Szabad Sajtó, 1969. január-március (61. évfolyam, 1-13. szám)
1969-01-16 / 3. szám
SZABAD SA.TTŐ Thursday, January 16, 1969 8. OLDAL “NEM ELÉG IPAROKAT VINNI VIDÉKRE, KÉPZETT LAKOSSÁGRA IS SZÜKSÉG VAN” WASHINGTON — Egy jelentésében New Orleans Loyo University-je, — melyet a washingtoni szövetségi kormány számára készített — leszegezte, hogy az Egyesült Államok vidéki, mezőgazdasági területein a munkanélküliséget és a megfelelő munkaalkalmak hiányát, csupán az a tény, hogy oda iparokat helyeznek el, nem fogja megszüntetni. A jelentés figyelmeztet arra, hogy mig a vidéki lakosok nem rendelkeznek kielégítő tanultsággal és ipari tapasztalattal, uj iparok ottani bevezetése semmit sem jelent az ottani lakosságra nézve, azonkívül, hogy újabb munCOMMONWEALTH ESŐK SINGAPOREBAN A VIETNAMI HÁBORÚ UTÁN LONDON, Anglia — Az angol főváraiban folyó commonwealth , konferencián Ausztrália és New Zealand miniszterelnökei elmond ták. hogy mihelyt a vietnami háború befejeződik, vagy legalább is. valamilyen nyugvópontra jut, a két ország ott működő csapatait Singaporefoan fogják áliomásoztatni. John Gorton, Ausztrália és Kaith Hoíyoake, New Zealand miniszterelnöke elmondotta, országaik kormányai remélik, hogy csapatokat tarthatnak a Távolkeleten, bár még bizonytalan, hogy mi történik, ha Anglia kivonja katonai erejét Singapore-ből és Malaysiából, 1971-ben. Gorton, Hoíyoake és Lee Kuan Yew Singapore miniszterelnöke, valamint Tunku Abdul Rahman, Malaysia miniszterelnöke együttesen elmondották, remélik hogy megtaláljuk az alapját egy távolkeleti védelmi szerződésnek, mely Angliát is magába foglalná, a 28 nemzet miniszterelnökeiből álló s több napig tartó londoni commonwealth k o n f e rencián. mely január 7-én kezdődött. Egyébként Arnold Smith a commonwealth főtitkára abbeli reményét fejezte ki hogy péntekre befejezik s Rhodéziára vonatkozó megbeszéléseket s azután a jövő hét három napja után — amikor a konferencia befejeződik — megtárgyalhatják az összes többi dolgokat a konferencia napirendjén. kaerőket importál azokra a területekre. A jelentés a szövetségi munkaügyi minisztérium által felállított kísérleti és demonstrációs progra mokon alapszik, mely programokat a Loyola egyetem “institute of human relations” hajtott végre. A jelentés vég-összegezésében elmondja, hogy ezeken a területeken szükség van az ipari kiképzés koncentrált programjaira, ha el akarják érni a célt, hogy a munkanélküli férfiak és nők teljesen beleilleszkedjenek a modern ipari társadalomba. A 15 hónapon keresztül folytatott program, melyben 933 férfi, nő és fiatal személy vett részt, Louisiana állam mezőgazdasági területein levő St. James, St. John the Baptist, St. Charles és St. Tammany plébániák körzetében játszódott le. A résztvevőikből a felének nem volt semmiféle kiképzése és a másik feléből alig akadt olyan, akinek olyan kiképzése volt, melyet a munkaadók azokon a területeken megkívánnak. Azonkívül a résztvevők egy-harmadának sohasem volt állandó, rendes állása. Mindegyiküknek azonban Adolph Bupp, az ország legsikeresebb edzőjének Kentucky Cagers csapatának legjobb játékosai már előzőleg nagy nehézségei voltak, hogy mégfelelő munkaalkalmat t a 1 á Ijanak, annak ellenére, hogy az a környék valósággal drámai gazdasági fejlődésen ment keresztül, az űrkutató ipar és olajkémiai ipar hatalmas fellendülése következtében. Az összes résztvevők kora 15 és 45 év között volt és mint nehezen alkalmazható vidéki munkanélküli volt elkönyvelve. A nők valamivel kevesebben voltak, mint a férfiak. Tíz hónapon keresztül képezték ki őket, napi 6 óra oktatással többek között arra is, hogyan készüljenek fel egy, aikalmaztatási intervjura és hogyan viselkedjenek a munkahelyen. Mindezen erőfeszítések ellenére, amikor az oktatás befejeződött, mindössze 244-nek volt munkája a 933 közül. 191-nek azoktatása még nem fejeződött be, ezek továbbra is iskolában maradtak, a többi pedig egyáltalán nem volt alkalmazható. — A legfontosabb következtetés, amit a tervezetből levontunk — mondja a jelentés, hogy az embereknek ezeken a területeken, vagy' további kiképzésre van szükségük, de inkább kezdő és alapkiképzésre. Ezek az egyének egy lábbal a hagyományos déli államokbeli mezőgazdasági kultúra kellős közepén állnak, a másikkal az ür-korszakban —állapítja meg a jelentés. Richard Nixon, megválasztott elnök Lawrence E. Walsh-ot (felső) nevezte ki Henry Cabot Lodge nagykövet helyettesének a párisi tárgyalásokon. Marshall Green (lenn) a párisi amerikai delegációval fog dolgozni. TÜNTETÉSEKTŐL TARTOTTAK A VOLT U. N. FŐTITKÁR TEMETÉSÉN OSLO, Norvégia — Január 6-án folyt le a norvég fővárosban. az Egyesült : Nemzetek Szervezete első főtitkárának, a 72 éves Trygve Lie temetése, melyen Hubert Humphrey alelnök k é p vi s e 1-t e Johnson elnököt. Ez alkalommal nagyszámú norvég rendőrség őrködött, esetleges amerika-ellenes tüntetésekre számitva és az amerikai alelnök jelenlétét kifogásolva. A rendőrség teljesen körülvette a Trinity templomot, ahol a szertartás lefolyt hogy megelőzzön minder újabb zavargást, mint amilyenek előző este a norvég maoisták és viet kong támogatók részéről Oslo utcáin lejátszódtak. A szertartás alatt nem történt incidens és utána amerikai biztonsági emberek s norvég rendőrség gyorsan elkísérték a helyszínről Humphrey alelnököt. Előző este nyolc fiatalkorút tartóztattak le, akik köveket dobáltak az amerikai követség épületére. A követség 18 ablaka betört. A letartóztatott diákokat a temetés után újból szabadon engedték. A temetésen résztvett a kirőlyi család, beltértve Ólai királyt és Harald trónörököst, továbbá Per Borten miniszterelnök és a norvég parlament és a külföldi képviseletek számos tagja. Az elhangzott beszédek között volt Ralph Bunche-é is, aki New Yorkban az Egyesült Nemzeteknél a főtitkár állandó helyettese. Humphrey alelnök és felesége a norvég király vendégei voltak ebédre, a királyi palotában, a temetési szertartás után. A nap későbbi folyamán Humphrey alelnök rövid látogatást tett Borten norvég miniszterelnöknél. Darrell Mudra, a University of Arizona fő-edzője, lemondott állásáról.
