Szabad Sajtó, 1969. július-szeptember (61. évfolyam, 27-39. szám)
1969-07-17 / 29. szám
8. OLDAL r1 I CISZTERCITA ÖREGDIÁKOK ÉVI ff TALÁLKOZÓJA Az USA és Kanada keleti készén élő cisztercita öregdiáik ok hagyományos évi találkozójukat junius 21—22-én Korbáss Lilla “Pine Grove "Villa” nevű nyaralójában (Leeds, N.Y.) tartották meg. A szombat esti közös vacsora után Dr. Pusztai András, az Északamerikai Magyar Cisztercita Öregdiákszövetség iigyv. alelnöke üdvözölte a megjelenteket, névszerint is megemlítve azokat, akik 40 évvel ezelőtt érettségiztek. Majd beszámolt az elmúlt év eseményeiről, amik közül külön kiemelte, hogy a múlt nyári találkozó alkalmával összegyűjtött adományokból öreg tanáraink megsegítésére $200-t, karácsonyra $ 100-t küldtek haza, mig a Szövetség pénztárából a Burg Kastl-i magyar gimnázium támogatására $100-t adományoztak. A beszámoló után Dr. Nagy Anzelm irvingi ciszt. apát mondott köszönetét a Szövetség tagjainak segítségükért, majd röviden ismertette az apátságban történt fontosabb eseményeket. Örömének adott kifejezést, hogy az apátság mellett létesített “Preparatory School” első graduálására már eddig is több öregdiák jelentette be részvételét, akiket a jelen nem lévőkkel együtt személyesen is szeretettel meghívott az emlékezetesének ígérkező eseményre. A beszámolók után Tölgyessy-Emmer László tartott nagy érdeklődéssel fogadott előadást a grafológiáról. Majd a közben meggyujtott tábortűz mellett magyar nótákat énekelve a késő éjszakai órákig maradtak együtt az öregdiákok. Másnap, vasárnap reggel a közös reggeli után Dr. Vesenyi Pá.1 tartott igen érdekes elő-Peruban Juan Velasco Alvarado elnök bejelentette, a fővárosban, Limában, hogy kormánya az országban kisajátít, minden magántulajdont és kiosztja azt a nép között adást a Ford Foundation ösztöndíjával Európa nagy könyvtáraiban végzett kutatásairól. 11 órakor a Catskill-i ferences zárda templomában Dr. Nagy Anzelm cisztercita apát mondott magyar szentmisét és szentbeszédet. Mise alatt az öregdiákok, mint a régi diákmiséken, egymásután énekelték a régen nem hallott, szebbnél szebb magyar egyházi énekeket minden zene kiséret nélkül. Az énekre a ferences atyák is felfigyeltek és többen be is. jöttek a templomba, hogy közelről hallhassák az idegen és mégis áhítatot keltő, szép énekeket. A szentmise után megtartott közös ebéddel be is fejeződött a kétnapos, meghitt, családias hangulatú találkozó, amelyen 21 USA-beli és kanadai öregdiák vett részt 27 családtaggal, akiknek zömét fiatalok tették ki. A találkozón az idén is megjelent az Amerikában élő cisztercita öregdiákok nesztora, az 1906- ban Egerben érettségizett, 81 éves, örökifjú Bessenyő Zsiga bácsi. A messze idegenbe szakadt magyar cisztercita öregdiákok testben felüdülve és egy kedves élménnyel gazdagodva mentek haza azzal az elhatározással, hogy az elkövetkező években újból és újból összejönnek erőt meríteni a régi cisztercita iskolák még most is gazdag szellemi és lelki kaptárából. Aki Maót szereti, menjen Maóhoz! HAMBURG — Herbert Weichmann polgármester beszédét egy népes gyűlésen militáns egyetemi diákok hangos kurjantásokkal tulharsogni igyekeztek. “Mao! Mao! Mao!” — ordítoztak. A polgármester nem jött zavarba, beszédét tovább folytatta, felajánlotta az elégedetlen diákoknak, hogy a város megfizeti az útiköltségüket, ha Mao Ce-tung kommunista paradicsomába akarnak repülni. Több mint 100 diák előjegyeztette magát a kilátásba helyezett politikai kéj utazásra. Weichmann polgármester figyelmeztette a Mao-barátokat, hogy, ha sikerül előteremteni a. szükséges pénzt, a város mindenesetre csak egy utazásra szóló repülőjegyet fog adni; akinek elege lesz Maóból és vissza akar térni, annak magának kell megszerezni a szükséges útiköltséget. SZABAD SAJTÓ - Thursday; July 17,196^ ; Egy plutonium tűz, a Rocky Flats üzemben, Denver, Colo.-ban leállította ideiglenesen atomfejek gyártását. Olaj és tűz a Közel-Keleten Olaj a közel-keleti arab világ gazdagsága és tűz az arabr izráeli háború örökös veszélye. A Közel-Kelet olajának birtokáért az arab-izráeli konfliktusnál súlyosabb vetélkedés folyik a szabad világ és a kommunista világ közt, az ottani “forró hidegháború” élvonalában Amerika és az orosz imperializmus néznek egymással farkasszemet. A- merikának (és kisebb mértékben Angliának és Franciaországnak, más nyugati országoknak is) létérdeke az arab olaj gazdagságban való részesedés, a Szovjet Uniónak az arabpárti politika segédeszköz a Földközitengeri térség feletti uralom megkaparintására. A közel-keleti történések iróniája, hogy a szovjet minden erejével támogat, erősit anti-kommunista országokat, amelyek közül kiemelkednek Egyiptom, ahol a kommunista párt be van tiltva, és Szaudi- Arábia, ahová Fe j szál király rendelete értelmében kommunista nem teheti be a lábát. Oroszországnak olajfeleslege van és nagy olajexportja. Ha mégis az arab olaj meghódítására törekszik, ennek okát A Twins “infielder”rje, Rod Carew, aki egyik vezetője csapatának. megvilágítja az a tény, hogy Nyugat-Európa és Japán feltétlenül rá vannak utalva az arab olajra, amelynek fő kitermelője és haszonélvezője Amerika, s ennek a gazdagság- forrásnak kiapadása növelné Amerika külkereskedelmi financiális egyensúlyának deficites alakulását. Minden, ami Amerika helyzetét a világon gyengítené, elsőrangú érdeke a világuralomra törő orosz imperializmusnak. Az arab-izráeli konfliktus “kapóra jött” a szovjetnek. Egyiptomot azért fegyverezte fel már 1956 óta, hogy képessé legyen Izráel meg-' semmisítésére, és ezzel megnyerte a többi arab államok kormányainak hűségét (éppen az olajban leggazdagabb országok, Szaudi-Arábia, Kuwait, Libia kivételével). Hűség helyett alávetettséget is lehet mondani, különösen az 1967 évi hatnapos háború óta, amelyben Egyiptom és a többi résztvevő ország megsemmisitő vereséget szenvedett. A szovjet éleszti az ellenségeskedés lángját és a szovjet segítségében való arab bizakodás a legnagyobb akadálya a békének a Közel-Keleten. Az arab gerillák, akik vietnami példára szállnak szembe az izráeli szervezett katonai erővel, orosz és kínai fegyverekkel rendelkeznek. A szovjet az arabok ellenségének igyekszik feltüntetni Amerikát, bátorítja az arab kormányokat, hogy nacionalizálják az olajipart — szovjet technikai segédlettel, amelyért nem kellene pénzzel fizetni, a szovjet elfogad fizetség fejében olajat is, amire ugyan saját gazdaságában nincs szüksége, de mindenesetre hasznát láthatná a Nyugat elleni hidegháborúban. Mik a jövő kilátásai a Kö-VÁnr«» r&jrurfé »?*•*** -d zel-Keleten? A béke reménysége halvány és halvány marad addig, amig az arabok bíznak a szovjet segítségében minden körülmények közt. Tragikusan ironikus, hogy az arabokat egy vagy akár több vereség mégjobban ráutalja az orosz segítségre, ahelyett, hogy kiábrándítaná őket az ismétlődő kudarc. Ennek egyszerű magyarázata az a meggyőződés, hogy ők, az arabok, akárhány vereséget túlélhetnek, de Izráelt csak egyszer kell legyőzni és akkor nem lesz többé Izráel. Az éremnek másik oldala pedig ez: Amerika nem hagyhatja cserben a szabadság és demokrácia kis,. de erős fellegvárát az arab világ közepette, mert ennek a végvárnak leomlása legyőzhetetlen h a t a 1 ómmá tenné az orosz imperializmust a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és az Afrika keleti partját érintő Indiai-óceánon, ahol éppen úgy, mint a Földközi-tengeren már ma is a sarlós-kalapácsos szovjet zászlót lengeti a szél hatalmas hadihajók felett. Amerika és a szabad világ érdeke az arab-izráeli egymás-mellettelés és megértés előmozdítása, a szovjet érdeke az ellenségeskedés szitása. Ralph Pláisted,' St. Paul, Minn.-i biztosítási tisztviselő, aki 1968- ban megjárta az Északi Sárkot. most arra készül, hogy ez év végén a Déli Sarkra menjen. ,*•'»»*»**•»*,*»:**.. ■ f. >> t ■ . 4 .i
