Szabad Sajtó, 1968. október-december (60. évfolyam, 40-52. szám)
1968-11-21 / 47. szám
Thursday. Nov. 21. 1968 *2 ABAD SAJTÓ h. OLDAT Zsebtolvajláshoz ézteni kell! TEHERÁN, Irán — A Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Szervezet — francia nevének röviditésével: Interpol — itt tartotta 37-ik közgyűlését. A világ minden részéből, 103 országból 220 detektív volt .jelen a konvención, amely főleg a bűnügyi nyomozás során szükségesnek mutatkozó változásokkal, a technika fejlődésével és fejlesztésével fogalalkozott. Érdekes vita kerekedett a szakértők közt a változásról, amely a zsebtolvajlás terén jelentkezik. A régi és az uj gazfickók: közt az a legnagyobb különbség, hogy a régiek alaposa’' tanulták és kitanulván, jól is értették mesterségüket ezzel szemben az újabbaknál lustaságot lehet tapasztalni. A bűnözés nem tréfadolog, a gaztetthez gyakorlottság szükséges. És a tapasztalás azt mutatja, hogy a fiatalabb generációnak nincs türelme megtanulni azt, amit az idősebbek sikerrel gyakoroltak. Inkább a “rövidebb utat” választják: kést vagy revolvert rántanak, ahelyett, hogy a kiszemelt áldozatot szép szóval megkömyékezni igyekeznének, hogy kifoszthassák. Nagy hiba — mondta nagy derültség mellett egy francia detektív — hogy a mostani fiatal gazember leüti vagy megfélemlíti az áldozatot s úgy rabolja ki, ami azzal a Már 2 év előtt tudta, hogy Nixon fog győzni DENVER, Colorado — My Wee Missie két évvel ezelőtt, kevéssel halála előtt, megjósolta, hogy az 1968 évi választáson Nixon fog győzni és hogy a vietnami háború 1969 március 31-én véget fog érni. My WeeMissie egy Boston terrier fajta kutya volt. Ezeket a jóslatokat gazdájának, Miss Mildred Probertnek jelenlétében nyilatkoztatta ki, azonkívül televízió programokon is jósolt. Például annakidején előrelátta Johnson elnök 1964 évi nagy választási győzelmét. My Wee Missie ütemes ugatással válaszolt a hozá intézett kérdésekre és ily módon adott feleleteit rögzítették azután. Dr. X állatorvos, aki a négylábú jós egészségén őrködött, azt mondja: ő egyideig kétkedett, de a kiskutya földöntúli képességeiről meggyőződött, amikor pontosan kiugatta leányának életkorát és születésnapját. Mégis, Dr. X. névtelen akar maradni . . . veszéllyel jár, hogy az áldozat személyleirást tud adni róla; a tanult, képzett zsebtolvajnak óriási előnye, hogy akit meglopott, az nem is látta, vagy ha látta, rá se figyelt. Mindaz a vélemény, ami a régi és uj bűnözőkről elhangzott, mégsem jelenti azt, hogy a nagystílű gonosztevő a múlté. Vannak nagyon is képzett rendkívüli tehetséggel megáldott nemzetközi gonosztevők. Egviknek Angyal Uiiak a be-SZÉKESFEHÉRVÁR 1961 óta a Fejér megyei Bíróságon minden év nyarán tárgyalásra kerül egy ügy, amelynek főszereplője nem jelenhet meg a bíróságon, mert a zárt osztály lakója. A monoton egyhangúsággal, egy azon kérdésekkel és válaszokkal lefolyó tárgyalás minden évben feleleveníti egy borzalmas családi dráma eseményeit. A bíróságon megjelenő elmeorvos, a vádlott képviselője, hét éve közli a tárgyalásokon, hogy a beteg állapota nem változott, ön- és közveszélyes. A biróság a hazabocsátás lehetőségét hét év után, az idén is elvetette. A vádlott L. István, soponyai fiatalember, aki 1961. augusztus 5-én éjjel megölte szüleit. L. István négy testvérével élt szülei házában. A szülők földműves emberek valamennyi gyermeküket tanittatták. Pista, bár gyerekkora óta epilepsziás volt, jó eredménnyel, hatalmas erejű fiúnál röviddel az érettségi után jelentkezni kezdtek az elmebetegség jelei. Állapota drámai fordulatot vett 1961 telén egy disznóölés alkalmával, amelyen maga is részt vett. Ebben az időben vallási hisztérikus rohamai támadtak. A Mária-kép előtt térdreborult és a késsel saját nyakába, majd mellébe szúrt, közben a szenteknek ajánlotta lelkét. A helyszínre érkezett mentők nehezen tudták elszállítani a súlyosan sebesült, de hatalmas erejű fiút. Különleges fizikuma győzedelmeskedett súlyos sebein. A kórházból elmegyógyintézetbe került. Itt látogatta meg édesapja, aki a fiú kérésére néhány hónap múlva aláírta a nyilatkozatot: “Tudomásul veszem, hogy fiam nem gyógyult elmebeteg. Saját felelősségemre hazaviszem.” ceneve. Angyal Ujj féltucat kísérővel utazik, akiknek az a feladatuk, hogy a kiszemelt feladatuk, hogy kiszemeljenek egy pénzes áldozatot az utasok közül. “Ujjal mutatnak rá” — innen az angyali név. Angyal Ujj olyan csodás kézügyességgel, inkább ujjügyességgel operál, hogy a? áldozat zsebében kotorászva ki tudja emelni egy bankócsomóból a középső bankjegyeket, aminek az a nagy előnye, hogy az áldozat csak később, az utazás után fedezi fel a pénz eltűnését és ekkor gyanúsítható utitársak már nincsenek a közelben. Pista egészségesnek látszott, hazatérte után azonban furcsán kezdett viselkedni. Üldöztetési képzetei támadtak, azt hitte szülei kisemmizik. Követelödzött, majd fenyegetni kezdte szüleit. Augusztus 5-én éjjel a szomszédok figyelmesek lettek, hogy L.-ék házából articulátlan üvöltés hallatszik. Rögtön mentőt hívtak, tudták, hogy L. Pistának megint rohama van. Az udvarba lépő mentők á ház körül már csendet találtak. A fiú meztelenül mosdott a kutnál. A konyhaablak alatt átvágott torokkal megtalálták az anya tetemét. A konyhában iszonyúan megcsonkítva a zapa hevert élettelenül. L. István valószínűleg örökre a zárt osztály lakója marad. Szakáll a katedrán? BOSTON — Nem! — mondta ki a munkahelyek betöltésénél gyakorolt megkülönböztetéseket ellenőrző Massachusetts állami bizottság: szakállas ember nem való tanítónak! Ezzel az indokolással a bizottság helybenhagyta egy iskolaszék határozatát, amellyel elutasította egy tanító felvételi kérelmét. LBJ - ANGOL KORMÁNYFŐ? LONDON -— A “Market Research Company” legújabb felmérésének eredménye: Két ezer megintervjuolt angol polgár közül mindössze hatvanan (a megkérdezettek 3 százaléka) tudták, hogy Anglia miniszterelnöke Harold Wilson. Sokan abban a hiszemben éltek, hogy az angol miniszterelnök senki, mint Lyndon Johnson, számcsar pedig azt hitték, hogy U Thant, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára az angol kabinet feje. Megölte apját, anyját a "nem gyógyult" elmebeteg Amerikaiak karácsonyi ajándékáig kéri az indiai hittérítő misszió Nagyon messziről, az indiai Bihar tartományból, őserdők kellős közepéről levelet hozott lapunknak a posta. A Jampani uj missziói telepről irta levelét az ottani orsolyarendi zárdában 18 év óta szolgáló missziós nővér, Mother M. Terézia. Annak ellenére, hogy. mint írja, nála már “homályosan megy a magyar nyelv,” nagyonis világos minden szó, amit az Írógépre lekopogtatott. Ezt írja egyebek közt: Mint missziós nővér 18 éve szolgálom Krisztust és a szegény indiai népet az őserdők környékén, a magyarosan hangzó Bihar tartományban. Itt is ringott őseink bölcsője a történelem folyamán a régi hunvilágban. Nem csoda-e, hogy életem hajóját a Gondviselés Biharba irányította? ... A mi üdvös munkánk : tanítás, betegápolás, árvák nevelése, stb. az őslakók között folyik, kik századokon keresztül régi uraságnak voltak a szolgái. Ezek a népek is erősen ragaszkodnak a régi szokásokhoz, kultúrához, törvényekhez, Uráon. Munda, Kharia törzsek tagjai ritkán kötnek házasságot egymás között. Múlt évben vállaltam gyenge vállaimra a Jampani uj missziói telep gondozását. E missziós területhez tartozik 15 falu, 15,590 lakossal. A múlt évi sztatisztika szerint 6,640 keresztény és 8950 hindu és más vallásu. A lakosság 90 százaléka írástudatlan. 15 mile távolságban van egy lányiskola és kórház. Három évi szárazság miatt az éhség nyoma még mindig látható a gyenge gyermekeken és a vérszegény fiatal nőkön. Tehát a nép sok mindenért ránk szorul. Lányiskolát kérnek és kórházat, stb. Az ápoló nővéreink járják a falvakat, kimerítő utakon, vagy gyalog vagy kerékpáron. A nyomorult kis kunyhókban segitik a szenvedőket orvossággal, stb. Múlt évben 2964 beteget ápoltunk a misszión és 653-at a falvakban. Akármilyen is legyen a nép vallása, a legnagyobb tisztelettel néznek a nővérekre. Munkánkat nagyra értékelik. Akik tehetik, adóznak egy rupit vagy néhány centet, hogy építsünk számukra nagyon szükséges kórházat. Ha a mi jószivü amerikai magyarjaink látnák, milyen viszonyokban ápoljuk a betegeket itt a misszión, a szivük megesne rajtuk. Nincs más, csak egy kicsi kis szoba az enyém mellett, ami a kedves nővérünknek a hálószobája is. Így nem lehet tovább folytatni, mert a kis lakásunk is csak 4 szobás és 8-an vagyunk nővérek. A kórház építésére az érsekünk még egy árva fillért sem képes adni; elég a gondja a benszülött papok és apácák képzésével, stb. A legelszomoritóbb dolog az, hogy azt a jótevőnket, aki nagyrészben magára vállalta az építési költséget, nagy csapás érte és nem tud tovább segíteni. Az építést már megkezdtük, de adósak vagyunk 10 ezer dollárral, ha egyeme letes kórházat építenénk 25 ággyal. A munka lassan folyik, mert nincs kilátás segítségre, abbanhagyni .pedig veszélyes az itteni szi^Pim éghajlat miatt. A kérő iveket már elküldtem néhány organizációhoz, de válasz eddig nem jött. Tehát nincs más hátra, a jószivü amerikai magyarjainkhoz fordulok segítségért. Mily szép és nagyszerű lenne, ha ezt a szent magyar ügyet India földjén a magyarjaink karolnák fel! A kórházunk védőszentje is hazánk legszebb virágja, Árpádházi Szent Erzsébet lesz. Arra kérem, kedves Szerkesztő Ur, hogy vigye ezt a szent ügyet magyarjaink elé. Erős a bizalmunk, hogy a kö zeledő szent Karácsony al-j kaiméval rólunk is megem lékeznek a szeretet dollárjai val, hogy nem hagynak el igy árván ennyi nagy tervünkkel. Nagy áldás lenne, ha be i legeinket a tisztátalan, sötét' kunyhók helyett, ahol embe : rek és állatok együtt tartóz nak, fehérre meszelt levegő» szobába helyezhetnénk és ha a tisztátalan, fertőző ron t gyokban heverő szenvedők: testét hófehér ágyneműveltakarhatnánk. Ha a szent hitünk szerint jutalmat kapunk egy pohár vízért is, még nagyobb lenne a jutalma, ha egy ilyen szent célt támogat-. nának. Szent Karácsony alkalmával kívánok az indiai nővérekkel együtt boldog ünnepeket, a Gyermek Jézus bőséges áldása kisérje kedves mindnyájukat az Uj éven át. Imáinkba zárva maradunk hazai szeretettel és hálásan: Mother M. Terézia, ur. rel. U. i. Az adományokat kérjük International Money Orderrel küldeni, amely Mother M Terézia névre legyen kiállítva és erre a cimre küldendő: Mother M. Terézia, Ursuline Convent, P. O. Jampani, via Simdega, Dt. Ranchi, BIHAR, India. Egyidejűleg a nagylelkű adományozó küldjön erre a cimre értésitést. hogy a pénzt ily módon átutaltatta.
