Szabad Sajtó, 1969. október-december (61. évfolyam, 40-52. szám)

1969-11-20 / 47. szám

8. oldal SZABAD SAJTÓ Thursday, Nov. 20, 1969 Eljegyzés kétéves korban Valóban “légszabályozott” ez a Volkswagen, meilynek katosszériája kovácsolt vasból készült. Fiata­lok mutatták be Los Angelesben a strandon. Tragikomikus viselkedésükkel eltorzítják a nyugati ember képét a hippiek Ázsiában HONG KONG - Egy terü-MADRID — A brazíliai in­diánok már régen foglalkoz­tatják az európai utazókat. A közelmúltban az Actualidad Espanola cimii lap munkatár­sai jártak Braziliában és cik­kük lebilincselő tudósítás a Matto Grosso-i indiánok éle­téről. Ezek az indiánok szinte teljesen eizártan élnek a civi­lizációtól. Az újságírók heli­koptereken közelitették meg a településeket. A benszülöt­­teknek már a fehér ember látványa is élményszámba ment, a tábortűztől felugrál-1 va a kérdések özönét zúdítot­ták rájuk. Egyébként az érintkezés velük nem is olyan könnyű, hiszen tizennégy in­dián törzs kilenc nyelvet be­szél. Ez az arány akkor válik érdekessé, ha meggondoljuk, hogy a területen mindössze másfélezernyi őslakó él. A lá­togatók a menakosz indiánok között töltötték el idejük ja­vát, az ő életmódjukat figyel­­' ték. A faluban, amelybe megér­keztek, hat ház állt és ebben a hat házban élt hetvennégy menakosz. A falu feje a törzs­ifőnök, ő szervez, s irányítja az ünnepeket. A menakoszok mint számos más törzs, fes-SZOVJET-KINAI HELYEZKEDÉS? WASHINGTON — Kina-is­­merők úgy hiszik, hogy to­vábbi megbeszélésre kerül a sor kínai és szovjet vezetők között. A jelenlegi határtár­gyalásokat a két ország kö­zött az a szemtől-szembe tör­tént találkozás váltotta ki, mely szeptemberben játszó­dott le a vörös kinai minisz­terelnök, Chou En-lai és a szovjet miniszterelnök Kosy­tik magukat, mégpedig a piki nevű növény magjából nyerik vörös festéküket. A gyűjtö­gető életmódnak megfelelően az asszonyok munkája igen jelentős a család fenntartása szempontjából, mert bizony a vadászszerencse is forgandó. A gyermekeket már két­éves korukban eljegyzik egy­mással, de csak azután háza­sítják össze őket, hogy a fiuk, betöltve tizenötödik életévü­ket, harcosokká avatódnak. Az avatás előtt azonban el kell sajátítaniuk a vadászat­hoz szükséges tudnivalókat. Az újságírók részt vettek a metamukakamkiaml a u 1 e p e (hálaadási ünnep a szellemek­nek — a vadban, halban való bővelkedésért) nevű nagy ünnepen. Fuvolára emlékez­tető hangszerek jelezték az ünneplés kezdetét, de hang­jukra először csak a férfiak jelentek meg az utcán, a nők­nek nem volt szabad meglát­­niok őket. Csak amikor már felkerültek a különböző, gaz­dag fantáziájú, legtöbb eset­ben állatot szimbolizáló masz­kok, jöhettek az utcára az asszonyok is. A törzsfőnök a varázslók gyűrűjétől övezve dalával hívogatta, idézte meg a jó szellemeket. gin között, Peking repülőte­rén. Voltak ezt követően bizo­nyos találgatások, hogy7 vi­szonzásul újabb tárgyalás jön létre a két miniszterelnök kö­zött, ezúttal Moszkvában. Ezt Kínában pendítették meg, azonban maguk a kínaiak sem hiszik, hogy gyorsan követ­kezik be. Vörös Kínában az a vélemény, hogy előbb a határ­­tárgyelásokban több ered­ményre van szükség minisz­terelnöki színvonal alatt, mig a két miniszterelnök között a megbeszélés létrejöhet. létén, mely Afganisztántól Nepálig terjed és lenyúlik délre Ceylonig, az amerikai és európai hippiek kezdik meg­változtatni a Keletnek azt a klasszikus képét, melyet ma­guknak a nyugati emberről alkottak. A múlt -méltóságteljes és nagy önuralommal biró gyar­mati vezetői, később a válasz­tékos külföldi diplomáciai személyzet, azután a jólöltö­zött és jómódú turisták, kü­lönböző szervezetek, mint az American Aid Missions és a Peace Corps munkásai for­málták a Keleten a nyugati ember képét. De hippiek, akiket ott lát­nak oldalogni ázsiai városok utcáin, érezhetően mosatlan hajzattal, ruhával és testtel, akik láthatólag nem űznek egyéb foglalkozást, minthogy kábítószereket vesznek be és koldulnak a helyi lakosságtól, méltó bámulatot keltenek és formálják az uj képet a nyu­gati emberről, különösen olyan országokban, ahol a külföldi még újdonság, mint Afganisz­tánban és Nepálban. A hippiek jelenléte olyan városokban, mint Afganisz­tán fővárosa Kabul, könnyen megérthető. Egy afgán hiva­talos személy szerint jóval alatta van a 200 dollárnak az autóbusz utazás például Nyu­gat Németországból, vagy Franciaországból Afganisz­tánba, Kabulba. A fővárosban az élelem, az alantasabb szál­lás és a hasis feltűnően olcsó, az utóbbit lépten-nyomon kí­nálják. Az a vendégszerető afgán vonás és hagyomány, hogy ingyen szállást és ételt nyúj­tanak az idegennek, kapóra jön a hippiek-nek, különösen azoknak, akik kifogytak vala­milyen gazdájuktól kapott aprópénzből. így A. H. Gran az Aphgan Tourist Association vezérigaz­gatója és afgán honfitársai számos alkalommal adtak in­gyen élelmet hippiek-nek, a vezérigazgató azonban szinte bocsánatkéríien kijelentette: — Őszintén szólva, nem szere­tem a hippie-ket. Először is, nem hoznak semmi gazdasági előnyt országunkra. Másod­szor pedig tanulni szeretnénk az amerikaiaktól és euró­paiaktól, beleértve a turistá­kat is. — Afgánok nem tanulnak semmi hasznosat a hippiektől. Kevés olyan emberi értéket mutatnak fel, melyeket sze­retnénk elfogadtatni népünk­kel, sőt sok esetben olyan tulajdonságokat árulnak el, melyeket szeretnénk kitörölni népünkből — mondotta. — Bizonyos — mondotta Mr. Gran — hogy afgánok is szivnak hasist. De egyetlen önérzetes afgán sem tenné meg, hogy ezt nyilvánosan, házon kívül tegye. A hippiek hasist szivnak uton-utfélen s ez nem jelent épületes példát ifjúságunkra nézve. Hippiek, akik kifogytek a pénzből, vagy sokszor a ködös forrásból eredő utánpótlás késlekedik, koldulnak. Sokan prostitúcióval foglalkoznak. Egy európai hippié nemrégen eladta vele vándorló barátnő­jét, annak tudta nélkül egy afgán úriembernek. Ez nyom­ban elmondta a dolgot a lány­nak s azt tanácsolta neki. legjobb ha elhagyja az orszá­got s különben is jobban teszi, ha máskor jobban válo­gatja meg barátait és társait. Bármennyire is idegenkedik Afganisztán és Nepal a hip­piektől, igen nehéz, vagy egyenesen lehetetlen megta­lálni az útját távoltartásuk­nak. Egy parlamenti bizottság egyszer megvádolta az afgán turista hivatalt, hogy előse­gítik a hippiek beözönlését. — Mit tehetünk? Mondjuk, hogy szakállas emberek nem jöhetnek be az országba? Számos afgán visel szakállt, El lehet e utasítani hosszu­­haju embereket? A dél-afgá­nok közül sokan viselnek hosz­­szu hajat. Mindenesetre annyit meg­tett az afgán kormány, hogy az európai nagykövetségeken közelebbről szemügyre veszik a vizűmért folyamodókat. De­kát itt sem lehet biztosan eligazodni. Amikor egy hippié vizűmért folyamodik alapo­san kiöltözik és kimosakszik s igy gyakran úgy fest, mint egy hamisíthatatlan turista. Mia Farrows filmszinésznő meg­jelent New Yorkban egy hangver­senyen Andre Previn angol kar­mester kíséretében. PÁRTOLJA HIRDETŐINKET! IndJanapolisban egy rendőr betekint az elégett autóba, melyben 8 személy elpusztult, amint egy másik autó belefutott, akkor, mikor egy templom előtt gyermekek szálltak ki belőle.

Next

/
Thumbnails
Contents