Szabad Sajtó, 1969. január-március (61. évfolyam, 1-13. szám)

1969-02-20 / 8. szám

Thursday. Feb. 20, 1969 SZABAD SAJTÓ 7. OLDAL MÁSODIK HELYRE JUTOTT FEL SVÉDORSZÁG VILÁG LEGJOBBAN KERESŐ ORSZÁGAI KÖZÖTT STOCKHOLM, Svédország — Svédország, ahol a fejen­­kinti évi jövedelem 19S8-bari 3434 dollár volt, kiborította a második helyről Kanadát a gazdaságilag legvirágzóbb országok között az egész vi­lágon. Ezt a svéd vívmányt az in­fláció sikeres megállítása előzte meg, mely a közepes 1960-as években az árakat to­ronymagasságra tornászta fel, mintegy 8 százalékkal min­den évben. Az elmúlt évben az általá­nos árdrágulás a fogyasztó >zámára 2 százalékra csök­ken. ezt jósoljá 1969-re a köz­gazdászok, aminek igen örül­nének az amerikaiak, ha ugyanígy volna az Egyesült Államokban is. Sok svéd munkás számára ROSSZ HELYEN KOPOGTAT A SZOVJET A U. N. IDEGENSEGÉLY PROGRAMBAN NEW YORK — A Szovjet­­nió rendkívül érzékenynek látszik Nyugat Németország virágzó helyzete iránt, me­lyet a gazdasági világban el­foglal. Jelenleg az oroszok mindent megkísérelnek, hogy [kizárják a németeket abból ez 54 nemzetből álló bizott­ságból. mely felállítás alatt áll, hogy megállapítsa a célo­kat, az ezekre vonatkozó ki­vitelezési módozatokat és a statisztikai kereteket, az uj Ü.N. Development Decade, Vagyis a következő 10 évre Vonatkozó világfejlesztési mó­dokat. 1971-tŐl kezdve, 1980- jg, beleértve a segélyakció­kat. Tagadhatatlanul bizonyos irónia van a szovjet erőfe­szítésben, mivel bár Nyugat Németország nem tagja az Egyesült Nemzeteknek s csak megfigyelőket tarthat ott, évente 58 millió dollárt ado­mányozott, a U.N. által kezelt legkülönbö z ő b b segitő-pro­­gramokra. Ez körülbelül évente nyolc­szorosát teszi ki annak, amit a Szovjetunió és Keleteruópa összes kommunista országai együttesen adnak U. N. se­gélyprogramokra. Nyugat Németország nem fenyeget azzal, hogy leállít­ja ezt a U.N.-en keresztül­­menő segélyt rászoruló orszá­goknak, azonban megvannak a maga idegen-segély figyelői, csakúgy, mint például az Egyesült Államoknak. Itt azonban meg kell je­gyezni, hogy otthon Nyugat Németországban ellenzői van­nak ennek segélyprogramnak, melynek pénzét a U.N. kedve szerint osztja el és sokan a német politikusok között ezt a segélyt kétoldalú megegye­zésekkel közvetlenül szeret­nék a rászorulóknak juttatni, bilateriális programokra. Ha a Szovjetunió túl nagy lelkesedéssel firtatja Német­ország részvételének kérdé­sét az 54-es bizottságban, ez könnyen visszafelé sülhet el, a U.N. által vezetett segély­­programok részére. Megbeszélés Washingtonban a repülőgép-rabló mániáról, középen Dr. John T. Dailey-vel az FAA fő-pszichológusával. a szociális biztonság érdeké­ben. És ezt a politikai-gazda­sági keveréket, állandóan tá­mogatták a svéd szavazók. A svéd rendszer bírálói, köztük számos svéd azt állít­ja, hogy ez a megélhetési biz­tonság, kivette a vállalkozá­si kedvét a svéd fiatalságból és ezért vált Európa legnyug­talanabb fiatalságává, azért támogat forradalmi célokat, mivel nincs más dolga és az állami gondoskodás folytán, nincs szüksége keményen elő­készülnie az életre. A diákzavargásoknak azon­ban nincs hatása az életszín­vonalra és a gazdasági fejlő­désre. Exportja virágzik, a svéd “Volvo” autót nagy mennyiségben vásárolják Eu­rópában és Amerikában, a Szuezi Csatorna bezárása pe­dig nagyszámú rendelést ho­zott, óriás-tankhajókban. A svéd exportok 10 száza­lékkal emelkedtek 1968-ban. Dánia például felhagyott ha­gyományos szokásával, hogy NATO országokból vásárol­jon repülőgépeket s nemrégen rendeltek meg 46 “Drake.tv; (sárkány) jet-harcigépet, me­lyet a “Saab” gyár épített s egyedül ez az üzlet 69 milk® dollárt hozott. S ez az irányzat folytató él­ni fog, különösen ha létrejön a most tárgyalás alatt álló, úgynevezett “skandináviai kö­zös piac” szövetség, egyelőre szerény formában. JOBBAN FUTNAK AZ ÖREGEK PHOENIX, Ariz. — Arizo­na államnak egy uj rekorder« van, a közel 70-ik éve felé já­ró Fred Eldean, az elmúlt há­rom év alatt több mint 3000 mérföldet futott be “joggingé­ban, azaz sport-terepfutásterrv, Csaknem mindennap kft mérföldet fut reggel és ket­tőt este, ilyenkor rendszerint 9 perc alatt futja be az első mérföldet és 10 perc alatt a - másodikat. Elmondotta, hogy bizonyos előnyben van a fia­talabb futók felett, mivel az ő fiatal korában a futás hozzá­tartozott a mindennapi élet­­he. Mint iskolás fiú csak dél­ben 4 mérföldet kellett fut­ni haza luncsra, oda és via­sza, mivel az iskola 2 m*' i - földnyire volt az otthonától. Utca Palachnak RÓMA, Olaszország -— Az olasz főváros városi tanácsa úgy döntött, hogy egy utcát John Pala ehró 1 a prágai- cseh­szlovák diákról neveznek el, aki tiltakozásul a szovjet: megszállás ellen, gazolinnal leöntötte és felgyújtotta ma­gát és halálra égett. TERJESSZE LAPUNKA? azonban ez a gazdasági si­ker munkanélküliséget is je­lent, mely a biztosított mun­kaerőben jelenleg 2.1 száza­lékot tesz ki, ami meglehetős magasnak számit Európában. 1966-ban és az előző évek­ben a munkabérek 10.5 száza­lékkal emelkedtek évente, je­lenleg megállapodás jött lét­re a munkaadók és az uniók között, hogy ezt 1969-re hat százalékban állapítsák meg ami teljes arányban van a gazdasági fejlődéssel. Az adó­zás meglehetősen magas úgy egyéni, mint vállalatai adók­ban, ez azonban szükséges, mivel a világ legtökéletesebb és legmegfelelőbb társadal­mi-népjóléti rendszer fenntar­tását szolgálja. Egy svéd személy több adót fizet, mint egy amerikai pol­gár, ezzel szemben a bölcső­től a sirig biztosítva van min­den szükség ellen és garantál­va van számára többek kö­zött az ingyen kórház és any­­nyi államilag fizetett maga­sabb tanulás, amennyire csak képes. Svédországban a szabad magánvállalkozás — a szo­cialista országban az egész ipar 90 százaléka magánkéz­ben van — és a szociális-nép­jóléti rendszer szoros együtt­működése, egy szakadatlan ■ szociál-demokrata uralom , alatt jött létre, az 1930-as évekkel kezdődően. A svéd szociál-demokraták- egy szociális-népjóléti álla­- mot akartak. De kevéssé vá­­' gyakoztak a marxizmusra, , mely államosította volna a- a svéd ipart, ehelyett azon­ban alaposan megadóztatták A kongresszus tagjainak ezek az előnyök is járnak, a 41 száza-lékos fizetésemelés mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents