Szabad Sajtó, 1970. január-március (62. évfolyam, 1-13. szám)
1970-02-05 / 6. szám
Thursday, Feb. 5, 1970 SZABAD SAJTÓ S. oldal NEW YORK A VÉREBEK VÁROSA LETT| NEW YORK — Nem kell átvizsgálni hozzá a városi kutya-niylvántartás adatait, hogy megállapíthassa az ember: az utóbbi két esztendőben New Yorkban fantaszti kus módon elszaporodtak a kutyák. De nem a nyakukban masnit hordó kis ölebek, hanem a hatalmas, villogó szemű, feszült és éber vérebek. Az utonállások, a nők s védtelen, idősebb férfiak eile ni támadások gyakorisága ezreket késztet arra, hogy az efajta támadások elleni védekezésül vérebeket vásárolja nak maguknak s azzal védjék családjukat és önmagukat be török, besurranó tolvajok, utonállók ellen. Kutyákat nem csak vásárolni, de bérelni is lehet. New York egyik legnagyobb ilyen jellegű intézménye a “Capt. Haggerty’s School for Dogs*' elnevezésű cég a Bronxban, •amely eladó kutyákon kivid "200 bérelhető vérebbel is ren delkezik. Egy kiképzett, minden tekintetben “iskolázott" faj kutya ára igen magas: német farkaskutyákat 850 dollárnál kezdődő összegért áru sit Capt. Haggerty, dán-doggok áfa 1.500 és 2.000 dollár között mozog. Az ár a kutya pedigréje szerint váltakozik De érdekes módon nem a roppant magas ár az elsőrendű oka annak, hogy sokkal ke vesebben jutnak ilyen elriasz tásra szolgáló, kiképzett vérebekhez, mint amennyien szeretnének, hanem sokkal inkább az, hogy a reputábilis kutyatenyésztők vonakodnak magánosok számára vérebe két eladni. Haggerty például egy esztendőben nem ad el ti zenkettőnél több kutyát, pe dig hetenként is ennél többet vásárolnának tőle. A kutya tenyésztő azonban jól ismer> a véreb-tartással járó roppant felelősséget. Ahhoz, hogy valaki biztonságos körülmények között tartson egy ilyen vérebet és ne veszélyeztesse a környék lakóit, önmagának is meg kell tanulnia az ilyen-jellegü kutya tartásával járófeladatokat, a kutya kezelését, fékentartását, irány i t á s á t, csaknem ugyanannyit kell tudnia, mint a hivatásos kutya-tenyésztőnek. Ez pedig 8—12 hétnél rövidebb idő alatt megtanul hatatlan. Csak igen kevés ember áldozhat ennyi időt erre a célra. A hivatásos kutya-tenyésztőknél jobban senki sem tudja azt, hogy micsoda végzetes módon sebesithet meg valakit a támadó véreb. Háromszáz kilogramm súlyú hasitó-erő robban minden négyzet-centiméterére a bőrnek-, amelyet borotvaéles fogai közé kap. A fogak ilyen erejű harapása áttépi a bőrt, izmokat, inakat, mint a papirt. S jóllehet a véreb ritkán öl — ez sohasem a szándéka — de halálos sebet ejthet mégis, ha a toroknak ugrik, vagy a gyomorba harap. Haggerty szerint New Yorkban ma legalább négye zer ilyen képzett véreb van a magánotthonokban és ezenkívül még többszáz évi bérletben. Egy washingtoni trénei becslése szerint á főváré? százmérföldes rádius zában ezer véreb található. A kiképzett vérebek elriasztó hatásához nem fér kétség. A példákat hosszan lehetne soi’olni. Jack Auerbach kapitány, a philadelp h i a > rendőrség véreb-különitmé nyének parancsnoka szerint, ahol a különítmény emberei portyáznak a kutyákkal, a bűnözés 25 százalékkal csők ken. Építkezések, gyárak, áruházak, sőt kis üzletek is mind inkább sorolnak őrző “alkalmazottaik” közé kutyákat is. Senki sem lehet bizonyos abban, hogy hány betörőt riasztanak el ilyen helyeken az éjszakai őrjáratot végző kutyák, a meghiúsult rablási kísérlet igen gyakran csak a padlóra, vagy kövezetre száradt vérfoltok árulják el. New Yorkban a hét bármely napján látható az a csinos, fiatal lány, aki délelőttönként öt-hat j ólmegtermett vérebet vezet pórázon át a Cent ral Park-on. Egyike a 80-adik utcában lévő Jim Buck-cég 17 alkalmazottjának, ő is, mint a többiek naponta 12 kutyát sétáltat, mindegyiket két-két órán keresztül. A kutyák gazdái rendszerint a környék apartmentjaiban élő magányos nők, akiknek nincs idejük órákat tölteni vérebeik sétáltatásával, vagy elfoglalt, magasállásu főtisztvisélők, akik reggel irodájukba mennek és csak este térnek haza. Ezek a kutyák a Jim Buckcég szolgálata nélkül egész nap a lakásokban szorongané nak. A kutyasétáltató szolgálat ára;' hetenként 18 dollár. Minél képzettebb s minél drágább elriasztó-vérebet Sóhajt valaki, legyen akár személy, akár intézmény, annál indokoltabb, hogy ne vásárolja, hanem bérelje a vérebet. A Haggerty-cégtől bérelnek vérebeket a Manhattan nyugati oldalán folyó építkezéseket vezető vállalatok (éj szakánként ezek a vérebek vigyáznak az építkezési anyagokra) de ezenkívül áruházak is, mint például a Macy és az Alexander, vérebeket bérel Haggertytől a bronxi Állat kert, a Pinkerton detektivügynökség és az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára: U Thant. Csalhatatlanul biztos betörés-elriasztónak számitanak-e tehát a vérebek? Eddig még igen, de azért bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a betörök is haladnak a korral. A Pittsburghi rendőrség jelentése szerint az utóbbi hónapokban a városban igen sok betörést követtek el — meztelenül. A rendőrség szerűd a betörők rájöttek arra, hogy a vérebek főként ruha után kapják a szimatot. S amikor a betörő ádámkosztümben állít be a lakásba — érthető módon — még a legképzettebb véreb is zavarba jön. Az elmúlt 5 év mindegyikében balkezesek nyerték a Las Vegasban •tartott nagy kugHzó - mérkőzéseket. --Az idei versenyen 3 előző balkezes nyerő vesz részt a 11,111.11 dolláros első dijért. 360-ik Social Security csekkjét tartja a kezében a Santa Monica, Cal.-ban lakó Pat Garvéy. ő egyike annak a 22,000 embernek, akik 1940-ben, mikor a S. S. javadalmazások megkezdődtek, megkapták az első havi csekket. Rajta kívül még 410-en élnek, akik egyfolytában 30 éve kapják a csekkeket. SZEXUALITÁS ES R0K0NSZENV NYUGAT-BERLIN - Vajon az orvosok a számukra eilenszenves betegeket roszszabbul kezelik-e, mint a töb bieket? Vajon a szépasszonyok erotikus varázsa a ren delés során hidegen hagyja-e az orvosokat? Vajon az orvos undort érez-e, amikor geny nyedő daganatot kell felvág nia? Ilyen és hasonló kérdéseket intézet dr. Renate Meyntz szociológusnő Nyugat- Berlinben 104 gyakorló- és szakorvoshoz. Bár a gyakran megdöbbentő válaszok nem reprezentatív jellegűek, tendenciájuk tekintetében mégis minden valószínűség szerint fedik az orvosok többségénél? felfogását. Elöljáróban tehát megállapíthatjuk, az orvosok rendszerint alig tesznek különbséget a rokonszenves és ellenszenves betegek között. A kérdezettek közel 25 százaléka mégis elis merte, hogy a gyakorlatban a nehéz természetű embereket nem nagyon kedveli. A kezelésre azonban, ez egyáltalán nem gyakorol negativ befolyást. Ellenkezőleg: egyesek kijelentették, hogy a rendelés idején az átlagosnál nagyobb gondot fordítottak az ellenszenves látogatókra. Az orvosok kétharmada an nak a véleményének adott kifejezést, hogy az orvosnak feladata teljesítésekor semmi tői sem szabad undorodnia. Mégis sok orvosnak korábban küzdelmet kellett vívnia az ilyesféle reakciók ellen, s még mindig sokan vannak, akik ma is érzik ezt a reakciót, például végbélvizsgálatnál. Kellemetlen érzésük tániad. ha élő húsba kell vágniuk Még az erre vonátkozö* kérdések is kellemetlenül érintik az orvosokat. Nem csoda, hogy az orvosok 50 százalékára ó csinos páciensnők minden erotikus varázsukat elvesztik, hív a vizsgálószobában meg kell mutatniuk testüket. Ez persze nem azt jelenti, hogy ez a tárgyilagos beállítottság a magánterületre is átterjed: a rendelés végén a hűvös orvosból ismét férfi lesz. Egyébként téved, aki azt hiszi, hogy a baráti körhöz tartozó, vagy a jó ismerős orvos örülne annak, ha a társaságbeli kapcsolatokat praxisában folytathatná. A legtöbb orvos nem szívesen kezeli barátait, és ismerőseit, mert atj tói fel, hogy az ilyen kettős kapcsolatnál elveszti objektivitását. Ez az oka annak is, hogy az orvosok azzal, aki . kezelnek, nem szívesen veszik lei a magánkapcsolatot. Való ban, az orvosok társaságában átlagban legfeljebb két háron olyan embert találhatunk, akivel rendelés során ismeri kedtek össze. Ez a magánélet és a hivajtás között emelkedő magas fa*r nyilvánvalóan védelmi állás. A szakorvosok és a gyakorló orvosok ugyanis egyaránt az} hiszik, hogy az egyidejű magánérintkezés bizonyos méri tékben befolyásolja orvosi tekintélyüket. A szoeiológusnÓ úgy véli, hogy itt nagy széjrepet játszik az is, hogy á? orvosok jobban szeretik az, engedelmes, mint a magyarázzatok után érdeklődő betegeiket. A főorvosoknak viszont nincsenek ilyen aggályaikj. Különös tekintélyük követ)keztében sokkal magabiztot sabbak, és éppen ezért nine} kifogásuk az ellen, ha ismerőseik konzultálják őket.
