Szabad Sajtó, 1969. október-december (61. évfolyam, 40-52. szám)
1969-10-23 / 43. szám
8. oldal SZABAD SAJTÓ Thursday, Oct. 23, 1969 Kanada rövidesen diplomáciai kapcsolatba lép a Szentszékkel OTTAWA, Ont. Kanada — Pierre Trudeau, Kanada miniszterelnöke bejelentette, hogy Kanada és a Vatikán ■ felveszik a diplomáciai kapcsolatot és ugyanazon a sajtó konferencián egy régen parázsló diplomáciai vitát idézett fel Franciaországgal. A két bejelentés politikai megfigyelők szerint arra a gyanúra enged következtetni, bogy Trudeau miniszterelnök aggályos szemmel kiséri a közvéleményt, eredeti otthonában a franciául beszélő és római katolikus Quebec tartományban, és ugyanakkor a többi nagyrészt angol nyelvű és protestáns tartományban. Québeci politikusok már egy idő óta szorosabb, direkt kapcsolatokat kerestek Franciaországgal és a francia kabinet-miniszter, Jean De Lipowski sértő magatartást tanúsított, amikor nemrégen meglátogatta Quebec-et és figyelmen kivül hagyta a meghívást, hogy látogasson el a szövetségi kormány székhelyére, Ottawába. Trudeau azzal vádolta s francia minisztert, hogy “tévesen van informálva, meglehetősen udvariatlan és illetlen” számos megállapításán ban, melyeket a francia nyelvű tartományban tett. Trudeau kijelentette, hogy Kanada felkéri a francia kormányt, hogy értesítsék a jövőben a kanadai központi kormányt, ha egy francia miniszter látogatóba jön Kanadába és hagyja meg nekik, hogy látogassanak az ország fővárosába, Ottawába. A néhány évvél ezelőtt hozott Quebec-Páris egyezmény értelmében, — melyet a szövetségi kormány jóváhagyott!1 ■n a québeci tartományi ad-1 minisztráció és Páris együtt- j működött ugyan néhány kérdésben, mint például közoktatás, ez azonban nem jelenti azt, hogy a tartományi kormány és a francia kormány mint állam az állammal tárgyal. Trudeau azt a tervét, hogy követet küld a Vatikánba, már röviddel beiktatása után jelentette be, egyidőben a politikával, hogy el akarja ismerni Vörös Kínát. A kormány akkor ellenállást várt a protestánsok részéről a pápai udvarral való közvetlen tárgyalások miatt és ellenállást a katolikusok részéről kommunista Kina elismerését illetően. Trudeau elmondotta, hogy nem azért küld nagykövetet a Vatikánba, mert az a katolicizmus központja, hanem azért, mert “az a legjobb, szabad politikai lehallgatóhely az egész világon”. Elmondta, nem hiszi hogy ez vallási ellenállásba fog ütközni Kanadában, mivel a kanadai közvélemény be fogja látni és el fogja ismerni az okokat, melyek révén a világ 68 más országa diplomáciai kapcsolatba lépett a Vatikánnal. S elmondotta, hogy az idő .jelenleg igen alkalmas erre a lépésre, amikor a pápa a világbéke ügyében dolgozik és közvetitőként szerepel nemzetközi vitákban. Az első kanadai nagykövet a Szentszékhez azonban egy jólismert protestáns lesz, John E. Robbins, tudós, volt magasrangu állami hivatalnok és jelenleg a baptista egyházzal szoros kapcsolatot' tartó Brandon University elnöke Manitobában. A Vatikánnak már van egy képviselője Ottawában, az apostoli delegátus, Msgr, Emanuele Clarizio, aki most a pápai nuncius és a.z ottawai diplomáciai testülethez tart' zik, nagyköveti rangban. Clevelandban, a NASA Lewis Research Centerében kísérletek folynak arranézve, hogy a nukleárisan meghajtott repülőgép elvét — mely nem került kivitelezésre a berendezés súlya miatt — alkalmazzák az úgynevezett “hovercraft” Angliában megvalósitott kisebb hajó-rendszerre, mely légpárnán halad a viz fölött. Atommeghajtással óceánjáró megvaiósitására gondolnak. Rozmárok Amchitka Sziget szikláin, ahol az Atomic Energy Commission atomkisérleteket tartott. Barrymaine-t a kinai hatóságok Shanghaiban a lengyel hajóról vitték el és később kémkedéssel vádolták meg, mivel állítólag egyik zsebében egy fényképet találtak kommunista ágyunaszádokról. A hong kongi sajtókonferencián egyszerűen tagadta, hogy kém lett volna nyugati értelemben, mivel — mint feljelentette — a kinai kommunisták, minden nyugati újságírót, már eleve kémnek tekintenek. Mielőtt 19 hónap után Barrymaine-nek megengedték, hogy átmenjen Hong Kongba, a vörös kinai hatóságok kijelentették, hogy bűnösnek találták kémkedésben és “ezennel kiutasítják”. KISZABADULT KÍNAI FOGSÁGBÓL. BARRYMAINE ANGOL ÚJSÁGÍRÓ HONG KONG —‘A 69 éves angol újságírót, Norman Barrymaine-t az elmúlt héten bocsátották el kommunista kinai fogságból, miután 19 hónapot töltött Shanghaiban börtönben. Az újságíró kijelentette, hogy a kinai börtön “magányos pokol” volt. Barrymaine 40 font súlyt vesztett fogsága ideje alatt, ahová úgy került, hogy egy lengyel fehérhajón utazva, két napot akart tölteni Shanghaiban, a lengyel hajó ottani időzése alatt. Kiszabadulása után Hong Kongba ment és ott rövid időre elhagyta a korházat, hogy a nyugati újságírók kérésére sajtókonferenciát tartson. szabadságától és aki most Londonban van. Barrymaine szabadon-müködö újságíró volt, aki régebben Londonban a külügyminisztériumban dolgozott. Shanghai fogsága alatt nem kínozták meg különösebben, azonban az elmúlt hét hónap alatt naponta kihallgatták, 6—14 óráig esetenkint. Barrymaine elmondta, hogy “vallatóit több millió szóval árasztotta el, hogy teljesítse kívánságaikat vallomásokra nézve”. Ezeken a kihallgatásokon kivül, jóformán minden idejét magánzárkában töltötte. GÁZLÓVERSENY NEUSIEDL — Ausztriában, a sekóly Neusiedl-tavon nagy nemzetközi “gázlóversenyt” rendeztek. A bajnokságot a helyi Yacht - klub csapata nyerte, a három kilométeres távolságot 65 perc alatt “sétálták” végig. MAGYAR KONTÉNEREK LONDONBAN A Magyar Hajó- és Darugyár első ízben vesz részt a nemzetközi konténerkiállitáson, amely hétfőn nyílt meg Londonban. A magyar kiállítási anyag már az első napon élénk érdeklődést keltett. Hirdessen lapunkban! Elbocsátása 1 héttel azután következett be, hogy a kínaiak elbocsátották a Reuter, angol hírszolgálati iroda tudósitóját, Anthony Grey-t katonailag őrzött házifogságából, Pekingben, akit 1967 júliusában fosztottak meg Joe Namath Bostonban megnyitotta uj “Bachelors Three” vendéglőjét és az egyik pincémő egy italt hoz neki.
