Szabad Sajtó, 1969. október-december (61. évfolyam, 40-52. szám)

1969-10-09 / 41. szám

Thursday, Oct. 9, 1969 SZABAD SAJTÓ 5. oldal * Néhány esztendővel ezelőtt Ernest Hemingway, amerikai Nobel dijas iró, agyonlőtte ' magát, mert úgy érezte, hogy * soha többé nem fog tudni ír­ni és ezáltal céltalanná válik " az élete. Az íróhoz közelálló szemé­lyek azt állítják: Hemingway öngyilkossága szükségszerű és logikus következménye volt annak a meggyőződésének, hogy inkább el kell pusztul­nunk, mintsem vesztesek ma­radjunk az élettel folytatott harcban. Azok a cseh polgárok, akik önmaguk felgyujtásával til­takoztak a szovjet invázió el­len, vagy pedig azok, akik ön­maguk felgyujtásával tilta­koztak a vietnami háború el­len, ugyanígy érvelnek. Érve­lésük lényege ez: bárkinek jo­gában áll öngyilkosságot el­követnie, ha úgy érzi, hogy meghalni észszerűbb, helye­sebb és tisztességesebb, mint élni. A pszichiáterek körében egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés: Jogában áll-e bár­kinek is öngyilkosságot elkö­vetni? Jogában áll-e megaka­dályoznunk bárkit is abban, hogy öngyilkos legyen ? Egy ujságiró-csoport a kö­zelmúltban, ezzel a kérdéssel kapcsolatban, megintervjuolt két ismert amerikai pszichiá­tert. Egyikük, Dr. Paul W. Pretzel, a los angelesi “Sui­cide Prevention Centér” mun­katársa, a következőkben fog­lalta össze véleményét: — Az öngyilkosságról min­dig igyekeznünk kell lebeszél­ni a beteget. Több, mint 36,000 személy esetét vizsgál­tam át a los angelesi Öngyil­kossági Központ munkatársa­ként, áz elmúlt 10 esztendő folyamán. Egyetlen egy olyan esetet sem találtam, amikor az öngyilkosságnak észszerű, igazolható oka lett volna. — Számos olyan beteggel találkoztam, aki úgy érezte: helyzete teljesen reményte­len, az egyedüli kiút és az egyedüli megoldás az öngyil­kosság. Bizonyos idejű pszi­chiátriai kezelés után azonban kiderül, hogy az öngyilkosság­ra való hajlam a beteg de­pressziós idegállapotából fa­kadt. A depressziós idegálla­pot nagyon gyakran azt ered­ményezi, hogy a beteg látó­köre leszűkül, a beteg nem látja maga előtt a megoldási lehetőségieket, illetőleg,azok­nak különböző változatait. A depressziós, idegállapot egy bizonyos látókörbe zárja a be­teget. Amennyiben a depresz-PSZICHIÁTEREK VITÁJA ARRÓL: JÓM VAN-E BÁRKIT IS MEGGÁTOLNI AZ ÖNGYILKOSSÁGBAN? sziós beteg megfelelő pszi­chiátriai kezelésben részesük lassan feltárulnak előtte a kü­lönböző lehetőségek — és fo­kozatosan felfedezi, hogy nem az öngyilkosság, nem a ha­lál, az egyedüli kiút. — Számos tanulmányt foly­tattam olyanok esetében, akik — valami elleni tiltakozásuk jeléül — felgyújtották önma­gukat. Úgy találtam, hogy minden egyes ilyen esetben, személyi, egyéni problémák szövődtek össze a politikai meggyőződéssel. — Ne feledjük el: a de­pressziós idegállapotu beteg arravona t k o z ó kijelentései, hogy öngyilkos akar lenni, na­gyon sok esetben kétségbe­esett segitség-kérést jelente­nek. —Kétségtelen, hogy az ön­­gyilkosságra hajlamos szemé­lyek polgári jogai nagyon gyakran csorbát szenvednek, amikor ezt a beteget, nem egy esetben, akarata ellenére, zárt intézeti kezelésre utaljuk szá­mára azonban biztonságosabb ez, mert megvédj ük őt önma­gától. Szeretném leszögezni: Jogunk és kötelességünk az, hogy mindenkit meggátoljunk az öngyilkosságban. Dr. Thomas Szász, az is­mert, magyar s zármazásu amerikai pszichiáter, a State University of New York pro­fesszora, a másik meginterv­juolt, a következőkben foglal­ta össze véleményét: ■— Minden rendelkezésünk­re álló eszközt igénybe kell vennünk ahhoz, hogy az ön­­gyilkosságra hajlamos sze­mélyt lebeszéljük szándéka végrehajtásáról, meggyőződé­sem azonban* hogy — ameny­­nyiben mégis ragaszkodik ter­véhez — nincs jogunk meg­gátolni abban, hogy öngyilkos legyen. — Egyedül maga a beteg illetékes annak az eldöntésé­re, hogy az öngyilkosságot önmaga számára észszerű és kívánatos megoldásnak lát­ja-e. Egyetlen pszichiáter, vagy pszichológus sem jogo­sult eldönteni azt, hogy egy másik személy számára mi az észszerű és a kívánatos. Minden egyes emberi lény elidegenithetlen, alkot­mányos joga, hogy veszélyt jelentsen önmaga számára: akár magzatelhajtás, akár ci­­garettázás, akár öngyilkosság révén. — Természetes, hogy igye­keznünk kell az öngyilkos-je­löltet lebeszélni szándéka vég­rehajtásáról, amennyi ben azonban kísérletünk sikerte­len, nincs jogunk őt az öngyil­kosságban megakadályozni. — A leghatározottabban el­lenzem annak a kérdésnek a felvetését is, hogy az öngyil­kosság észszerü-e, vágy sem. Lehetséges, hogy valakinek egy-egy cselekedetét észsze­­ríitlennek találjuk, ez azonban még nem jogosít fel bennün­ket arra, hogy akaratunkat az illetőre rákényszeritsiik. — összefoglalva az elmon­dottakat: határozott meggyő­ződésem az, hogy senkit sincs jogunk meggátolni az öngyil­kosságban, mert ezáltal alap­vető, polgári, embéri, alkot­mányos jogai szenvednek csorbát. Zendülő munkások Rosario, Argentínában felgyújtottak egy gyárat. AZ AGYBAN IS VÉDŐ ÖV KELL? BONN — Dr. Wolfgang Littek, a nyugatnémet Orvos Szövetség bajorországi bizto­sítási részlegének vezetője, nemrégiben, egy itteni előadá­sa alkalmával, kijelentette: Az elmúlt esztendőben össze­sen 600 nyugatnémet polgár halálát okozta az a körül­mény, hogy alvás közben ki­esett az ágyból. Dr. Litted — éppen ezért — olyan védőöv beszerelését javasolja az ágyakba, mint amilyen védő­­övet jelenleg az autókban használnak. A bajor orvos nem mindennapian érdekes megállapítása: Az ágybél tör­ténő, halálosvégü kizuhanást az estéik 80 százalékában az okozta, hogy az illető — ré­szeg volt. BŐKEZŰ SZERELMES PÁRIS — Brigitte Bardot ismert frincia filmszinésznő, legújabb szerelme, egy nála legalább 10 esztendővel fia­talabb amerikai fiatalember, Patrick Gill. Brigitte nemré­giben Rolls-Royce automobil­lal ajándékozta meg fiatal szerelmét. Indokolása: Pat­rick olvan rendes fiú! Az American Medical Association minapi konvencióján, New Yorkban bemutatták, a levegővel sza­bályozott betegágyat, mely a testhez alkalmazkodik, eltünteti a kényelmetlen fekvésből származó fájdalmakat és sok'kórházi'költséget<táfcárit meg, • x £§■ ■ - -j.:/ vra ;?• ; KIFIZETŐDŐ TÖMEGGYILKOSSÁG ‘ i ■ ' .í, ' # BEVERLY HILLS — A haj­zat, amelyben néhány héttel ezelőtt Sharon Tate, filmszi­­nésznőt és 4 társát meggyil­kolták, a gyilkosság előtt né­hány héttel, az épület tulajdo­nosa, 200,000 dollárért akarta eladni, azonban nem akadt vevő, mert az árat mindenki túlságosan magasnak találta. Az ötös gyilkosság óta 30 ajánlat érkezett az épület megvételére. A legalacso­nyabb összegű ajánlat: 300,- 000 dollár. Terjessze lapunkat!

Next

/
Thumbnails
Contents