Szabad Sajtó, 1969. július-szeptember (61. évfolyam, 27-39. szám)

1969-09-04 / 36. szám

8«' oldal SZABAD SAJTÓ Thursday, Sept: 4. 1969 -Kigyulladt Jeruzsálemben, az arabok egyik leg tiszteltebb szentélye, az El Aqsa Mosque. A le­genda szerint Mohammed próféta e hely mellől szállt fel az égbe. A “Nagy Fehér Atya” be akarja olvasztani “indián gyermekeit” a kanadai társadalomba A kanadai képviselőház előtt, néhány hét óta, olyan törvényjavaslat fekszik, mely . szinte korszakaik otónak mondható a kanadai társada­lom történetében és egyúttal az egész fehér emberiség tör­ténetében. A törvényjavaslat célja nem kevesebb, mint az, hogy ■fokozatosan, azonban határo­zott és tervszerű intézkedé­sekkel teljesen beolvassza a kanadai indiánokat a kanadai íehér társadalomba. A törvényjavaslat megfo­­rgaímazója és benyújtója, Pi­­«erre Elliott Trudeau, minisz­terelnök hozzájárulásával, Je­an Chrétien, aikinek különle­ges eime és pozíciója a ka­nadai kormányban a követke­ző: Az indián ügyek és az észa­ki területek fejlesztésének .minisztere. Javaslatával a 35 éves Chrétien voltaképpen saját minisztériumának felszámolá­sára törekszik. A törvényjavaslat elősza­vát, rövid, tömör ékesszólás­ra való tekintettel, érdemes idézni: — Kanadában jelenleg ne­gyedmillió indián él és elérke­zett az ideje annak, hogy szá­mukra a keserűség, az igaz­ságtalanság és a fehér társa­dalommal való kölcsönös fél­reértés évszázados, szomorú öröksége megszűnjék. A törvényjavaslat a maga nemében korszakalkotó jeeln­­tőségü és horderejének meg­értéséhez, érdemes néhány szóval, röviden megvilágítani a kanadani indiánok problé­máját, amely sok tekintetben azonos az amerikai indiánok problémájával: Amikor a mai Kanadát a fehérek benépesítették, szá­mos szerződést kötöttek az indiánokkal: az indián tör­zsek rendelkezésére bocsátot­tak bizonyos, meghatározott területeket. Ezen területe­ken az indiánok “örökre” be­rendezkedhettek, vadászhat­tak és halászhattak, a fehér államhatalom védelme alatt, különleges adó és katonai szolgálatmentességet élvez­hettek, valamint, jelenleg is élveznek. Ezenkívül, az ere­detileg kötött megállapodás értelmében, a fehér államha­talom évi “fejpénzt” is köte­les biztosítani az indián tör­zsek számára. Cserében, az indián törzseik kötelezték magukat arra, hogy tiszteletben tartják a fehérek tulajdonát és törvé­nyeit. Ilyen módon keletkezett Kanadában a mintegy két­ezer indián rezerváció. A ka­nadai indiánok többsége még ma is ezekben a rezervációk­­ban él, szinte kivétel nélkül, keserű szegénységiben és egy olyan állam gyámolt jaként, amely időközben ipari nagy­hatalommá növekedett. A kanadaiak büszkén hivat­­vatkoznak arra, hogy van egy olyan törvény, amelynek ér­telmében az indiánok szaba­don elhagyhatják a rezervá­­ciót és a fehér társadalom tagjaivá válhatnak, igaz, ebr ben az esetben, minden előjo­gukról le kell mondaniuk. Sokezer indián engedett a csábításnak és elhagyta a re­­zervációt, azért, hogy a fehér társadalom tagjává váljék. Néhányan ezek közül asszimi­lálódtak, többségük azonban keserűen tapasztalta: hiányos iskolai végzettsége és a faji megkülönböztetés lehetetlen­né teszi, hogy a fehérek tár­sadalmában megtalálja érvé­nyesülését és boldogságát. A tizenkilencedik század-Charhe Chaplin tósztra emeli poharát 80-ik születésnapja alkalmá­val, svájci otthonában. A nagy szinész még mindig kitűnő állapot­ban van. Politikai aktivitást kémek a tudósoktól LONDON — Anthony Wedgewood Benn, angol az egyik londoni tudományos folyóiratban a következőket: Szeretniük, ha az angol tudó­sok és műszaki szakemberek a jelenleginél sokkal tevéke­nyebb részt vállalnának a po­litikai életben. A képviselő­­házi viták sokkal terméke­nyebbek és a jelenleginél sok­kal értelmesebbek lennének, ha legalább 50 tudás és mű­szaki szakember ülne a par­lamenti képviselőik padsorai­ban. ban törvénybe iktatták a ka­nadai állam és az indiánok kapcsolatának elepelveit, az­óta azonban, úgyszólván nem múlott el egyetlen olyan esz­tendő sem, amikor keserű pa­naszokra és vádaskodásokra ne került volna sor. Nem érdektelen megjegyez­ni itt: a panaszkodók soha­sem a fehérek, mindig az in­diánok voltak. Az indiánok meggyőződése — egyáltalá­ban nem indokolatlanul — az, hogy a fehérek már kezdet­től fogva ki játszották őket. A kanadai indiánok hely­zetét és problémáit, röviden, a következőkban lehet össze­foglalni : Átlagos életkoruk 4 évvel a kanadai átlag alatt van, egy főre eső jövedelmének. Az in­diánoknak csaknem fele mun­kanélküli, szemben az össz­­kanadai munkanélküliség át­lagos 4—4.5 százalékával. Néhány indián törzs meg­gazdagodott ugyan azáltal, hogy a rezervációban nyers­olajat talált és azt kiaknáz­ta, az indiánok többsége vi­szont rendkívül szegény és olyan népréteget képvisel, amely egy korszerű ipari tár­sadalomba a legkevésihbé il­lik bele. Cikkünk elején Jean Chré­tien törvén javaslatának elő­szavát idézzük. Cikkünk be­fejezésekor a javaslat végső szavait idézzük: —Fel kell számolnunk azt a képmutató hazugságot, hogy a “Nagy Fehér Atya” gondoskodik “indián gyerme­keiről”. A negyedmillió kana­dai indiánt teljes mértékben bele kell olvasztanunk a ka­nadai fehér társadalomba: minden egyéb megoldás szé­gyenletes, tisztességtelen és erkölcstelen és mindenek­előtt : antidemokratikus. iV«VMMMWWVMW«WMWV Terjessze lapunkat! Äz utas megvett® az eladó taxit DES MOINES, la. — Wes­ley H. Bolt a közelmúltban Londonban járt és egy alka­lommal taxit hivott telefo­non mert a repülőtérre kel­lett mennie. A taxi megérke­zett és a soff őr közölte: a szállodától a repülőtérig tar­tó ut körülbelül 20 dollárnak megfelelő összegbe kerül. Mr. Bolt meg méltatlankodva je­gyezte meg: Micsoda lehetet­len viteldij ez? Értse meg: én csak a repülőtérre akaróik menni, nem akarom a taxit megvenni ! Pedig a taxi ela­dó — válaszolta a soffőr — Ára 240 dollár — —A sof­főr igazat mondott: a taxi valóban eladó volt. Mr. Bolt nyomban megvette, kifizette és ezekután “ingyen” hajtott ki a repülőtérre. Az 1957-es gyártmányú, egykori taxit, a közelmúltban le is szállították Wesley H. Boltnak, Des Moinesben. Aliza Adar, Israel képviselője a “Lady Universe” szépségverse­nyen, Rómában. Európának szüksége van a NÄT0 haderőre BREDA, Hollandia — And­rew J. Gaadpaster tábornoki a NATO haderők legfőbb pa­rancsnoka, kijelentette: Stra­tégiailag igazolatlan lenne a NATO haderő létszámának csökkentése: Európának, sa­ját biztonsága és védelme szempontjából, mindenkép­pen szüksége van a NATO haderőre.

Next

/
Thumbnails
Contents