Szabad Sajtó, 1969. április-június (61. évfolyam, 14-26. szám)

1969-06-19 / 25. szám

i"0: OLDAL SZABAD SAJTÓ Thursday, June 19, 1969 KORLÁTOZÁSOK Ä REPÜLÉSBEN, NAGYFORGALMU REPÜLŐTEREKEN WASHINGTON — Az el­eműit hét végén, életbe lépett a Federal Aviation Adminis­tration uj korlátozzó rendele­té, az Egyesült Államok öt legforgalmasabb repülőterén, beleértve a La Guardia, Ne­wark és Kennedy Airporto­­kat, a ki és berepüléseket il­letően. Míg az uj szabály nyilván­valóan eliminálja az elmúlt nyáron tapasztalt két-három­­órás késéseket, a forgalom el­lenőrzésének főnöke, Robert Martin figyelmeztetett, hogy rossz idő esetén, még mindig lehet késésekre számítani a fel és leszállásban, de nem többre, mint 90 percre. Az uj rendelet nem fogja korlátozni a menetrendszerű ki és berepülések számát, to­vábbá a Bostonból New York­ba, illetőleg Washingtonba menő ingajáratok számát, melyeket már előzőleg lecsök­kentetek az FAA szabályai szerint. Az uj korlátozások csak rossz idő esetére vonatkoz­nak, amikor a pilótáknak mű­szer felszállást és leszállást kell végezniük. Martin elmon­dotta, hogy a korlátozások el­kerülhetetlenek voltak, a nö­vekvő forgalom miatt és hogy nagy szükség van New York körül egy uj repülőtérre, ahol jetek le és felszállhatnak. A rossz idő esetén beálló korlátozás, La Guardia és Newark repülőterén 60 repü-Barbara Jane Mackle Decatur, Ga.-ban, ahol tanúvallomást tett elrablója, Gary Steven Krist ellen. Betolják a ládát a bíróságra, mint bizonyítékot, melyben Krist, Barbarát 80 órán keresztül bezár­va tartotta, (jobb.) lés lórában (fel és le gyütt), a Kennedy nemzetközi repülő­téren pedig óránkint 90 repü­lés, a nagyforgalmu órákban, délután 5 és 8 óra között. Más időkben a maximális repülés egy órában 80. SOK JÖVEDELMET ES ERŐS KRITIKÁT ARAT, A V MILLIÓ TONNÁS LIBÉRIÁI “PAPIRFLOTTA” MONROVIA, Libéria. — Papiron Abraham Massaquoi "herceg” parancsnokolja a vi­lág legnagyobb kereskedelmi flottáját. Mint Libéria tenge­■ részeti kommissionerje, Abra­ham herceg szorgosan gyüj­■ tögeti be a hatalmas összege­ket, melyek 1700 olyan hajó révén folynak be, melyek Li­bériában vannak regisztrálva. Ezek a hajók, melyeknek egyike sem készült Libériá­ban, 27 millió bruttó regisz­ter tonnát képviselnek, jóval többet, mint a hagyományos hajózó államok, az Egyesült Államok, Anglia, Japán és Norvégia például. Idegen hajót ulajdonosok megfizetnek Libériának, hogy használhassák ennek a nyu­gatafrikai országnak a zász­laját hajóikon. Libéria több mint 4 millió dollárt keresett regisztrációs dijakban és adókban 1968-ban s ez az or­szág egész jövedelmének kö­rűidéiül 10 százalékát teszi ki. Majestic Prince, a Kentucky Derby és a Preakness nyerője Bel­­anontban készül a versenyre, junius 7-én. A hercegnek ritkán van al­kalma, hogy lássa is “flottá­ját”, hacsak olykor fel nem megy egyik-másikuk fedélze­tére. De általában ezek a ha­jók ritkán jönnek Monrovia modern, de kicsiny kikötőjé­be, a kommissioner maga is bevallja, hogy van hajó, mely be sem férne a kikötőbe. A “flotta” a libériái zászló alatt hajóizk, mert ez olcsó. A hajótulajdonosok, főleg ame­rikaiak és görögök, 1.20 dol­lárt fizetnek egy netto tonna regisztrálá s á é r t, azonkívül minden szállított tonna után egy évre 10 centet minden ja­nuár 1-én. A hajótulajdono­soknak Ígéretük van a libériái kormánytól, ha egyszer egy hajót regisztrálnak, 20 évig nem emelik a dijakat. Némely kereskedelmi flot­tával rendelkező ország a Li­bériában való hajóregisztrá­lást úgy tekinti, mint a sa­ját országban az adóktól való szabadulást, a szakszervezeti bérek, valamint a biztonsági szabályzatok kikerüld sét. Ezek azt állítják, hogy a Li­bériában regisztrált hajóknak igazságtalan előnyük van. Eric Ogden, aki munkás­párti képviselő az angol par­lamentben a nagy kikötővá­rosból, Liverpoolból, ezt a li­bériái regisztrálási rendszert “a kalózkodás legközelebb ál­ló műveletnek” nevezte. Ábrahám herceg Libériá­ban viszont a következőket mondja: — Mi nem nevezzük zászlónkat jövedelmező zász­lónak, inkább vonzó és tetsze­tős zászlónak-.'-Kapóra jön-a hajótulajdonosoknak és mi a hajóknak úgyszólván diplo­máciai védelmet nyújtunk, akárhová mennek is — mon­dotta szelíden a herceg. Annak ellenére, hogy a ten­gerészeti országok igyekez­nek nyomást gyakorolni a Li­bériában való regisztrálás el­len, a “papir-flotta” állandó­an növekszik, sőt a libériaiák most már birtokolnak is há­rom hajót, a “magukéi kö­zül.” 1948-ban ihintegy 1000 bruttó regiszter tonnát re­gisztráltak Libériában, ez 1959 11,936,000 tonnára emel­kedett. 1962-ben visszaesett 10,573,000 tonnára, mert ame­rikai hajózási uniók egy Libé­ria-ellenes kampányt rendez­tek abban az évben. A legutóbbiak, akik mint haj ótulaj d onosok nyomást éreznek kormányaiktól, a gö­rögök. — Aristotle Onassis egy képviselője itt járt egy hónappal ezelőtt — mondot­ta Ábrahám herceg. — Bizto­sított arról, hogy úgy tervezi, hogy uj tankhajó-flottáját is nálunk fogja regisztráltatni. A világ első 300,000 tonnás tartályhajói libérai lobogó alatt hajóznak, mely majd­nem ugv néz ki, mint az ame­rikai. Csakhogy7 az 50 csillag helyett csak 1 csillag van raj­ta. A libériaiak diplomáciaiig a helyes oldalon állanak olyan tengeri hatalmakkal, mint az Egyesült Államok. Ritkán há­borgatják a hajótulajdonoso­kat szabályzatokkal, van azon­ban egy főszabályuk és kikö­tésük : Egy libériái zászlóval közlekedő hajónak nem sza­bad kommunista ország ki­kötőjébe menni, beleértve a Szovjetuniót is. Miért süllyedt el a tengeralattjáró VALLEJO, Calif. — Egy kongresszusi bizottság je­lentette, hogy a “Guitarro” nevű felszerelés alatt állott nukleáris tengeralattjáró el­süllyedése a San Francisco Bay 34 láb mély vizében, má­jus 15-én, “elkerülhető lett volna és megbocsáthatatlan óvatlanság okozta”. A jelentés szerint a hajón dolgozó csoportok egymáskö­­zötti érintkezése megszűnt és különböző ilyen munka-cso­portok a tengeralattjáró két végén állandóan töltötték, ürí­tették a víztartályokat, anél­kül, hogy’ a másik végén erről tudtak volna. Végülis a kongresszusi albi­zottság! jelentés kiemelte, hogy a vizsgálat a kongresz­­szus tuűömá sára hozta, a javitási munkálatok, hogy a nukleáris tengeralttjárót újból használható állapotba hozzák, 25 millió dollárba fog kerülni. HA AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön, hir­dessen a mi itteni, helyi la­punkban : Raquel Welch, a legújabb da­­rá&jübán.'

Next

/
Thumbnails
Contents