Szabad Sajtó, 1969. július-szeptember (61. évfolyam, 27-39. szám)
1969-07-31 / 31. szám
Thursday, July 31, 1969 SZABAD SAJTÓ h. OLDAL Ezt az amerikai zászlót tűzték ki a Holdon, Armstrong és Aldrin ürpilóták. Délafrikai orvosok gyógyítanak Swazilandban hétvégeken ingyen JOHANNESBURG, Délafrika — Minden egyes hétvégén 30 fehér orvos repül Johannesburg-ból Swazilandba, a 250 mérföldnyire fekvő afrikai királyságba, mely Dél' afrika közepén fekszik, hogy kezeljenek beteg swazi törzsbelieket. Az orvosok között a legtöbb specialista és a hét két utolsó napját, a szombatot és vasárnapot töltik ott, sokszor operálnak is, ha szükség van rá. Ez az uj orvosi “répülöhid” teljesen átváltoztatta Swaziland erősen sántító egészségügyi szolgálatát. Régebben Swazilandban mindössze két specialista volt, egy belgyógyász és egy sebész, azonkívül elszórva az országban 50 orvos kezelte az 500,000 főnyi lakosságot. Most a délafrikai specialisták mintegy 100 beteget fogadnak 1 napon s ha súlyos operációt hajtottak végre, bétközben is visszalátogatnak, az operált beteg megtekintésére. Minden orvosi szolgálat a délafrikai orvosok részéről ingyen van. Ezt az orvos-szervezetet Harry Oppenheimer, Délafrika leggazdagabb embere állította fel és támogatja, aki a tulajdonosa a De Beer gyémántbányászó szervezetnek. Oppenheimer állítja minden héten az orvosok rendelkezésére vállalata egy repülőgépét. Azonkívül rávette a délafrikai gyémántbányász — ipart, hogy értékes orvosi felszereléseket juttassanak Swazilandnak. Nemrégen a nyugatnémet kormány 28,000 dollár értékű X-rav felszerelést küldött ajándékba a fekete királyságnak. Régebben az orvos specialisták a saját autóikon mentek Swazilandba és ott 18 órát dolgoztak egyfolytában. Ha ugyanis tovább maradták, maguknak kellett fizetniük a szálloda árát. Most a szállást a swazilandi kormány fizeti. A tervezet annyira népszerű a délafrikai orvosok között, hogy már jóélőre feliratkoznak a várakozási listákra. Az álmatlanság — "képzelt betegség" PÁRIS — Az álmatlanságról irt érdekes cikket az Elle cimü francia hetilap, azt állítva, hogy az képzelt betegség. Elég — írja —, ha valaki azt képzeli magáról, hogy nem tud aludni, ahhoz, hogy valóban ne aludjék. Civilizációnk megöli az álmot. Persze, ez országonként változik. Példákat is sorol fel. Három francia közül egy szenved álmatlanságban, Skandináviában négyből egy, két amerikaiból az egyik. A statisztikák szerint az álmatlanság a munka értékének 5—10 százalékát elveszi. Ez rengeteg munkaórát és pénzt jelent, amely egy nemlétező betegség miatt elvész. A lap elsorol néhány módszert és fekvési helyzetet, amely ettől a képzelt betegségtől megszabadít bennünket. rálőtt egy nőre. AKI SOHASEM LÁTTA CANANDAIGUA, N.P. — Egy 38 éves férfit letartóztattak és Ontario megye börtönbe vittek, mert rálőtt egy nőre egy parkolóhelyen. Francis L. Van Ettent megkísérelt gyilkossággal vádolták meg, a bíróság elé állítását azonban elhalasztották, mig ügyvédett talál. Az áldozat Mrs. Earl Sündeen kórházban van golyórtette nyaksebbel és állapota kielégítő. Mint az állami rendőrség elmondotta, hogy Mrs. Sundeen, Canandaigue egy parkolóhelyén éppen elindította autóját, amikor egy férfi, akit soha életében nem látott, rálőtt az autójából. Mrs. Sundeen szerint a férfi azután autójával kórházba szállította, amikor azonban kiszállt, a férfi visszatartotta és fojtogatni kezdte, de neki sikerült bemenekülni a kórház kapuján. A rendőrség elmondta, hogy megtalálták a fegyvert egy .22-es kaliberű puskát. GYILKOSSÁG! t 1 HALÁL OKA: NARKOTIKUM STOCKHOLM — Egy tavaszi reggel Stockholmban, Göteborgban, Malmőben, és más svéd városokban 10—20 hatalmas plakát döbbentette meg a járókelőket. Lánynevek, fiunevek, alattuk születési és halálozási dátum, a plakát jobb alsó sarkában drámai figyelmeztetés : A halál oka: narkotikum. Két-három nap múlva egész Svédországban ezekről a plakátokról beszéltek. Az újságok közölték a képét, az újságírók pedig kutatni kezdték, ki ragasztatta ki ezt a rnementót. Megtudták, hogy a plakátokat egy nagy hirdetési vállalat rendelte, kiragasztásukat pedig Stockholmban egy nehézipari vállalat, Göteborgban egy napilap, a kisebb városokban két-három helybeli lakos fizette. A hirdetési vállalat igazgatója igy nyilatkozott: — Nem önreklám, hanem mélységes aggodalom késztetett bennünket erre az akcióra. Sokat írnak a narkotikumok veszélyéről, de a sok cikk írott mulaszt marad. Mi tényekkel akartuk felrázni az emberek lelkiismeretét. Sőt egy lépéssel tovább kívánunk menni: társadalmi akciót szervezünk. Meg akarjuk nyerni az újságokat, hogy a kábítószer okozta haláleseteket és gyászhireket ne “Halálozás”, hanem “Gyilkosság” cimszó alatt közöljék. Mert véleményünk szerint ezek az esetek kimentik a szándékos emberölés fogalmát. A kábítószercsempészek és forgalombahozók ellen ennek megfelelően, kell eljárni. Az újságcikkek nyomán a levelek ezrei érkeztek a hirdető vállalathoz és az újságokhoz; iskolák, orvosok, szülők ajánlották fel közreműködésüket a kábitószerek elleni küzdelemben. Erről vitatkoznak még ma is a fiatalok az ifjúsági klubokban, erről beszélnek a tánchelyeken, a bárokban. A plakátok elérték a kitűzött célt: megdöbbentették az embereket. PALÓCOK GARFIELDEN Augusztus 3.-án, vasárnap, rendezik Garfield és Passaic környékének cserkészei immár hagyományossá váló eserkésznápjukat. Az évek folyamán ez az esemény mindinkább a keleti partvidék magyarságának nyári találkozójává jötte ki magát. A Garfieldi Magyar Polgári Liga — felismerve a cserkésznevelés jelentőségét — árnyas és vonzó kerthelyiségét az idén is a cserkészek rendelkezésére bocsájtja. Hetek óta lazás készülődéstől hangos a garfieldi cserkészház. Az idei népi bemutató a Felvidékkel foglalkozik. A cserkészek ragaszkodnak a népi és a nemzeti kultúra minden ágazatának fenntartásához, mert ebben látják a külföldi magyarság megmaradásának egyetlen lehetőségét. Egyúttal úgy érzik, hogy ezzel hajtják a legtöbb hasznot a befogadó országoknak is. Hiszen az “amerikai álomban” éppen a színek gazdagsága a legszebb pont. Hogy kiürülne Amerika az írek Szent Patrikja nélkül, New England, a Dutch vidékek, az olaszok, lengyelek, ukránok, mexikóiak, puerto ricoiak, feketék hagyományai nélkül! nem maradna más, csak a lélektelen pénz hajsza. Az-idén egy palóc házassági népszokást mutatnak be a garfieldi cserkészek, ahogy az a XIX.-ik században élt Magyarországon. Valahol egy költemény is érik elmondásra, hogy a pásztor sorból kinőtt, halhatatlan magyar költő, Sinka István égetően időszerű gondolatait tolmácsolja. A rendező háziasszonyok már javában tervezik az étekfogásokat. A garfieldi lángos messzeföldön hires. Tavaly egy connecticuti magyar azt mondta, hogy érte gyalog is eljött volna A népi bemutató után a népszerű Szivárvány zenekar szolgáltatja a zenét a kerti táncmulatsághoz. Magyar levegő és izek, pezsgő jókedv és hangulat, nyári menedék árnyas fák alatt: ennek Ígérkezik a garíieldi cserkészek idei cserkésznapja. Mark Spitz, 100 méteres gyor^uszó bajnok, Santa Clara, Calif; ban, beállította rekordját.
