Szabad Sajtó, 1969. július-szeptember (61. évfolyam, 27-39. szám)
1969-07-03 / 27. szám
c 0; OLDAL SZABAD SAJTÓ Thursday, July 3, 1969 MEGINDULT A VÉGSŐ KARC GIBRALTÁRÉRT, A SPANYOL ÉS ANGOL KORMÁNYOK KÖZÖTT MADRID, Spanyolország — Don Fernando Maria Castiella y Maiz, Spanyolország 1957 óta külügyminisztere, megindította a végső h arcot a — mint mondotta — “dekadens, imolyrágta brit birodalom ellen, mely jogtalanul magához kaparintja a kincseket, de a mellvéd mögött rothadásban van.” A cél, visszacsatolni Spanyolországihoz a maradék angol birodalom egy (kis részét, a 3^ négyzetmérföld területű Gibraltárt, a maga 25,- 000 lakosával, melyet a mad ridi folyóirat, a “Blanco y Negro” igy jellemzett: — Gibraltar a központja a kémeknek, pervez és mélyresüllyedt prostituáltaknak, és kalandvágó-katonáknak. A madridi kormány legújabb lépése a “saját országban levő idegen test” ellen: az elmúlt hétfőn lezárta 4730 spanyol vendég-munkás részére a belépést az angol Gibraltáréba, ahol a spanyol munkások eddig a munkaerő V3-át szolgáltatták. Madrid nem ismeri el, amit V. Fülöp spanyol király 1713rban, az Utrecht-i Békében aláirt, hogy Spanyolország egyszer s mindenkorra lemond Gibraltar szikla-erődjéről, Anglia javára. Castiella külügyminiszter hivatalba lépése óta küzd ezért az “utolsó gyarmatért Európában”, mely “megzavarja Spanyolország területi egységét”. Már 1941-ben Castiella, mint a madridi egyetem fiatal professzora, Franco elnök megbizásából egy könyvet irt “Spanyol Követelések” címen, melyben Gibraltar kiadását követelte. Főleg ez a könyv okozta, hogy Anglia 1951-ben és az Egyesült Államok 1954-ben visszautasította Castiella kinevezését nagykövetnek országaikba, aki időközben nagykövet volt Peruban és a Vatikánnál. Erre Franco elnök kinevezte Castiellát Spanyolország külügyminiszterének. A spanyol határőrség már évek óta lezárta a polgári személyforgalmat és áruforgalmat Gibraltárba és onnan Spanyolországba. Még a misébort sem volt szabad átvinni Gibraltárba, az ottani angol katolikusok lelkészeinek részére. Sőt az elmúlt év decemberében sikerült Castiella külügyminiszternek a délamerikai szavazatok révén elérni, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete egy határozmányt hozott, melyben felszólította Angliát, hogy Gibraltárt 1969 október 1-ig szolgáltassa viszsza Spanyolországnak. Erre a határozmányra Anglia válasza az volt ezen a tavaszon, hogy át fogja alakítani Gibraltárt egy “önálló Dominium”-má. Ebben az angolok egy 1967-ben végrehajtott gibraltári népszavazásra hivatkoztak, melyben a 25,000 főnyi lakosság 99.2 százaléka úgy nyilatkozott, hogy meg akar maradni angol fennhatóság alatt. Erre az angol szándékra, -7- “kihívásra”, mint Spanyolországban nevezték — válaszolt Spanyolország a spanyol munkások elvonásával Gibratarból, akik eddig évente körülbelül 8 millió dollárt kerestek Gibraltárban, s akiknek eddigi jövedelmét ezentúl a spanyol államkincstár fogja biztosítani. Ez azt vonta magával, hogy legújabban a Gib raltarban helyőrségen levő “Royal Irish Rangers” ezred katonái szolgálnak mint pékek, autóbusz-soffőrök és kikötő-munkások. Castiella k ü 1 ügyminiszter londoni kollégája, James Stewart külgyminiszter közben azt a tanácsot adja az angoloknak: — Mindenki Angliában, a jövőben kétszer is gondolja meg, mielőtt vakációra Spanyolországba utazik és inkább tölte szabadságát Gibraltárban. A 6-ik gyilkossági áldozat Ann Arbor, Mich.-ben a 21 éves Alice Kálóm, egyetemi hallgatónő. Terjessze lapunkat A. J. Foyt, többszörös győző az idén is felkészült az indianapolisi autóversenyre, melyben vesztett. A VILÁG HIRES EMBEREI. MIND SZERETTEK A FRANCIA PEZSGŐT PÁR1S, Franciaország. — Julliard, az ismert francia könyvkiadó és két iró, Henri Gault és Christian Millau elhatározták, hogy egy könyvet adnak ki, amelynek cime “Champagne Guide”. (Pezsgő Útmutató.) Ebben megírják, ha valaki egy partit rendez Párisoan és erre meghív 1000 párisit, úgy erre 1200 üveg pezsgőre lesz szükség, hogy a házigazda, vagy vendéglátó intézmény kudarcot ne valljon. Egy másik meglepetése a 130 oldalas könyvnek, hogy bár Franciaországban évenkint 100 millió üveg pezsgőt készítenek, a lakosság fele sohasem kóstolta meg ezt a fajta bort. Az amerikaiak 4 millió üveget isznak meg egy évben a francia pezsgőből, az angol import több mint 6 millió üveg üvente. Mindezek ellenére is a bajnok a francia pezsgő ivásában a kies Tahiti sziget, melynek 30,000 főnyi lakossága évente 115,000 üveggel iszik meg pezsgőt. Egy Head nevű tacskó-kutyát elütötte egy autó Kalamazoo, Mich.-ben, jelenleg már szépen gyógyul gazdája Judy Hines házában. Történelmileg a legnagyobb francia pezsgő-ivók voltak II. Orbán pápa, a 11-ik százada ban, a francia királyok legtöbbje, akiket éppen a pezsgő körzet kellős közepén, Reims-ban koronáztak meg, továbbá ilyen ismert nevű személyek, mint Casanova, Toluse-Lautrec, a hires francia festő, Winston Churchill és Sommerset Maugham iró. Még ma is vannak szenvedélyes pezsgőélvezők, igy például Marlene Dietrich filmszerződéseiben mindig kiköti, hogy ellássák francia pezsgővel, Jeanne Moreau, a francia Roederer cég “Christa!” nevű pezsgőjét issza, keverve bármivel, rendszerint vörösborral és Anna Mangani előnyben részesíti a Veuve Cliquot nevű pezsgőt, mely egyike a kedvenceknek az Egyesült Államokban. Megduplázódik a segély-igény PORT OF SPAIN, Trinidad — Latin Amerika segély-szükséglete, gazdasági fejlesztés céljából meg fog duplázódni a következő 10 évben s 38 billió dollárra fog emelkedni jelentette az Organization of American States (OAS). Az OAS analízisét a pénzügyi segítségért latinamerikai államok részére egy ülésen terjesztették elő, melyet az amerikai-közi gazdasági és szociális tanács rendezett Trinidad fővárosában és bejelentették azt is, hogy a következő 6 esztendőben kritikus helyzet fog beállani a latinamerikai országokban. Ezzel kapcsolatban jelentették jólértesült források, hogy az Egyesült Államok el fogja ejteni az öt év óta használt gyakorlatot, mely szerint a Latin-Amerikának nyújtott kölcsönöket úgy kell egyensulyben hozniok ezeknek az országoknak, hogy amerikai árukat vásárolnak.
