Szabad Sajtó, 1970. január-március (62. évfolyam, 1-13. szám)

1970-02-05 / 6. szám

Thursday, Feb. 5, 1970 SZABAD SAJTÓ 7. oldal MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? (Folytatás a (i. oldalról) Mrs. Mary Réfi, Csengery Gyula és neje, Orosz József és neje, Lawrence István és neje, Babel Lajos és neje, Né­meth István és neje, Győry Ferenc és neje, Mary Kne­­fely, K u s h n e r Elizabeth, Smith (Kovács) György és neje, Lőrinc Sándor (Kosa) és neje, Kerezsi János és ne­je, Holló István és neje, Ed­­%vard Squirkock és neje, Ká­dár Laci és neje. Természete­sen ott voltak Lawrencék gyermekei is: Margaret, Bar­bara, Stephen és Walter. Igen jól sikerült, kellemes házimu­latság volt. Üdvözöljük a Lawrence családot uj floridai otthonában s minden jót kí­vánunk neki! TOLLAS TIBOR hírneves magyar költőnk ismét elláto­gat New Brunswickra, ame­rikai körútja során. A “Tol­las Est” február 22-én lesz, délután 3:30 órai kezdettel az Atléta Klub Dísztermében. (Külön cikkünk ezzel kapcso­latban e lap más helyén áll). TÖRTÉNT VALAMI csa­ládjában, aminek hirét be óhajtja téteni lapunkba is? Ha igen. hívjon fel telefonon (548-1369), vagy küldje be egy postakártyára, vagy le­vélpapírra leírva s mi szíve­sen közreadjuk családi vagy személyi hirét. (Gyászjelen­tésért, köszönetnyilvánításért természetesen, a szokásos díj­szabás mellett és nagyság szerint fizetni kell a közlés­ért). Ha valakinek olyan hi­re van, amit lapunkban is szeretne látni, de nem adja le azt nekünk, ne minket hibáz­tasson, hogy nem irtuk meg, hanem önmagát) ! A JÓKAI Film-fesztivál New York-i előadására (feb­ruár 15-én, vasárnap) New Brunswickról külön bérelt au­tóbuszok indulnak, az előadás napján déli 1 órakor, Somody Pál Könyvesbotjától, 216 So­merset St. Menetdij, oda-visz­­sza személyenként $1.50. Je­lentkezni lehet Somody Pál­nál (telefonon, nappal: 846- 9707, este: 545-7464). Továb­bi részletek errevonakozólag a lapunkban elhelyezett hirde­tésben olvashatók. Olomnélküli festéket használ a gyerekek játékainak és bútorai­nak az újrafestésére? ILYENNEK JÖVENDÖLI AZ ELKÖVETKEZŐ ÉVTIZEDET HOOVER, AZ FBI IGAZGATÓJA A közelmúltban egy ujság­­iró-csoport megintervjuolta J. Edgar Hoovert, a Federal Bu­reau of Investigation (FBI) igazgatóját. Mr. Hoover az elmúlt január elsején töltöt­te be hetvenötödik életévét és 45 esztendeje harcol a bűn és a bűnözés ellen. Hoover mögött hatalmas tapasztalat van: a huszas évek prohibiciós gangster­­bandái elleni harc, a harmin­cas évek Dillinger-bandája el­leni küzdelem, a hatvanas évek harca az utcai bűnözés ellen és a jelenlegi küzdelem a zendülésre kész fiatalokkal. Aligha akad tehát illetéke­sebb személy, mint J. Edgar Hoover, abban a kérdésben: mi várható az elkövetkező év­tizedben a bűnözés tekinteté­ben az Egyesült Államok­ban? Az ujságiró-csoport kér­désére J. Edgar Hoover, a Fe­deral Bureau of Investiga­tion igazgatója, a következők­ben válaszolt: — Most, amikor megkezd­jük az 1970-es évtizedet, az a véleményem, hogy alapjá­ban véve, erkölcsileg szilárd alapokon áll Amerika. Van azonban néhány olyan nyug­­talanitő jelenség, az erkölcsi­hanyatlásnak néhány olyan jele mutatkozik, hogy ameny­­nyiben ezeket a jelensége­ket nem állítják meg, tovább fejlődésük és erősödésük, ve­szélyeztetheti országunk jó­létét és alapvető morálját. — Ezen elsősorban azt ér­tem: Amerika, függetlenül a társadalmi változásoktól, füg­getlenül a gyors változások­tól, nem tántorodott el alap­vető elveitől az emberi sza­badságot illetően. — Maga az a körülmény, hogy továbbra is demokrati­kusan megválasztott elnö­künk van, az a körülmény, hogy az amerikai polgárok túlnyomó többsége, nemzeti­ségre, vallásra és faji szár­mazásra való tekintet nélkül, tiszteletben tartja a törvé­nyeket, arra mutat, hogy to­vábbra is tudunk és hajlan­dók vagyunk együtt dolgozni közös jólétünk érdekében. — Ugyanekkor azonban, kétségtelen jelei tapasztal­hatók az erkölcsi hanyatlás­nak. Egyre erősebben jelent­kezik törvények semmibe-vé­­tele. A bűnözés rohamosan és aggasztó mértékben emelke­dik. — A törvények semmibe­vétele egyaránt jelentkezik a fehéreknél és a négereknél, egyaránt jelentkezik az úgy­nevezett jobb és baloldaliak­nál. — Ezenfelül, egyes ember­­csoportok előtt egyre vonzób­bá tűnik az erőszakos fellé­pés. Egyre növekszik azoknak a száma, akik úgy vélik: a szükséges változásokat nem békés reformok, hanem erő­szak utján lehet és kell elér­ni és megvalósítani. —Mindezek a jelenségek ar­ra mutatnak, hogy csökken a demokráciába és a demokrati­kus módszerekbe vetett biza­lom. — A “Students for a De­mocratic Society” olyan szél­sőséges főiskolai csoport, amelynek tagjai az erőszak­ban és a forradalomban hisz­nek. Ezek a fiatal emberek valamiképpen, Castro, Ho Chi Minh, vagy Mao Tse-tung féle guerilla harcosoknak képze­lik magukat. Véleményük rö­viden, ebben foglalható össze: először meg kell bukkatni a jelenlegi rendszert, először szét kell mindent rombolni, azután majd meglátjuk, hogy mi történik. — Az SDS mind határozot­tabban a marxizmus befolyá­sa alá kerül. Ennek a szélső­séges diákszervezetnek egyes vezetői nyíltan kommunistá­nak vallják magukat, ami nem jelent kevesebbet, mint­hogy elfogadják a marxizmus alapelveit. — Ennek a szervezetnek a létében az a legveszélyesebb, hogy a rombolás vágya közeli rokonságot jelent az anarchiz­mussal. Bakunin, a hires orosz forradalmár, ezeket irta: — A rombolás iránti szen­vedély egyúttal alkotó szen­vedély is. — Ennek a diákszervezet­nek a vezetői nem törődnek azzal, hogy hol, mikor és mit semmisítenek meg: egyetlen vágyunk az, hogy rombolja­nak. Senki sem tudhatja, ho­vá hullik legközelebbi ütésük. — Az 1970-es évekre vo­natkozóan ezeket jövendölöm: a helyi rendőrségek munkája a jelenleginél lényegesen tö­kéletesebb lesz, a rendőrök­től többet, mindenekelőtt, ma­gasabb iskolai végzettséget fognak kívánni. — Tudok a mendemondá­ról, amely szerint 1970-ben nyugalomba akarok vonulni. Kijelenthetem azonban: mind­addig azonban, amig egészsé­gem kifogástalan, nem szán­dékozom visszavonulni és nyugdíjba menni. Mindaddig'» amig erre fizikailag és szel­lemileg képes vagyok, a Fe­deral Bureau of Investigation élén akarok maradni. —Egészen életemet addig is a bűnözés elleni küzdelemre szenteltem és ezt a harcot folytatni akarom. . KENYÉR NAPONTA KÉTSZER, FRISSEN SÜLT, ROPOGÓS, FINOM Magyarosan készüli lorlák és cukrászsütemények. Dobos íorla — Tejszinhabos lorla — Rendelésre készüli lakodalmi és bármilyen más lorlák, a ma­gyar pék- és cukrász-művészei remekei. Látogasson el magyar péküzletünkbe és az első kostolás és próbavásárlás után bizonyosan máskor is vissza fog térni hozzánk! BERKLEY BAKERY A régi, jónevü pék- és cukrászüzlet magyar kezekben. 405 Raritan Ave. — Tel,: 247-1350 — Highland Park, N. J. Siikzek MONTREAL — Nancy Greene, az 1968-as olimpia óriásslalom-számának bajnok­nője, az 1967-es és 1968-as Világ Kupa győztese az idén nem versenyezhet: Montreal­ban iker kisfiúkat szült. A papa Al Raine kanadai siedző, aki egy éve kötött házasságot Nancy Greene-nel. Hirdessen tápunk han Peter Griffiths, egy Liverpool, Angliából látogatóban levő mérnök cuclisüvegbol táplál egy kórház udvarában kiéhezett biafrai csont­váz gyereket. FIGYELEM! Aki még nem tudja, kér­jük vegye tudomásul, hogy a TELEKI Pál Cserkészházban 66 Plum Street, New Brunswick, N. J. MINDEN VASÁRNAP D.U. 3 ÉS ESTE 6 ÓRA­KOR A LEGJOBB MA­GYAR FILMEKBEN GYÖNYÖRKÖDHETIK. Jöjjön el, és győződjön meg, hogy a legjobb szó­rakozást tudjuk önnek juttatni. Belépőjegy felnőtteknek $1.50, diákoknak 50 cent. Február 8-án, vasárnap d.u. 3 és este 6 órakor a "Csempészek" című izgalmas tárgyú film lesz bemutatva. Főszerepekben: Bara Margit, Agárdi Gábor. Horváth Ferenc és Solti Bertalan. Február 15-én, vasárnap d.u. 3 és este 6 órakor "A Gerolsteini Kaland" szép, hangulatos operett film. F őszer epekben: Házy Erzsébet, Darvas Iván, Kiss Manyi, Gozon Gyula és Timás József. Jövetelüket szeretette] várjuk! A New Brunswicki Magyar Cserkészek és vezetőik.

Next

/
Thumbnails
Contents