Szabad Sajtó, 1969. január-március (61. évfolyam, 1-13. szám)
1969-02-20 / 8. szám
10.. OLD AL SZABAD SAJTÓ Thursday, Feb. 29, 1969 KITŰNŐ SZTÁLINISTA TALÁLMÁNY: KOLLEKTIV KUTATÁS, KIZÁRÓLAG A SZOVJET HASZNÁRA Nixon elnök azt látszik mondani: “Uncle. Sam Wants You” egy sajtókonferencián a Fehér Házban. TŰZZEL JÁTSZIK PERU KATONAI KORMÁNYA AZ AMERIKAI VITÁBAN LQNDON, Anglia — A London New Scientist magazine, mely a világtudományok 3 tudósok mindenkori állásával és helyzetével foglalkozik, legújabb számában jelentette, hogy legalább is 300 elsőrendű tudós, 1200 orvos és 10,000 egyetemi hallgató hagyta el Csehszlovákiát 1968 augusztusa óta, mikor a szovjet csapatok megszállták az országot. Ezek közvetlen a megszállás előtt és alatt menekültek űu az országból és a Dübcek kormányzat ezt mindannyiok számára lehetővé tette. A kivonulás hazájukból abbeli kétségbeesésüknek volt a következménye, hogy jövőjüket kockán látták egy uj a szovjet által az országra erőszakolt kormány alatt. — Féltek attól, hogy ami keveset az utóbbi években el-WASHINGTON — Egész Keleteurópában, a könyvkef eskedéseknek nem támad semmi nehézségük abban, hogy eladjanak amerikai könyveket, az illető ország nyelvére lefordítva. Az utóbbi időben azonban az az irányzat állott elő, hogy szívesebben olvasnák az amerikai könyveket eredetiben, angol nyelven. De a legtöbb országnak nincs idegen valutája, amit erre az importra fordíthatna. Most Jugoszlávia néhány szabadabban gondolkodó kiadója azt tervezi, hogy olcsó k i'adásu amerikai könyveket értek tudományos munkájuk méltánylásában, az ebek harmincadjára kerül az uj sztálinista rendszer alatt — Írja a New Scientist, — A háború utáni sztálinista cseh kormány lebeszélte a fiatalságot és nem nyújtott nekik módot, hogy magasabb kiképzést érjenek el és csak 1964-ben történt, hogy a szülők kezdtek egyetérteni azzal, hogy fiaik és lányaik egyetemre menjenek. De még ma is egy 30 éves egyetemet végzett személy, nem számíthat nagyobb jövedelemre, mint egy volt osztálytársuk elemi iskolával, aki mint fitalkoru egy gyárba ment munkásnak. Csehszlovákiának körülbelül 4700 képzett tudósa volt 1966-ban, akik a tudományos akadémiákon és állami tulajdonban levő gyárakban dolgoztak. A sztálinista időkben angol nyelven, árusítani fog a keleteurópai országokban, azon országok valutájáért. Miután Jugoszláviában olcsóbbak a munkabérek és rezsi-ikjöltséglek, ezek a jugoszláv kiadóik 6 amerikai klaszszikus könyvet darabonkint 5000 példányban ujranyomtak o1 cső kiadásban és jó hasznot esmúltak rajta. Számos ismert amerikai kiadócég most kooperál a jugoszláv kiadókkal és az 1939-es program szerint,, hasonló kiadásban számos modern amerikai könyvet, úgymint klaszszikusckat nyomatnak ki Jugoszláviában. a cseh tudósoknak együttes tudományos kutatást kellett végezniök más a kommunista blokkba tartozó országok tudósaival. Mindebből — mint a New Scientist Írja — kizárólag a szovjet húzott hasznot, mivel az elért eredményekre egyszerűen rátette a kezét, a maga részére sajátította ki az egyes sztálinista kormányok asszisztálása mellett, maguk a különböző nemzetiségű tudósok kollektiv munkájuknál nem láttak eredményeket s a fenti alapon még hozzá kitünően ellenőrizve voltak, ha netalán tudományos kutatásuk valamilyen vívmányát a maguk, vagy országuk javára akarták volna fordítani. így az “állami tudós”, az állami gyárakban azzal is szembetalálta magát, hogy szovjet ösztönzésre állandóan növelni kellett a termelést, ami természetesen az áru minőségének teljes rovására ment és csak a mennyiség volt a fontos, olyannyira, hogy azok, akik a legtöbbet termelték, készpénz bonuszokat kaptak. A cseh tudósok sokévi korlátozottságuk után, nagy reményeket helyeztek Dubcek és más fiatalabb csehszlovák vezetők liberalizálódási politikájába és remélték, hogy ez legalább is el fogja ismerni munkájuk fontosságát és általában a tudományos képzettség szükségességét. Amikor a szovjet csapatok bevonultak, ezek az álmok szertefoszlottak. A tudósok felhasználták a lehetőséget, hogy elmeneküljenek és a Nyugaton dolgozzanak. WASHINGTON — Az amerikai-perui viszony naprólnapra romlik s az Egyesült Államok minden igyekezettel igyekszik megoldást találni, mely egyik félre sem volna megalázó. Peru uj katonai kormánya hatalmas olaj berendezéseket sajátított ki, melyek egy amerikai cég, az International Petroleum Co. tulajdonába tartoztak. Hogy egy ilyen megoldás még lehetséges e, kétséges. Sók washingtoni megfigyelőnél az a nézet alakult ki, hogy a kölcsönös viszony az előző kormány alatt annyira elromlott, hogy sima megoldás most aligha lehetséges. Egy fontos tényező, mely akadályozza az uj Nixon kormányt, hogy egy koordinált latin-amerikai politikát dolgozzon ki, az idő rövidsége, úgyhogy a sürgető perui problémát voltaképpen, az összes délamerikai államokat illető politika légüres terében kell végrehajtani s ezzel a perui katonai vezetők nyilvánvalóan tisztában vannak. Peru katonai kormányának feje, Juan Velasco Alvarado tábornok kijelentette, hogy az amerikai olajvállalatot, 690 millió dollár adóssága fejében a perui államnak, foglalták le. Ez a követelés állítólag annak az olajnak az értékére vonatkozik, melyet a vállalat 45 év alatt kibányászott. A katonai kormány most azzal érvel, hogy a vállalat joga az olajra érvénytelen volt, annak ellenére, hogy annak idején nemzetközi tárgyalás, a perui kongresszus és számos perui kormány szentesitette az amerikai vállalat jogait és perui működését. ^ A perui tábornok-elnök ugyancsak támadást intézett Washingtonban a Hickenlooper módosítás ellen, az idegensegély kérdésében, amely kimondja, ha egy ilyen támogatott ország kártérítés nélkül elkoboz amerikai tulajdont, elveszti az idegensegélyt. Ez az egyezmény április 9- én jár le és ha az Egyesült Államok meg nem hosszabbítja, Peru nemcsak az idegensegélyt vesziti el, hanem kitűnő hasznothozó kvótáját az Egyesült Államok cukoregyezményében is. Mindkettő megszüntetése jókora csapás volna Peru gazdaságára nézve. Az 50 éves özvegyet, Ada Beant-t halálra verték apartmen tjében Cambridge, Mass.-ben, hasonjó körülmény között, ahogy egy hónappal ezelőtt ugyancsak Cambridgeben, a 23 éves Jane Britton diáklányt meggyilkolták. Amerikai marinek Viet Cong gyanúsakat visznek kihallgatásra egy faluból, Da Nang közelében. ANGOLUL AKARNAK OLVASNI A KELETERÖPAI ORSZÁGOKBAN
