Szabad Sajtó, 1969. október-december (61. évfolyam, 40-52. szám)
1969-11-13 / 46. szám
10. oldal SZABAD SAJTÓ Thursday, Nov. 13, 1969 Több mint 1 milliós ajándék ékszer útja Chicagóba és vissza Mini-iskolák két városban CHICAGO — Egy egyszerű karton-doboz, körülbelül kétszer akkora, mint egy közönséges cipődoboz, izgalomban tartotta Chicago városát. “Törékeny. Óvatosan kezelendő” — volt ráírva s a doboz tetejére még egy szám: 1,050,000. Az a szám pénzt jelentett s ez különböztette meg a dobozt minden másiktól. Mert a doboz belsejében volt. Elisabeth Taylor filmszinésznő 69.42 karátos- gyémántja, ajándék a férjétől, Richard Burton filmszínésztől. A gyémántgyűrűt rendes utasszállító repülőgépen hozta a dobozban New Yorkból a Brink’s Inc. A legszigorúbb biztonsági intézkedéseket tették. A szokottnál óvatosabban kellett kezelni az őszibarack nagyságu ékszer szállításának ügyét, a nagy nyilvánosság miatt — mondotta Edgar A. Jones a Brink’s elnöke és vezérigazgatója. — Egy ilyen 1 millió dolláron felüli értékű darab szállítása éppolyan feladata a Brink’s-nek, mint a pénzszállitás —mondotta Jones elnök. — A polgárság feltűnő érdek- 1 ő d é s e azonban különösen nagy dolgot csinált az ügyből. Öt tagból álló Brink’s őr-Tilos a kórházban a min! ség — ketten puskákkal fel-, fegyverkezve — vitték a gyémántot tartalmazó dobozt a cég páncélterméből a 234 E. 24-ik St.-ről egy speciális autón Cartier uj ékszer-üzletébe, az uj Bonwit Teller üzletbe a Hancock Centerbe, ahol egy heti időtartamra kiállították. Több mint 40,000 chicagói tekintette meg a hires gyémántot és körülbelül 40 személy látta meg először egy Cartier által rendezett, páronkint 250 dolláros vacsorán, ami a Ravinia Festival javára megy. A chicagói kiállítás befejezése után a Brink’s emberei a gyémántot Elisabeth Taylorhoz szállítják, vissza New Yorkba. NEW YORK — A sokféle “mini”-k hosszú sorozata után, most létrejönnek a “mini-iskolák”. Ez New York válasza, az általános iskolai torlódásra. És Philadelphia uj “Community Free School” rendszere hasonló módon közelíti meg a problémát, hogy az agyontömött iskolai épületeket “felszabadítsa”. A New York Board of Education 10 millió dollárt pótolt hozzá a 6 millió dollárhoz, melyet eddig félretették, hogy 64 kis iskolát építsenek. Ez 19,200 tanulót fog elvonni a jelenlegi iskolákból. Philadelphia régi házakat javít ki és alakit át hasonló célokra, hogy iskolát nyujtálló csoportoknak. Mrs. O'Neil Lasseigne, aki a Camille hurrikán rombolása alatt elvesztette házát, fiával felkészül a menekülésre a Laurie hurrikán elől. Port Sulphur, La.-ban. UJ ELMÉLET A RÁKRÓL STOCKHOLM — A stockholmi Karolinska-kórházban egy rendelkezés látott napvilágot, amelyet gyorsan átvett valamennyi svéd kórház. E- szerint a jövőben az ápolónővérek nem hordhatnak minivédőöltözetet. A köpenynek vagy más ruhának legalább térdig kell érnie. Ezt az előírást az egészségügyi szakemberek és a kórház vezetői közösen állapították meg, s hangsúlyozták, hogy kizárólag hygiéniai okok vezetik őket ebben. A mini-járvány különösen a férfiosztályokon lépett fel, de “megfertőzte” a kórházak valamennyi részét. Hiába, az ápolónők is lépést akartak tartani a divattal .. . Igen ám, csak azzal nem számoltak, hogy öltözékükkel óvniuk kell magukat a betegápolás közben előadódható, különféle kényelmetlenségektől. vtvumvmvvttmwvmvvt» Hirdessen lapunkban1 MIAMI — A rohamosan fejlődő tudomány mind több lehetőséget fedez fel a rákbetegség mesterséges előidézésére, állatokon és növényeken egyaránt. A jelenség magyarázatára napjainkig számos teória született, eddig azonban egyik sem bizonyult minden tekintetben kielégítőnek. A legújabb elmélet Szentgyörgvi Albert Nobel-dijas professzor nevéhez fűződik. Szentgyörgyi professzor abból indult ki, hogy az élőlények sejtjeiben állandóan megvan az osztódásra való hajlam. Ezt a sebek behegedésekor mutatkozó sejtosztódás is bizonyítja. Feltételezhető, hogy a sejtekben egy olyan ellenanyag van, amely — normális körülmények között — meggátolja ennek a hajlamnak az érvényesülését. Szentgyörgyi professzor szerint ez az ellenanyag nem más, mint a methylglyoxal, amelyet a professzor Retine-nek nevezett. Ahhoz, hogy egy sejtben az osztódás meginduljon, a methylglyoxálnak el kell roncsolódnia. A folyamat megindulását egy glyoxalase nevű, Szentgyörgyi által Prominenek nevezett enzim váltja ki, amely normális körülmények között a Retine-től elszigetelten helyezkedik el a sejtben, sérülés esetén azonban felszabadul és semlegesíti a Promine-t. Ilyenkor a természetes gátló tényező kikapcsolódik és megindul a sejtosztódás. A kísérleti tapasztalatok azt bizonyítják: bizonyos esetekben nyugalomban levő, ép sejtekben is megindulhat az osztódási folyamat. Ezt Szentgyörgyi professzor azzal magyarázza, hogy a glyoxalase valamilyen oknál fogva átalakítja a methylglyoxalt inak-i tiv tejsavvá, ezáltal kiiktatja azt a természetadta “féket”, amelynek hiányában aztán a sejtek anarchikus módon ősz-, tódni, burjánzani kezdenek. Jiri Vokrouhlik (bal) 26 éves cseh tengerész 9 évig remélte, hogy leszökhet hajójáról a szabadságba és nemrégen sikerült. Lakókocsija előtt áll Sun Valley, Calif.-ban egy barátjával, Antonin Bau • mannal, aki ugyancsak cseh menekült. Egykor kipusztulásra Ítélve, a bízón most segíthet az emberen STANFORD, Mich. - Amerika megújult érdeklődéssel fordul a nyugati területeken tenyésző bivaly felé, mely egykor oly hasznos állata volt az indiánoknak s most úgy látszik még hasznosabbá válik a fehér emberre nézve, aki csaknem kipusztitotta. Akárcsak a ló, a bivaly is mind gyakrabban pillantható meg kis rancsokon szétszórva az országban és nagyobb csordákat tartanak újabban fenn a szövetségi kormány által kezelt közterületeken -is. Egyik oka annak, hogy a bizon az érdeklődés középpontjába került az, hogy egy Stanford, Mich.-i sebészorvos Dr. Dwain Cummings már egy idő óta szorgos kutatásokat végez és kutatásai kimutatták, igen valószínű, hogy a bizon fogja szolgáltatni az uj szérumot meg megakadályozza hogy az emberi test szövetei elutasítsák az operáció által átültetett szerveket az emberi testben és valószi-' nü az is, hogy rákellenes szérumot nyújt. Ez áll az amerikai lóra is, melyek tenyésztését az újonnan alakult American Horse Council szorgalmazza, de előtérben áll jelenleg a bivaly, a National Buffalo Association jóvoltából, Pierre S.D.-ben. A bivaly orvosi célokra való felhasználására az a körülmény terelte a figyelmet, hogy sohasem beteg és sohasem találtak egyet, mely rákban múlt volna ki. Ellenkezőleg nagyobb háziállatokkal, főleg szarvasmarhákkal ez arra enged következtetni, hogy a bizon immunis a rákbetegséggel szemben. A lovat már felhasználták szérum készítésére, mely az emberben megszünteti, vagy csökkenti beoperált idegen test elutasítását. Dr. Cummings azonban úgy véli, hogy a bizonból vett szérum fölötte áll ennek. Miután 10 éven keresztül tanulmányozta a btzonokat, 40 fejből álló bizonrancsján, arra a következtetésre jutott, hogy az állat szervezete óriási ellenállást képes kifejteni betegségek ellen, egy kivétellel, mely a belekben található élősdiek. Dr. Cummings kísérletei arra vezettek, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában máris számos orvosközpont mutatott érdeklődést Dr. Cummings kísérletei iránt és léptek vele érintkezésbe, a bizon-szérumot illetően. Az orvostudomány érdeklődik a bizon iránt.
