Szabad Sajtó, 1969. január-március (61. évfolyam, 1-13. szám)

1969-01-23 / 4. szám

8. OLDAL SZABAD SAJTÓ Thursday, January 23. 1969 hetett volna használni rák és szivkutatásra és más tudo­mányos tervezetek gyorsabb vágreh a j t á s á r a, melyek előnyt jelentenek az egész emberiségre. Borman elmondotta, hogy az Apollo program feltétlen szükségesség, megállapított tény, amit “technikai életbiz­tosításnak nevezett az Egye­sült Államok jövőjére nézve.” — Mindezt a pénzt a Földön költöttük el. És űrprogramunk kifejlesztésével nagyban hoz­zájárultunk egy komputer­­technológia tökéletesitéséhez. azonkívül alig akad olyan technikai terület a mérnöki tudományokban, mely nem húzott volna fejlődésében óriási hasznot az űrprogram­ból kifolyólag — mondotta Bormtn. — Úgy hiszem, hogy meg kell tartanunik a lépést az űr­program további fejlesztésé­ben — mondotta és hozzátet­te: — Űrprogramunk óriási fellendülést hozott oktatási rendszerünknek és iparunk­nak. Borman ezredest és két Apollo 8 ürpilóta társát, James Lovell kapitányt és William Anders alezredest a CBS televízióján, a “Face the Nations” programban interv­­juolták meg. Lovell elmondotta ,hogy ő és két társa pillanatokra sem éreztek félelmet, vagy szoron­gást a repülés alatt, “mivel űrhajónk a legtökéletesebben működött és másodpercekre sem éreztük azt a hirtelen szorongást, hogy valami fer­dén sikerülhet repülésünk alatt”. — Természetes, hogy az új­donság felemelő érzése fogott el bennünket, hiszen olyan régiókba szálltunk, ahol még Johnson elnök elfogadta Llewel­lyn Thompson lemondását, aki amerikai nagykövet volt a Szov­jetunióban. -'i Herbert V. Walker biró az álla­mi legfelsőbb biróság birája (fenn) a vezető birája a Sirhan pernek, Los Angelesben. Lenn: Grant B. Cooper ügyvéd vezető­je a három tagú védöcsoportnak. volna kikerülnie a Hold von­­zókörébŐl, Borman a követ­kezeket válaszolta: — Erre­­nézve nem voltak terveink s ezzel a gondolattal .egyszerű­en nem foglalkoztunk. Borman elutasította azokat a véleményeket, melyek sze­rint az eddig költött 24 billió dollárt, egy ember Holdra va­ló juttatására, jobban fel le-NEW YORK — Frank Borman ezredes, az Apollo 8 repülési parancsnoka elmon­dotta, hogy nem minden jö­vőbeni Űrrepülés fog olyan simán lejátszódni, mint az első, ürpilótákkal végzett re­pülés a Hold körül. —- Repülésünkben egy do­log aggaszt — mondta Bor­­mán —- az, hogy repülésünk olyan tökéletes volt. Remé­lem, hogy ebből az emberek nem fognak arra következtet­ni, hogy minden Űrrepülés ilyen simán és zavarmente­sen fog lefolyni. Minden egyes Űrrepülésnek meg van­nak a maga külön sajátossá­gai, melyeknek midegyiké­­ben a közös vonás, hogy koc­kázatosak. — A Hold-repülé s e k n e k legkockázatosabb vállalkozá­sa, a Hold felületére való va­lóságos leszállás lesz -L mon­dotta Frank Borman. Arra a kérdésre az intervju során, Peter Colotka, akit Csehszlová­hogy mi történt volna, ha az Jbaban Joseph Smrkovsky he lyett a parlament elnökéül va- Apollo 8-nak nem sikerült iasztottak Prágában Hirdessen lapunkban! MmHMtHHVHMHVmmw "TOBRUK VARÁZSLÓJA” EGY RÓMAI SZÁLLODÁBAN MONDJA A JÖVENDŐT RÓMA, Olaszország — Az uj esztendő első hetei rend­szerint jó aratást hoznak a jÖvendőmo ndóknak, mert ilyenkor már szokásból is meghallgatják őket, még ak­kor is, ha nem nagyon hisz­nek netkik. így nagy divat­nak örvendenek a horoszkó­pok az uj évre Róma egyik előkelő Hoteljében, ahol a 32 éves Nicola Scifo mester mű­ködik, akit általában, mint “Tobruk Varázslója” ismer­nek. A “varázsló legújabban közrebocsát ott jövendölései között szerepel, hogy Mrs. Onassis nemsokára elhagyja férjét, Aristotle Onassist, aki maga súlyos szívrohamot kap. azután azonban meggyógyul. Scifo mester egy-egy jö­vendöléséért átlagban 15,000 lírát számit, ami körülbelül 25 dollárnak felel meg. A nyilvánosságnak szánt jóslása szerint a királyi családból származó Szavojai Hercegnő “Titti” például, nemsokára beleszeret egy szardíniái ban­ditába, az izmaeliták vallási vezetője, Karim Aga Khán pedig egy nő iránt érzett sze­relméből kifolyólag áttér a római katolikus vallásra, A továbbiakban kijelentet­te egy intervjujában a “Tob­­ruki Varázsló”, hogy Gina Lollobrigida feladja filmpá­lyáját és Mao Tze-tung rövi­desen meglátogatja Olaszor­szágot. Susan Vanderzell az első lány, aki felvételét kérte a 171 éves ’FraHWin and Marshall .College-ban, Lancaster, Pa.-ban.:. Christian Barnard délafri­kai szívsebészről úgy látja előre, hogy az börtönbe ke­rül és hogy Nikita Kruscsev se maradjon ki, ő 1969 első felében puccsot rendez a Szovjetunióban, hogy ismét az élre kerüljön, ennek sike­réről, vagy sikertelenségéről semmit sem mond a varázsló. Róma szerinte, nehéz na­poknak néz elébe, egy föld­rengés teljesen elpusztítja a Colosseum romjait. A spanyol elnökre Francora és Picasso spanyol festőre súlyos napok várnak ebben az évben és hónapjaik meg vannak szám­lálva — jövendölte meg “Tob­ruk Varázslója.” AMIKOR A FÖLD TÜNEDEZNI KEZDETT, ARRA GONDOLTUNK, LÁTJUK E MEG VALAHA? Natalie Wood hálóruhában egy* intervju-n. sohasem járt a Föld embere — mondotta Lovell. — Igaz — mondotta — amint azt láttuk hajónkról, hogy a Föld lassan kisebbe­­dik, majd eltűnik, önkéntele­nül is arra kellett gondol­nunk, meglátjuk e még vala­ha. Anders alezredes, ürpilótát arranézve kérdezték meg, ne­hézségekkel jár e a kiképzés a “Hold-module”-kezelésében, mely két ürpilótát fog szállí­tani az ür hajóról a Hold fe­lületére és ő ezt a választ adta:-—• Azt hiszem én vagyok az egyedüli, aki ezt a Földön kipróbálta és nem zuhant le vele. De biztos vágyóik benne, hogy a “module”-vel járó ösz­­szes problémákat kísérletezés utján ki tudjuk küszöbölni arra az időre, amikor a Hőid­re való leszállás ideje elkövet­kezik és hiszem, hogy ezzel nem lesz semmi nehézségünk. Több lakos a világon kevesebb analfabéta PÁRIS, Franciaország. —* UNESCO jelentette párisi fő­hadiszállásáról, hogy az egész világon ma többen járnak is­kolába, mint valaha ,de a “la­kosság-robbanás” megnövelte a gyerekek számát, de nem az iskolába járók százalék ará­nyát. A UNESCO statisztikai adatai szerint az uj évkönyv­ben, kimutatják, hogy 1950 és 1965 között az iskolába já­rók teljés száma 86 százalék­ra emelkedett. Viszont 1950 és 1960 között az analfabéták száma a vilá­gon 700 millióból 740 millió­ra emelkedett, ez alatt az idő alatt azonban a világ lakos­sága 20 százalékkal emelke­dett, ami azt jelenti, hogy az irni-ölvasni. nem tudók száma 44 százaikról 39 százalékra szállít le.

Next

/
Thumbnails
Contents