Szabad Sajtó, 1969. július-szeptember (61. évfolyam, 27-39. szám)
1969-07-17 / 29. szám
:2. oldal SZABAD SAJTÓ Thursday,- July 17, 1969 PIPÁS PISTI 1 TANYÁ VILÁG HÓHÉRA (Folytatás) A bíróság lezárja a bizonyítási eljárást, bár egy egész sör adat merült fel a tárgyalás során, hogy egyéb öngyilkosságnak álcázott haláleset is gyilkosság volt. De nyilván szerepet játszott az ügy lezárásában az a tény, hogy Pipás Pistát e két esetért is kötéláltali halál várja, igy aztán nye is, és előfordulhatott, hogy amikor a kötelet a nyakukra tették, már halottak voltak. Ezek a bűncselekmények Átokházán, a tanyavilágban történtek, azon a helyen, amelyen valóban átok van, ahol állati életet élnek az emberek, az iskola ismeretlen, a könyv, a tudás oly távol van innen, mint Makótól Jeruzsálem. . Erről beszél Pipás Pista védője is: — Az átokházi tanyai élet primitív viszonyai között az önbíráskodás a tudatlan világ terméke. Az bebizonyosodott a főtár-és Rieger Pálnét, az átokházi tanyavilág Pipás Pistáját, 1933. december 8-án felakasztották. (VÉGE) Budapestből Mekka II ! és egyéb alvilági tarokkok Bűnügyi múzeumunkban olyan szélhámosságok iratait is megtaláljuk, melyekért esetleg még bűnvádi eljárást sem lehet indítani. Ezekre az esetekre szokták mondani “Mit ki nem találnak az alvilágban . . .” többre az ügyész sem terjesztette ki a vádat, nem adták vissza pótnyomozásra. Következett a vádbeszéd, s az ügyész fenntartotta az előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés vádját a vádlottak — részben mint tettesek, részben mint felbujtók, részben bünsegédi bűnrészesek — ellen. Ismertette a két gyilkosság részleteit, felsorolta, melyik ügyben kit és miért tart bűnösnek, majd rámutatott arra a szinte határtalan cinizmusra, amelylyel Pipás Pista a bűncselekményeket elkövette. — A védelem a szexuális vonatkozások fejtegetésével is próbálkozott — folytatta az ügyész. — Az orvosszakértők határozott elutasítással feleltek. A fővádlott szexuális gerjedelmeit a bűncselekménnyel összehozni hiábavaló fáradság. Mint ahogy hiábavaló lenne azt vizsgálgatni, hogy milyen pszichológiai elváltozásokat okozott egy gyerekkori badar véletlen, adott esetben valakinek a szórakozása Riegernével, aki minden jel szerint nem nagyon irtózhatott cselédlány korában a férfiaktól, igy a földesurtól sem. Súlyosbító körülmények kérem betudni azt a borzalmas brutalitást amellyel a gyilkosságokat végrehajtották, azt továbbá, hogy ártatlan gyermekek jelenlétében gyilkoltak, valamint a könyörtelenséget, amely Börcsök István megölésénél különösen megnyilvánult, azt továbbá, hogy a gyilkosságot vérdijért követték el, s azt a cinizmust, amely a bűncselekmény előtti és utáni citerázgatásban, dalolgatásban, halotti torban nyilvánult meg, végül Pipás Pistánál a bűnhalmazatot. Én enyhítő körülményt nem találtam. A szegénységet sem lehet enyhítő körülményként betudni, mert senkit sem jogosít. fel bűn elkövetésére. Ezért a vádlottak bűnösségének fokával arányban álló legszigorúbb Ítélet kiszabását kérem . . . A vádlottak egyik csoportjának védője tárgyi bizonyítékok hiányában kétségbe vonta azt, hogy a két férfit valóban felakasztották volna. — Különben is, csak a legritkább dolog az orvostudomány szerint is, hogy a csigolyák és a pajzsporcok akasztás esetében eltörjenek. S igaz, hogy az exhumálás után az egyik áldozatnál törést állapítottak meg, azonban ez lehetett egy verekedés eredrné-gyaláson, hogy az elhunyt áldozatok amolyan rossz emberek voltak, nyomoruknál, tudatlanságuknál fogva erősen italozók és kegyetlenek, mint azok az életviszonyok, amelyek között meg kellett keresniök a kenyerüket. Ha valaki járt már ezen a vidéken, az tudja, hogy micsoda szívfacsaró látványt nyújtanak az éhezéstől, betegségektől göthös kis gyerekek, a télviz idején is csak egy darab rongyocskába csavart gyereklábak, a keskeny nadrágszijparcellák, amelyek ahhoz nagyon kevésnek bizonyultak, hogy eltartsák tulajdonosaikat, s ahogy a köznép mondja, ahhoz viszont nagyok, hogy végső nyugalmat adjanak. Nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy mit jelent egy tizenhárom éves leánygyermek számára, akit eladnak cselédsorba, s akit a mindenható földesur megerőszakol részeg bódulatában, mit jelent ez egy életre. És csak beteges, rendellenességekkel lehet megmagyarázni Pipás Pista lelkiállapotát, hiszen egy józan ésszel biró nőről el sem képzelhető, hogy olyan bestiális kegyetlenséggel végezzen áldozataival, mint ahogy azt itt Pipás Pistától hallottuk . . . Még arra is volt gondja a gyilkosság elkövetése után, hogy megszerezze az áldozat pipáját. Ha ez nem aberrációra,pszichopatológiára vall akkor vajon mit kell kutatnia a modern orvostudománynak? A szegedi tanyák között szinte misztikus személlyé nőtt ez a férfinek ismert nő, aki viselkedésével hatalmában tudta tartani a rendkívül egyszerű, primitív gondolkodású embereket. Ha az orvosszakértők figyelemmel lettek volna a modern orvostudományra, akkor kétségteienüil megállapíthatták volna a szexuálpatológiai jelenségeket és a szadista hajlamokat, s ezekre itt, mint enyhítő körülményekre hivatkozhatnánk . . . A védő végül kérte, hogy a bíróság tekintsen el a halálbüntetés kiszabásától. Másnap azután ítéletet hirdetett a bíróság. Börcsöknét az enyhítő szakaszok alkalmazásával 15 évi fegyházra, Dobáknét szintén 15 évi fegyházra, Rieger Pálnét pedig két rendbeli gyilkosság ügyében elkövetett tettesi minősítése mellett, összbünte ■ tésül kötél általi halálra Ítélte. S bár a vádlottak fellebbeztek, a Tábla, majd a Kúria helybenhagyta, az ítéletet, Valóban, mit ki nem találtak már az emberek, hogy gyorsan sok pénzhez jussanak — lehetőleg munka nélkül! Ámbár mint látni fogják, néhányan közülük még munkát is fektettek “nagy tervük” végrehajtásába, csakhogy sikerüljön . . . Emeljük le a polcról az egyik ügy aktáit, amelyeknek borítóján ez olvasható: Lejátszódott a Borzalmak Házában. A furcsa elnevezés azonban nem egy detektivregényiró fantáziájában született krimi cime; hanem a budapesti Népliget egyik mutatványos bódéjának felirata volt. A Borzalmak Házában torz emberroncsok .mutogatták magukat. Ámbár nem mindig betegség okozta e biológiai szenzációkat, a trükkökkel tették “nyomorékká” az ép embereket . . . Annakidején agyonreklámozták például a póktestü nőt, vagy a kettéfürészelt aszszonyt, az óránként “szétnyitott koponyát”, akiket és amelyeket szintén a Borzalmak Házában lehetett megszemlélni, 10—20 filléres belépti dij fejében. 1936. május 16-án minden budapesti lap hírül adta, hogy egy artistapár “összenőtt ikreket vásárolt a spanyolországi manresai torzszülött-börzén s Budapestre hozta a őket”. Az alcím azt is tudomására hozta a nagyérdemű közönségnek, hogy “talán szét lehetne operálni őket, de egyelőre nem tz a cél”. . . Hát akkor mi a cél? Elárulja ez egyik tudósítás: “Néhány nappal ezelőtt úgynevezett sziámi ikerpár érkezett Budapestre. A két összenőt spanyol. Lányt, Condhita és Maria Suarez-t egy .artista házaspár, nevezetesen Carmencita aritanő hozta Manresaból Budapestre. Megérkezésük után fáradalmiaikat pihenték ki, testi lelki earőt gyűjtöttek s most kaptunk értesítést: már próbát tart Conchita és Maria a népligeti Borzalmak Házában. Borzalmak Háza a neve annak a faépületnek, ahol a puskagolyót elkapó Leóval, a zsilettpengét nyelő nővel és az elevenen elégő fiatalemberrel szórakoztatják a közönséget. A múlt évben a póktestü nő volt a nagy szám. Most uj számot illesztenek a műsorba: Conchitát és Mariát, az Összenőtt ikreket (Folytatjuk) I a ■ m ■■■ ^ ^ — (Hf ^ ~ w — -■ — - 9~ —» V» ;~ ■ Iff ■ ■ ■ I ly mm w 9 m m ■ » ■ 9 9 w i fjy VT Hires kémek, kalandorok és bűnügyek
