és egy lánya van. Az egyiik fiú, John Varick Tun­ney, jelenleg californiai de­mokrata kongresszusi képvi­selő és most California állam szenátori megbízatására pá­lyázik. A Tunney házaspár egyet­len leánya, Joan, 1961-ben ment feleségül Wilkinsonhoz. Egyidieig mindketten a Peace Corps tagjai voltak, a Fülöp Szigeteken angol nyel­vet tanítottak. Ezután Sausalitcban (Calif.) éltek és Wilkinson egy hirde­tési vállalat főtisztviselője volt. Amikor, az emlékezetes el­tűnés után, Joan visszanyerte emlékező-készségét, Anglia Chenies nevű kisvároskába költöztek. Chenies mindösz­­sze 30 mérföldnyi távolságra van Londontól, azonban akár a Holdon is lehetne: teljesen elszigetelt, eszményi hely azoknak a számára, akik a világtól el akarnak vonulni. A Wűkánson házaspár 6‘ Érdekes apróságok Fennállásának centenáriu­mára, 1971 márciusára reno­válják a londoni Royal Albert Hallt. Az Albert Hall Anglia legnagyobb hangversenyter­me: 7060 látogatót fogadhat. Vendégeinek száma eléri az évi egymilliót. * * * A New York-i Lincoln Cen­terben operafesztivált nyit­nak meg julius közepén. A megnyitón a Nürnbergi mes­terdalnokok szélesvásznú szi­. . . Beulah — mondta a csöppnyi néger lány, magas­ra tartotta a viharvert, meg­fakult néger­babát és a jú­niusi napfény forró zuhatag­­ban ö m lőtt ránk.— Beulah - ismételte a néger kislány és a viharvert iCürthy Mükl6s babát vádolón tartotta felém — A baba ne­ve Beulah . . . engem is Beu­­lahnak hivnak . . . néger ba­ba .. . Beulah ... én is Beulah vagyok — és a néger kislány két fekete varkacsa himbálódzott a júniusi nap­fény zuhatagában. — Nincs fehér babád? — kérdeztem, mert hamarjá­ban nem tudtam mit válaszol­ni. Beulah, a néger baba, Beu­lah, a viharvert, megfakult baba, aggressziven, vádolón nézett rám. hónapra szóló bérleti szerző­déssel kibérelt egy olyan, ki­csiny téglaépületet, amely 1847-ben épült és amelyet ab­ban az időiben Bedford her­cege építtetett a birtok pa­rasztjai számára. Alexandra, a házaspár idő­sebbik leánya, a helyi isko­lába járt. Joan Wilikinsont alig látták a környéken: Joan visszavonult, szinte félénk volt. Férje azonban gyakran járt a helyi korcsmába, ahol ösz­­szebarátihozott a helyi lako­sokkal, néhány pohár sör mel­lett. A korcsma neve, ahová Wil­kinson, Joan férje, esténkint járt, ez volt: A Vörös Orosz­lán. Wilkinson alaposan megvál­tozott, azóta, amióta a Peace Corps tagja volt: vállig érő hajat és szakállt viselt. A kör­nyéken hippiének nevezték. Nemsokkal odaérkezésük után, Mrs. Wilkinson, Wilkin­ne3 filmváltozatát mutatják be, amelyet a hamburgi ope­rában készítettek. Később, ugyancsak Hamburgban rög­zített további operafilmeket is vetítenek a fesztiválon; a Fidélio, az Elektra, a Cár és az ács és a Figaro házassága filmváltozatát. TERJESSZE LAPUNKAT Thursday, June II, 1970 ) — Nincs . . . nincs fehér babám ... ez Beulah . . . Beu­lah én vagyok ... a fehér baba nem én lennék . . . ér- I ted? Fekete vagyok . . . Beu­lah is fekete . . . miért kel­lene nekem egy fehér Beulah? A fehér Beulah nem én len­nék . . . — Talán . . . ha egy fehér Beulah babád lenne . . . meg­­szoknád — mondtam tétován. — Soha . . . nem tudnám megszokni ... a fehér Beu­lah sohasem én lennék ... a fekete Beulah mindig én va­gyok ... itt ... a környé­ken . . . fehérek és feketék is laknak ... de én fekete vagyok . . . Beulaihnak hiv­nak ... és ez a babám . . . fekete Beulah . . . mit tudsz ez ellen tenni? Fekete és fe­hér Beulah van ... én a fe­kete Beulah vagyok ... ez is Beulah — és a júniusi nap­fény forró zuhatagban öm­lött ránk . . . — Ez a fekete Beulah —­­mondta a csöppnyi néger lány és fekete hangja zengve szállt a rezzenetlen, kék ég alatt . . . son édesanyja, meglátogatta fiát és menyét. S elérkezett az éjszaka, amikor Mrs. Wil­kinson arra ébredt fel, hogy valaki beindítja odakünt: az autót: Mrs. Wilkinson bement fia hálószobájába. Joan elment hazu lról. Wilkinson az ágyon feküdt: nyakálból folyt a vér, kétség­telen volt, hogy valamiféle éles szerszámmal gyilkolták meg: majdnem lefejezték. Később kiderült, hogy a gyilkos szerszám egy húsvá­gó bárd volt. Egy közeli fa­luból Joan Wilkinson felhív­ta a rendőrséget és csak eny­­nyit mondott: — Meghalt a férjem. Joan Wilkinsont netmsoká­­a letartóztatták. Amikor nem régiben egy angol bíróság kö­zölte vele, hogy férje meg­gyilkolásával vádolják, a rez ­zenetlen arcú, csinos fiatal nő, mindössze ennyit mondott: —Ártatlan vogyok. Tárgyalásra a londoni Old Bailey bíróságon kerül majd sor. Az időpontot még nem tűzték ki. Joan Wilkinson édesapja, a hivatásos nehézsúlyai ökölví­vás egykori világbajnoka, ’ki­jelentette: hajlandó millióikat költeni leánya védelmére. Gene Tunney felett kilen­cet számolt a Végzet... a lon­doni Old Baileyben lezajló tárgyalástól függ, hogy a Vég­zet, ez a könyörtelen “mér­kőzést vezető biró” — kiszá­molja-e Gene Tunneyt, a mindeddig veretlen világbaj­nokot? (Vége) A Végzet kilencet számolt Gene Tunney, az egykori ökölvívó világbajnok lelett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents