Szabad Sajtó, 1969. január-március (61. évfolyam, 1-13. szám)

1969-02-20 / 8. szám

Thursday, Feb. 20, 1969 SZABAD SAJTÓ 5. OLDAU FRANCIAORSZÁG REFEJEZTE A LEGÚJABB HflRCIGÉP ÉPÍTÉSÉT Úszó fadarabot találtak Mr. és Mrs. Lorens Nielson Sonoma, Calif.-ban, mely egy prominens francia férfire hasonlít. HA EURÓPA EGYSÉGE VALAHA LÉTREJÖN, EZ JEAN MONNET ELVEINEK LESZ KÖSZÖNHETŐ PÁR1S, Franciaország .— “Európa Atyja”, Jean Mon­­net, az elmúlt év november 9-én múlt 80 éves. Most is­mét a “hadiösvénye” lépett az Egyesült Európa érdeké­ben, mely nélkül szerinte nem lehet béke a világon. 1945 óta, ez az egykori ko­­nyaik-ügynök, aki sohasem járt egyetemre, ma azonban a világ egyik leggazdagabb embere, soha nem szűnt meg Európában támogatni min­den haladást és sohasem hagy­ta magát megingatni Európa elhivatottságában. Ilyen tulajdonságok ma­napság igen ritkák Európá­ban. Elméleti meghatározás­ban Monnet elvei és módsze­rei igen egyszerűek; -— Mi nem koalíciókat akarunk álla­Aki számára a pénz — szemét HARTFORD, Conn. — Jose Martinez, fűszeres, ál­talában egy bádog szemetes kannát használ arra a célra hogy a szemét között, égj vászonzacskóban, elrejtve tartsa a napi forgalomhoz szükséges pénzt. A közelmúlt­ban, egy reggel, nem talál­ta helyén a szemeteskannát Még idejében észrevette, hogy a városi szemétgyűjtő, a kan­na tartalmát éppen a szeme­teskocsiba döntötte- Közös erővel sikerült megtalálniuk a szemét között a vászonzacs­kót, amelyben nem kevesebb, mint 700 dollár volt. mok között, mi embereket akarunk egyesíteni. Az álla­­mókközti szövetségek nem elegendők. Mi közös intéz­ményeket és szabályokat aka­runk különböző államok em­bereinek egyesítésére.-— Ha ezeket az alpvető el­veket alkalmazzuk a politikai realitásokra, a legkézzelfog­hatóbb eredmények jelent­keznek — mondja Monet. És valóban évszázados ellensé­geskedések után, Franciaor­­ság és Németország között, 25 éven belül kétszer viselve háborút egymás ellen, Mon­net rábeszélte őket, hogy for­málja meg a két ország a magvát egy európai acél és szén egyesülésnek. És mielőtt a két ország realizálta volna, barátok vol­tak. És amikor az országkö­­zötti védővámok, melyek év­százados kölcsönös gyanak­vásból és irigységből szület­tek meg, úgyszólván kétség­­beejtőkké váltak arra nézve, hogy a legutóbbi háború útár. Európa valaha is felépül, Monnet volt az, aki rábeszélte Európát, hogy alapítsa meg a Közös Piacot, melynek tagjai most példa nélkül álló pros­peritást élveznek. — Nem érdelkelnek a gaz­dasági vonatkozások, csak ha a békét szolgálják — mond­ja Monnet. És magam semmi újat nem tudok kitalálni. De rájöttem, hogy az átok Euró­pán az uralmi kérdés volt. Franciaország akarta uralni Európát, Németország akar ta uralni Európát. Már pedig a béke alapja, az egyenlő­ség fogalma. Ami tervünk semmire sem ment volna, ha nem az egyenlőség alapjára helyeztük volna.-— Amikor először létrehoz­tuk az acél és szén egyezsé­get, nem az acél és szén volt a fontos. Ami fontos volt. összehozni a nemzeteket úgy, hogy közös érdekeket muta­tunk meg nekik. Célunk elé­résére intézményeket állítot­tunk fel, mint az acél szén egyezség volt. Az ember nem mondhatja csakúgy egysze­rűen, hogy: egyesüljetek. Kö­zös érdekeket intézmények alakjában kell odaállítani. És mivel ezt tettük, úgy hisz­­szülk, hogy egy háború nyu­gat európai országok között lehetetlenné vált. — És egy másik dolog. Amig Európa megoszolva áll ott, nem ér fel a Szovjetunió erejével minden vonalon. Csak ha Európa egységes, lesz képes az Egyesült Államok­kal egyenlőnek érezni magát és együttesen szembeállni a kommunista világgal. —Ami az Egyesült Államo­kat illeti — mondja Monnet — az amerikai gazdasági erő szolgáltathatja a politikai szükségességet, az akcióra. Európa mind függőbbé válik független amerikai magáncé­gek politikájától. Ez elvisel­hetetlenné válhatik és dra­matizálhatja a szükségessé­get intézményekre a U.S. és Európa között. Ezek ugyanis képesek lesznek semlegesíte­ni a problémákat és egyenlő­­siteni a két világrész hatal­mát. Ha Európa Angliával együtt egyenlőséget ér el az Egyesült Államokkal és a PÁRIS, Franciaország — A legújabb francia, hangontuli sebességgel haladó harci re­pülőgép, a Mirage F-l első próbautját néhány hét múlva tartják és gyártói remélik hogy nagy benyomást fog gyakorolni a világ repülőgép piacain. A harci jetet a Marcel Das­sault Company építette és a gép azt a célt szolgálja, hogy az 1970-es évek közepén utód­jává váljék a Mirage III és az amerikai F-101 harci gé­peknek. A francia légierő máris megrendelt 100 Mirage F-l-et. Az izraeli légierő, mely ed­dig legnagyobbrészt a Das­sault harci gépeket használta, úgy tervezte, hogy ugyan­csak 100 darabot rendel eb­ből a számos célra használ­ható géptípusból, mig Charles de Gaulle elnök bejelentette a teljes embargót Izraelnek Szovjet belátja, hogy ezek szétválasztása nem lehetséges többé, olyan dolgok válnak lehetségessé, melyek ma még lehetetleneknek látszanak. szállítandó hadianyagra, ja­nuár 7-én. Mint jelentették, Ausztrá­lia nagy érdeklődést árul el az uj harcigép iránt, mely a hangsebesség k é t s zeresével repül. Az ausztráliai kor­mány, mely megvásárolta a Mirage III építési jogát, fi­gyelemmel kisérte az uj Mi­rage F-l építését — mondot­ták párisi ipari körökben. Az uj Mirage együléses harcigép, hátrasimuló szár­nyakkal és konvencionális fa­rok-berendezéssel. A jelenlegi gép egy fejlesztett típusa az alaptípusnak, mely-, először ment a levegőbe 19Í5ct decem­berében és hat hónappal ké­sőbb, 24-ik repülésén lezu­hant. Franciaország és Anglia eredetileg együtt ákarták épí­teni az uj Miraget, Anglia azonban az emelkedő árak mi­att kilépett a tervből. Számos külföldi diplomáciai képvise­let, beleértve amerikai, angol és ausztráliai pilótákat és technikusckat, élénk figye­lemmel kísérték, az uj Mirage uj kipróbálási repüléseit. Nem jelent veszélyt a szovjet flotta LONDON — A szovjet hadiflotta hiába “mutogatja izmait” a Földközi tengeren, háború esetén az ugyanezen a területei állomásozó nyu­gati erők perceken belül el 'tudnák süllyedtem ai) ösz­­szes szovjet hajót — mondat­ta Denis Healy a brit had­ügyminiszter, majd újságírók­nak adott intervjuját az aláb­bi színes hasonlattal fejezte be: “A szovjet hajóknak való­színűleg csak annyi a szere­pük itt, mint védőjátékosok­nak a futballban — fedezni az ellenfelet . . .” A legtöbb levest eszik UTRECHT, Hollandia.—A. statisztikák mutatják, hogy a hollandok Európa legnagyobb leves-evői, összesen mintegy 120 millió gallon levest fo­gyasztanak évente, ami 8 gal­lont jelent egy fejre, csecse­mőket is beleértve. Saigon, Délvietnam-ban a rendőrség figyelmeztet két szabály* talonul közlekedő motorkerékpárost.

Next

/
Thumbnails
Contents