Szabad Sajtó, 1969. október-december (61. évfolyam, 40-52. szám)
1969-11-06 / 45. szám
12. oldal SZABAD SAJTÓ Thursday. Nov. 6, 1969-ryuajjiyu*! vyvn ry v-—-'1^—— n.-^—e— 1 Hires kémek, kalandorok és bűnügyek j Budapestből Mekka II. és egyéb alvilági trükkök (Folytatás) Nagyon érdekelt Laboráns Józsi ügye. Ezért a bevált módszerrel, hiúságánál fogtam meg. Addig dicsértem, hízelegtem neki, amig elmondta az egész dolgot. Természetesen erősen egyéni beállításban. Laboráns Józsinak a kezdetben rosszul ment a sora. Csupán egy nője volt, aki nem tudott annyit keresni, hogy Józsi költséges passzióit ki tudta volna elégíteni. Utánanézett tehát, hogy egy másik nőt is szerezzen magának. Egyik büfében napokig figyelte a jövő-menő nőket, mig egy napon médiumot vélt felfedezni egy Éva nevű 18 éves manikürösnő személyében. Józsi nem volt habozó természetű, azonnal meghívta Évát vacsorára. A büfé mümárványasztalánál ezután bevallotta Évának “halálos szerelmét”. A vacsora után sétálni mentek és Józsi azt ajánlotta Évának, jöjjön fel hozzá a lakására, de a lány visszautasította a meghívást. Laboráns Józsi nem folytatta az ostromot és otthagyta Évát a Körút esti forgatagában. Menjen, ahová akar. ő maga meg odament az első rendőrhöz, ráküldte Évára, hogy szólítsa igazolásra a lányt: Hol volt tegnap este? A válasz nem elégítette ki a rendőrt, a lány nem tudta igazolni magát, ezért bevitte a Hársfa utcai kapitányságra. Most jött Józsi, mint mentőlovag. Bement az őrszobára, ahol Éva sirdogált, rámutatott és azt mondta: — A menyasszonyomért jöttem. — Miután ő maga a legkifogástalanabb hamis igazolványokkal volt felszerelve, Évát kiadták neki. Ez volt a szerelem döntő bizonyítéka a lány szemében és most már mint kezes bárány követte Józsit. Másnap Józsi régi hölgyének, Tecának uj lakást bérelt, azaz — pardon — uj ágyat egy Dohány utcai házban, melynek kapuján ä sok kis cédula között volt egy ilyen is: “Ágy tisztességes nő részére kiadó”. Teca helyét pedig Józsi főbérleti kétszobás komfortos lakásában Éva foglalta el. Józsi ez idő alatt Tecát a nagybajuszu Róth bácsira “bizta”. Ő vigyázott rá, és követte utjain. Józsi esténkint leszaladt a büfébe, elszedte Tecától a pénzt, fizetett neki egy bográcsgulyást két kenyérrel, Róth bácsinak pedig egy vagy ha nagyon jól ment az üzlet, két pengőt adott. Egyszer egy este végre Józsi megmondta a lánynak, hogy mit kell csinálnia . . . Kitanitotta a nélkülözhetetlen tudnivalókra, levitte az utcára és ettől kezdve Éva is ott sétált a Körúton este hattól éjfélig. Józsi maga vigyázott rá, Teca meg Róth bácsi felügyelete alatt maradt. ' Eleinte jól ment a dolog, a lány szépen keresett, később megszokottabbá vált alakja a körúton, a kereset csökkent, az üzlet pangott. Éva kedvetlen volt. Jött a verés. Kapuk alatt, otthon igy élesztgette Józsi a lány lankadó ambícióját. De végre Évát is utolérte a sors, egy napon elfogta a razzia. Laboráns Józsi kissé csalódottnak érezte magát. Úgy érezte, hogy Évát pótolnia kell, főleg a háztartásban, ezért odaköltöztette magához a lány anyját, aki ettől kezdve főzött, takarított Józsira. Éva néhány hét múlva került vissza Józsihoz. A régi élet folyt tovább, most már a ‘mutterrel’ kibővítve, de Józsi látta, hogy Éva nem a régi, más nő után kellett néznie még idejében. Az uj — számszerint harmadik — nő, Vera 20 éves takarítónő volt. Utcai ismerkedés után felvitte magához, de mert ott nem maradhatott, elvitte hát egy ismerős asszonyhoz, ott vett ki számára ágyat. Másnap reggel egy Balázs nevű ember ment Veráért, lehívta az utcára, ott várta már Laboráns Józsi. Eb;ben az esetben a gyors rámenés Ígérkezett hathatósabbnak. Egyszerűen megmondta Verának, mi lesz a dolga. Vagy-vagy! . . . Kilátásba helyezte neki, hogy ha nem fogad szót, átadja a rendőrnek, mert összeköttetései vannak. Verát Balázsra bizta, aki százalékot és vacsorát kapott. A “mutter” kedves volt hozzá és azt mondta neki, hogy anyja helyett anyja akar lenni. Kezdetben jól is ment minden, de rohamosan romlott a konjunktúra, Vera különben sem volt valami észbontó szépség. Józsi hamarosan megszükitette a kosztját. A lány többször panaszkodott, hogy éhes. Evés helyett verést kapott. Józsi kékre-zöldre verte, a “mutter” szidalmakkal traktálta. A reakció nem várt gyorsasággal beált, a legyengült teremtés kórházba került. Több hétig tartó betegség után azonban megint csak visszakerült Józsihoz, de alig keresett valamit. Éva most még többet “dolgozott” az utcán, aminek eredménye végre is az lett, hogy a detektívek elfogták és két hétre a tolonöházba került. Ez volt az az időszak, mikor Józsi memintcsak szükségét érezte hogy friss munkaerő után nézzen. Még aznap szétnézett a Nagykörúton és a Rákóczi utón. Az egyik kirakat előtt feltűnt neki egy kis barna lány. Megszólította. Ez volt Julia. Józsi meghívta vacsorára, kikérdezte életviszonyairól és alkalmasnak találta a maga számára. De Józsi ebben az esetben nem várt ellenállásra talált. A lány nem akart vele menni. Most jött a jól bevált “idomitás”. Józsi otthagyta Júliát és egy rendőrhöz lépett. Azt kérdezte tőle, jó irányba megy-e arrafelé az Andrássy útra és közben kezével a lány felé mutatott. A rendőr természetesen a lány felé, a jelzett irányba nézett, bólintott és azt mondta, csak menjen arra. A lány látta a jelenetet, azt hitte, róla van szó, megijedt. Józsi visszament hozzá, megkérdezte, látta-e: a rendőrnek megmutatta és hogy már a rendőr is tudja róla, hogy kicsoda és ahol meglátja, elfogja. Most már csak tőle függ — folytatta Józsi, hogy hajlandó-e vele tartani, mert ő ismeri a rendőröket és csak egy szavába kerül, hogy akármit elsimítson. Julia elhitte és Józsihoz csatlakozott, aki megmagyarázta neki, hogyan kell viselkednie az utcán, mik lesznek a teendői. Kioktatta mindenről, azután rábizta egy Dezső nevű barátjára, aki állandó vigyázó a Körruton és elvállal ilyenfajta “diszkrét” megbízásokat. Éva távollétében Julia beköltözött Józsi lakásába, ahol mint cseléd volt bejelentve. így ment ez egy darabig. Teca zavartalanul működött, ő volt Józsi “egzisztenciájának” a legbiztosabb alapja. Vera betegeskedett, de ott volt Julia, aki Dezső felügyelete alatt egyelőre jól keresett. Józsi nem töltötte tétlenül napjait. Egész nap járkált, hogy utánpótlást találjon és kibővitse üzemét. Mikor Éva kijött a toloncházból, Vera betegen feküdt Józsi lakásán. Éva maga is le volt gyengülve, csak Teca és Julia hoztak pénzt a házhoz. Rövid idő múlva Júliát fogta el a rendőrség. Ekkor Évának kellett újra sorompóba lépni. Júliának is pénzt kellett bevinni a kórházba, ruhák is kellettek a nőknek és a koszt, a kvártélyok, a vigyázok is sokba kerültek. Józsi ideges volt, ütötte-verte a hölgyeket, aminek végül az lett az eredménye, rogy Éva és Vera közös szökésre határozták el magukat: egy napon Józsi üresen találta a fészket, csak a mutter maradt meg. Laboráns Józsi mozgósította összes ismerőseit, a vigyázókat, felhajtókat és sofőröket, hogy megtalálja a szökevényeket. Ő maga pedig lement a József körút és Üllői ut sarkára, ott álldogált, hogy szemügyre vegye a kórházakból kijövő nőket. Régóta ismerte azt a pontot, ahol a pestkörnyéki és kültelki villamosok befutnak a végállomásra és ahol a legnagyobb lehetőségek nyílnak az ismerkedésre. Csakugyan, rövidesen megismerkedett egy Mária nevű fiatal lánnyal, akit rábeszélt, hogy költözzék hozzá, majd ő gondos^ kodik róla. (Folytatjult.) . .L!
