Szabad Sajtó, 1969. április-június (61. évfolyam, 14-26. szám)

1969-05-22 / 21. szám

SZABAD SA.TT(*> Thursday, May 22, 1969 ;r 8 OLDAT Az Ausztriában Látogatást tett Erzsébet angol királynő, az osztrák parlament elnökével; Alfred Malete-val, Bécsben. A távozó NATO-ioparantsnok az orosz veszedelemről i BRÜSSZEL, Belgium - A (NATO nyugati védelmi szö­vetség főhadiszállásán, ame­lyet Charles de Gaulle francia területről ide száműzött, Ly­man Lenmitzer tábornok, az állásából távozó főparancs­nok, a U.S. News cimü wa­shingtoni folyóirat tudósitója előtt a következőkben nyilat­kozott Oroszország egyre nö­vekvő katonai erejéről és az orosz politika veszedelméről: Az 53 éves Armin H. Meyert -Nixon elnök kinevezte nagykö­vetnek Japánban. j A Szovjet Unió oly hatal­mas katonai szervezetet te- I remtett meg, amely* messze felülmúlja a honvédelmi szük­ségességet. Az orosz fegyver­kezés jellege és célja kétség­telenül támadó. Ami ennek a katonai hatalomnak mértékét illeti, mi arról értesülve va­gyunk. Minthogy* a szovjet katona: erő elsősorban Nyugat-Euró pa biztonságát veszélyezteti, felmerül a kérdés: mire lehet és kell alapítani a Nyugat vés delmét? Oroszország konven­cionális fegyveres ereje meg­haladja a nyugati védelmi szövetség k o n v e n c ionális fegyveres erejét, ennélfogva amilyen mértékben képtele­nek lennénk az orosz hadak előretörését m&gakadály*ozni olyan mértékben válhat szük­ségessé az atombomba beve­tése. Amerika atomhatalmá­nak az a része, amely* NATO- nak rendelkezésére áll, nagy­­elrettentő erőt képvisel. De az atombomba egymagában nem lehet döntő fegy*ver. Vannak helyek és körülmé­nyek, amelyeknél az atom­bomba nem oldhatja meg a katonai feladatokat. Mégsem szabad azt lebecsülni. Ha Oroszország megtámad­ná Nyugat-Európát, NATO- nak felkészülve kellene a tá­madásra reagálni. Először, készenlétben kell lenni olyan katonai erővel, a­­mely* egy* meglepetésszerü tá­madást vissza tud verni. Eb­ben a vonatkozásban tudni kell, hogy a szovjetnek ütő­képes csatlós haderői is van­nak Európa közepén. Másodszor, kész enlétben kell lenni megerősítésnek, a mely* csatlakozik az első tá­madást kivédő fronthoz. Rendkívül fontos ezért az amerikai fegyveres erő gyors bevetése. NATO első éveiben még az volt a helyzet, hogy amerikai segítségre, amelyet hajó hoz át az óceánon, hete­kig kell várni: ma légi utón lehet nagy*obb csapattesteket Európába küldeni, ahol per­sze már helyben kell lenniök a nagy, nehéz ágyuknak, tan­koknak, stb. Hasonlóképpen gyorsabban jöhet most meg­erősítés Angliából és Kanadá­ból is. Harmadszor, az európai szö- I vetséges országoknak gondos­kodnak kell elegendő tarta­lékról, amely szükség esetén azonnal mozgósítható. Mindháron esetben fontos, hogy idejében felismerhető legy*en az orosz támadás ve­szélye. Az európai védelem szem­pontjából fontosak az orosz és csatlós haderők csehszlo­vákiai i nváziójának tanulsá­gai. Oroszország a csatlósor­szágoknak modern fegyverze­tet és kiképzést adott. Kide­rült, hogy a Varsói Paktum katonai szervezetei eredmé­­ny*es katonai akcióra képesek. Az oroszok a második világ­háború óta óriási hadiflotta építést hajtották végre. Oly nagy* szubmarin flottájuk van, amilyen békeidőben soha sehol nem létezett. Orosz ha­dihajók vannak a világ min­den tengerén. 1967 óta — az arab- izraeli háború óta — nagy* flottájuk állomásozik a Földközi-tengeren, aminek el­sősorban politikai, psziholo­­giai célja van: az arabok bá­torítása, de arra is szolgál, hogy erősítse a szovjet hatal­mi pozícióját és befolyását ebben a körzetben. Ha az Oroszok ezen túlmenően arra törekednének, hogy az ame­rikai Hatodik Flottát kiűzzék a Földközi-tengerről, NATO már gondoskodott a szükséges megerősítésekről. NATO ma erősebb, mint valaha volt. Ha Európában háború tör ki. NATO készen várja a táma­dót, nem úgy*, mint az első és a második világháborúban amikor a közös védelem oly lassan alakult ki. VATIKÁNVÁR08 - Ami­kor VI. Pál pápa elrendelte több mint két tucat szent ne­vének törlését a liturgikus kalendáriumról, ér t h e tőén nyugtalanság támadt sokak lelkében, akik személyi, hiva­tási, foglalkozási okokból egy­­egy* szentet különös tisztelet­ben tartottak és tartanak to­vábbra is. Ami egyáltalán nem ellenkezik a pápa elha­tározásának indokával, hi­szen az a szentek tekintélyét nem érinti, csak ' kétséghe­­vonja, hogy* valaha földi éle­tet éltek volna. Mindenesetre az uj liturgikus kalendárium rendkívül kényes problémá­kat vet fel, jelentette ki saj­tókonferencia keretében Rév. Pierre -Jounei, a neves párisi származású vatikáni szertar­tási szakértő. Az amerikai katolikusokat Szent Zsuzsan­na nevének törlése érinti kö­zelebbről, mert St. Susanna nevét viseli a római amerika' katolikus egyház. És Szent Borbála is. Arra a kérdésre, hogy med­dig lesz szükség Európa vé­delmére az amerikai fegyve­res erő jelenlétéreUa felelet csak ez lehet: Addig, amíg szükséges. És szükséges lesi. addig, amíg az oroszok — mint 50 év óta hirdetik — végső céljuknak tekintik t világhóditást. Az orosz vesze­delemről egy pillanatig sem szabad megfeledkezni. De tudni kell azt is, emlékeztetni kell arra is, hogy a NATO nyugati szövetség még egyet­len incs területet sem volt kénytelen átengedni a világ­­kommunizmusnak. SANTA BARBARA, Calif. — Father John, a Santa Bar­bara Mission lelkésze meg­felelt arra az aggodalmas kér­désre, hogy kihez fohászkod­janak most, miután Pál pápa kimondta, hogy Szent Bor­bála sohasem létezett? Ezt üzente hívőinek, akik Szent Borbálához szoktak fohász­kodni: “Sebaj, Isten meghall­gatja azok imáját, akik meg­hallgatásra érdemesek.” * if; ' - ;tjí ‘ SANTA CLAUS, Indiana - Itt az a téves hir járta, hogy a pápa a szentek listájáról törölte Szent Miklóst is, aki­nek amerikai neve Santa Claus, magyar névé Mikulás, mert — állítólag — sohasem létezett. A Vatikán, ahová a hir eljutott, helyreigazította a tévedést. Szent Miklós igen­is létezett, a 350-ik év körül halt meg. Szent M.klós tudva­levőleg a tengerészeknek, a raboknak, a gyermekeknek és Oroszországnak védőszent j e. HARAGOS ADÓFIZETŐK WASHINGTON — Amikor a lapok jelentették, hogy a kongresszus megszavazott Ni­xon elnöknek 160,000 dollár­fizetésemelést, szép számban futottak be a Fehér Házba haragos adófizetők tiltakozó levelei. A panaszkodék meg­nyugtató leveleket kaptak az elnök hivatalából: ne felejt­sék el, hogy sok ipari és üzleti igazgatónak és elnöknek en­nél több fizetése van. Amire az egyik jámbor adófizető ezt felelte: “Elhiszem, de azok­nak fizetését nem én adom.'-’ A Swift and Co. áltat, asztronauták számara készített élelmiszert mutat be Barbara Baugh Chicagóban^____________________________ HIRDESSEN LAPUNKBAN! 1 szentekkel semmi baj nem lesz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents