Szabad Sajtó, 1969. október-december (61. évfolyam, 40-52. szám)

1969-10-16 / 42. szám

Thursday, Oct. 16, 1969 SZABAD SAJTÓ 7. oldal MIUJSAG BRUNSWICKON? tűzoltó Magyarországról ho­zott néhány évvel ezelőtt jó kis feleséget magának s mint Mrs. Lakatos fogadott fia, ott élnek 250 Somerset St.-i La­katos rezidencián. Gratulá­lunk az ujszülötthöz úgy a szülőknek, mint a kedves “nagymamának”! A VÁROSATYÁK NYILATKOZATA A "CHARTER STUDY" BIZOTTSÁG JAVASLATÁVAL KAPCSOLATBAN ZILAHY SÁNDOR színmű­vészünk, akinek a Szent Jó­zsef g. k egyházközség hagyo­mányos nagy szüreti mulat­ságán, mint műsorvezetőnek és rendezőnek rendkívül nagy sikere volt az idén, most va­lami olyasmin töri a fejét, hogy magyar sajtónk javára egy előadást rendez . . . “Saj­tóestét”, vagy valami hason­lót tervez a jó Zilahy a jó öreg helyi lap javára, mi azonban úgy érezzük, hogy Zilahy Snádor jutalomjátéka címmel az ő javára és tiszte­letére kellene egy' estélyt ren­dezni . , . hiszen csaknem egész életét, amerikai élete javarészét itt töltötte el kö­zöttünk, New Brunswickon, . , . innen indította országos kőrútjait szabbnél-szebb ma­gyar színdarabok előadásával, ... itt érte őt minden öröm és minden bánat, ami egy szi­­nészembert, egy amerikai ma­gyar színművészt érhet . . . itt volt most 20 éve halálos beteg, amikor élete megmen­tésére tucatszámra kínálták fel s adták a vért a jó magya­rok s örökre emlékezetes nagy Zilahy E^tét rendeztünk a Szent László Hallban, hogy anyagi gondjai ne legyenek, ha a kórházból kikerül . . . Sokszor jiut eszünkbe ez az idő ... és sokszor gondolunk arra, hogy vannak közöttünk érdemes emberek, személyek, akikre csak akkor gondol a magyarság, amikor igazán nagy bajiba kerülnek, kórházi ágyon fekszenek, vagy már meghaltak . . . Zilahy Sándor megérdemli, hogy New Brunswick és környéke ma­gyarsága megemlékezzék ró­la, hetven egynéhány eszten­dejével a vállán . . . Rendez­zünk egy Zilahy Estélyt New Brunswickon, jó magyar test­vérek . . .! New Brunswick polgármes­tere és városi tanácsosai ma (okt. 11.) egyhangúlag kije­lentették, hogy ellenezni fog­ják a “Charter Study” néven ismert bizottság nyilvános­ságra hozott javaslatát (a városi kormányzat formájá­nak megváltoztatásával kap­csolatban.) Szerintük ez a ja­vaslat nem jelent jobb meg­oldást és nem nyújt meggyő­ző érveket a jelenlegi város­­vezetési rendszerrel szemben. Ugyan a jelenlegi Városi Tanács komolyan értékeli a bizottság és tanácsadójának, Dr. William Millernek mun­káját, mégis hangsúlyozni kívánja ,hogy nem érthet egyet olyan városvezetési rendszerrel, melyben a meg­választott tanácsosok kizáró­lag törvényhozó szerepet töl­­tenének csak be, s igy a vá­ros életének gyakorlati irá­nyításában semmiféle jogkör­rel nem rendelkeznének. “A környékünkön levő vá­rosokban a most nálunk is előterjesztett forma szerint választott városi tanácsok működése egyáltalán nem ki­elégítő.. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy ezeknek a közsé­geknek és városoknak polgá­rai igen elégedetlenek éppen amiatt, hogy képtelenek pa­naszaikat és igényeiket olyan hivatalos személyek elé ter­jeszteni, akik nehézségeikben nemcsak tanácsot tudnak ad­ni, hanem azokra, mint ille­tékes vezetőik, orvoslást is ta­lálnak személyes intézkedése­ikkel” — mondja az “Uj Öt” nyilatkozata. A városi tanácsosok ugyan­csak kijelentették, hogy nem értenek egyet olyan változta­tással, mely a jelenlegi rend­szer átalakítását igazában pártpolitikai alapon akarja végrehajtani. Véleményük szerint a most javasolt “uj rendszernek” két nagy hátrá­nya van: 1. összekever az ország és a mi államunk nagy kérdéseit a helyi lakosság konkrét érdekeivel és igényei­vel; 2. és teljesen lehetet­lenné teszi egy (a nép többsé-Mr. és Mrs. Joseph Kopechne ellene vannak, hogy lányuk, Mary Jo hottestét exhumálják. gét képviselő) tanácsos-jelölt számára a városvezetőségbe való bejutást, amely kizáró­lag a két párt jelöltjeiből ala­kulna meg. A városatyák egyöntetűen úgy látják, hogy ha városunk szavazói a “Charter Study” által előterjesztett javaslatot elfogadják, a választásokon indulók kijelölése nem a nép igényeinek megfelelően tör­ténnék. Ebben az esetben vá­rosunk egyik vagy másik po­litikai “vezére” döntené való­jában el, hogy kik indulja­nak — a párt nevében — az előválasztásokon. Visszatekintve városunk po­litikai múltjára és saját vá­lasztási győzelmükre, a mos­tani vezetőség megállapítja, hogy a “Charter Study” bi­zottság javaslatának elfoga­dása esetén, a jövőben lehe­tetlenné válna minden olyan változás, illetve változtatás a város vezetésében, melyet kü­lönben a lakosság elégedet­lensége megkívánna. (így egy uj irányt diktáló “újabb öt” együttes beválasztása többé nem fordulhatna elő.) “Nem vitatható, hogy mint minden emberi létesítmény, városunk kormányzata is jobb lehetne. A kérdés azon­ban az, hogy most csak vál­toztatunk a változás kedvé­ért — és ezzel városunk tár­sadalmát olyan helyzetbe hoz­zuk, melyen legalább is 5 esz­tendeig nem tudunk majc változtatni. így a javasolt változtatás nem jelent kielé­gítő megoldást.” MINDEN VÁLTOZÁSNAK EGYBEN TÖKÉLETESEDÉSNEK IS KELL LENNIE; EZ A JA­VASLAT EGY LÉPÉS VISZ­­SZAFELÉ. “Minél jobban és mélyeb­ben tanulmányozzuk a kér­dést, annál nyilvánvalóbbak­ká lesznek a Városi Tanács előnyei: az egyszerűség és a rugalmasság. Ennek kereté­ben minden tekintély és fele­lősség a választott tanácso­sok viszonylag kis csoportjá­ban tömörül ;ezzel tisztában vannak és minden bizonnyal igy tudja ezt a lakosság is. Amikor problémák merülnek fel, mindenki egyszerre tudja, ki az illetékes személy az ügy intézésére; igy az-is könnyen felismerhető, ki végez felelős helyen kiváló munkát. A sza­vazók ilyen formában a “jól működő” vezetőket erősitik meg hivatalukban, és az elég­telen munkát végzőket köny­­nyüszerrel mozdítják el.” Az uj “Charter-javaslat”, mely csak részlegesen (half­time) alkalmazott polgármes­tert és egy teljes idejű, képe­sített “adminisztrátort” al­kalmazna, tökéletlen megol­dás — mondja a tanácsosok mai nyilatkozata. — “Nincs okunk feltételezni, hogy egy “p a r t-t i m e” polgármester még annyira is eredményes lehetne, mint a most hivatal­sán levő “part-time” taná­csosok együttese. A javaslat szerint a városi adminisztrá­tor gyakorolná valójában a városvezetés széles jogkörét — anélkül azonban, hogy mü­­iödéséről a város választópol­gárai felé felelősséggel tar­tozna (úgy, mint más vá­­asztott hivatalviselőnek az kötelezettsége lenne).” Egyszerűen ésszerűtlen fel­tételeznünk azt, hogy az az “erős és felelősségteljes poli­tikai vezetés”, melynek szük­ségességét a “Charter” hang­súlyozza, s méginkább, hogy egy erős “hivatalvezető, aki mind az elvi-, mind az admi­nisztratív tennivalók vonalán határozott irányt mutatna és felügyeletet gyakorolna”, el­képzelhető egy olyan polgár­­mester irányításával, aki csak fél munkaidejét tölti a város szolgálatában. Felfoghatatlan számunka a tervezett “Charternek” az a javaslata, hogy az összes ki­nevezések széles hatásköre és befolyása egy olyan polgár­­mester kezében összpontosul­jon, aki maga csak “part­­time” alapon fejti ki műkö­dését — teszi hozzá a nyilat­kozat. Közelről figyelve a szom­szédos városvezetőségek most előttünk is felmerülő nehézsé­geit, mikor azok az úgyneve­zett “Council-Government”­­re való áttérés nehéz és költ­séges terhét magukra vették, mi arra a végkövetkeztetés­re jutottunk, hogy városaink nagy és fokozódó válságának idején, időnk, fáradozásaink) és városunk korlátozott anya­gi erejének oktalan felhasz­nálása helyett, minden erőfe­szítésünket arra kell fordíta­nunk, hogy közös problémá­inkat gyökeresen orvosoljuk. EZEKBEN A NEHÉZ IDŐK­BEN MINDEN TÖREKVÉ­SÜNKNEK EZEKRE A KÖZ­VETLEN AKCIÓRA KELI* IRÁNYULNIA. (Pol. ihird). "Amerika nem versenyez a szovjet tengeralattjárók számával" CROTON, Conn. — Melvin Laird, honvédelmi miniszter elmondotta, hogy jelenleg az Egyesült Államoknak nincs szándékában versenyezni a Szovjetunióval, az uj tenger­alattjáró épitésben a hajók számával. A honvédelmi miniszter ki­jelentette, hogy megvan a le­hetősége annak, hogy ez ké­sőbben megváltozik, attól füg­gően, mi lesz az eredménye a Nixon kormány felmérésének az összes fegyverzetekkel kapcsolatban, azok elsőrendű szükségét illetően. Ez a fel­mérés jelenleg folyamatban van. Kijelentései egy beszéd ke­retében hangzottak el, melyet az atom-tengeralattjáró, a “Trepang” vizrebocsátási ün­nepségén mondott. Elmondot­ta, hogy a Szovjetuniónak jelenleg kétszer annyi tenger­alattjárója van, mint az Egye­sült Államoknak, kijelentette azonban, hogy technikai szem­pontból az amerikai tenger­alattjárók jobbak, mint a Szovjetéi. A honvédelmi főnök elmon­dotta, hogy a Szovjetnek több mint 350 tengeralattjárója van, melyek legtöbbje oly nagy hatósugarú, hogy a vi­lág összes tengerein operál­hat. Ezekből 250, tárnád9 ten­geralattjáró, legalá b'b 20 atomerővel van meghajtva, ezek száma azonban állan­dóan növekedik. — Másik 60 szovjet tenger­alattjáró, a fele atomerővel meghajtva, képes felszínről felszínre 400 mérföld távol­ságban levő célpontra raké­tát kilőni mondta a honvédel­mi miniszter. — Továbbá a Szovjetnek van 45 tenger­alattjárója, 15 ezekből átom­­erővel meghajtva, melyekből ballisztikus rakétákat tudnak kilőni s mindezek a tenger­alattjárók a második világ­háború után készültek. Ezzel szemben az Egyesült Államoknak van 124 tenger­alattjárója, 61 Diesel-el és 83 atomerővel meghajtva, ezek­ből 41, atomfejjel ellátott po­laris rakétákat tud kilőni. — A jelen időben nem aka­runk számszerűit versenyezni a Szovjettel, a Nemzeti Biz­tonsági Tanács azonban jelen­leg felmérést végez minden fegyvernemmel kapcsolatban, ami szükséges az* Egyesült Államok stratégiai biztonsá­gára nézve, az 1970-es évek­ben — mondta a honvédelmi miniszter. ...

Next

/
Thumbnails
Contents