Szabad Sajtó, 1968. július-szeptember (60. évfolyam, 27-39. szám)

1968-08-22 / 34. szám

t. OLDAL Unde Samtől semmi lsem kél — mégis mindent kap Unde Samtől WASHINGTON - Stephen M. Young ohiói demokrata szenátor egyik legújabb, vá­lasztóihoz intézett körlevelé­ben közli egyik választójának, illetőleg mo3t már ex-válasz­­tójának levelét, aki harago­san támadja az Egyesült Ál­lamok mostani szocialista szel­lemű kormányzatát, főleg azt, hogy a kormány mindenkinek folyton csak ad, ad és ad. A levélírónak nem tetszik Uncle Sam bőkezűsége, ő azt az el­vet vallja, hogy mindenki áll­jon a saját lábára és maga munkálja meg boldogulását. Ő maga az amerikai polgár ilyen típusának vallja magát; elve az, hogy semmitsem kell elfogadni a kormánytól, a köz­től. Ennek az elvnek megtaga­dása miatt a levélíró novem­berben másra fog szavazni. A szenátor ezt a levelet elég érdekesnek találta ah­hoz, hogy érdeklődjék Írójá­nak életkörülményei iránt. Nyomozása erre az eredmény­re vezetett: Fiatalon szüleivel egy vá­rosi bérházban lakott, a lak­bér kedvezményes volt. Nyil­vános iskolába járt, az ingye­nes iskolába ingyenes autó­busz vitte, az iskolában in­gyen ebédet kapott. A high school elvégzése után katonai szolgálatba ment és a katona­ságtól National Service bizto­sítással a zsebében ment el. Beiratkozott az egyik ohiói egyetemre és minden hónap­ban G. I. csekket kapott. Megnősült, a közegészségügyi szolgálat egyik ápolónőjét vette feleségül, FHA köl­csönnel farmot vásárolt Dél-Ohióban. Farmgazdálkodás mellett takarmányüzletbe is ment és amikor üzleti bajai támadtak, megsegítette őt a Small Business Administra­tion. Első gyermeke a megyei kórházban született, amelyet részben federális költségen építettek. Amikor kijött a törvény, hogy a farmerek szántóföldjük egy részének parlagonhagyásáért pénzt kaphatnak, élt a nem-terme­lés jogával és amit ezért ka­pott, abból megfizette az adós­ságait. Szülei, ekkor már idő­sek, Social Security és Medi­care nyugdíjban és kedvez­ményekben részesültek. Gyermekei felnőttek, egye­temre mentek. A fiú federális segélyt kapott a National De­fense Student Loan Program­tól, a lány pedig a Nurse Training Act alapján. Mind­ketten egyetemi lakásban lak­tak és részben a kormány költ­ségén épült tantermekben nyerték kiképzésüket, jövő megélhetésük alapját. Akko­riban azt hiresztelték róla, hogy titokban belépett az ult­­ra-konzervativ Birch Society­­ba és a Liberty Lobby-ba. És elkezdett leveleket írni az ohiói szenátoroknak és képvi­selőknek: szidalmazta a kor­mányt, amely az adófizetők keservesen megkeresett dol­lárjait pazarolja, egyre több hivatalnokot tart el az adóbe­vételekből, gyalázta a Medi­­care-t, amely szerinte nem biztosítás, hanem something for nothing, gyalázatosán ma­gasaknak találta a mindenféle adókat, szidta az Egyesült Nemzeteket, terjesztette a A haditengerészet navigációs csatlósának négyélü szerkezete van, mely a napsugarakat elektromosságra alakítja át. Princeton, N.J.­­ben készült. SZABAD SAJTÓ • C‘ Thursday, August 22 John Birch Society röpiratait, amelyék politikai és szociális hazugságokkal vannak tele, s igy tovább, és igy tovább. És mindebből Young szená­tor azt a tanulságot vonja le, hogy nagyon sokan nincsenek tudatában annak, hogy meny­nyi mindent kapnak a kor­mánytól. Észak-Korea ellen WASHINGTON — Az ame­rikai külügyminisztérium az­zal vádolja Észak-Kor eát, hogy “szándékosan és provo­kativ módon” több ízben meg­sértette a koreai fegyverszü­neti egyezményt. Nicaragua nagykövete, Guillermo Sevilla-Säcasa, a Fehér Házban Johnson elnökkel, washingtoni működésének 25-ik évfordulóján. KEDDEN DUPLA ZÖLD BÉLYEG WASHINGTON — Ameri­kában tudvalevőleg a Sperry & Hutchinson Co. a legna­gyobb “zöld bélyeg” cég. Évi 300 millió dolláros üzletet bo­nyolít le. 35 millió családban gyűjtik az S&H bélyegeket a háziasszonyok. Oly hatalmas ez a vállalat, hogy uralja az egész zöldbélyeg-piacot, ke­reskedések ezreinek előírhat szabályokat. Ezeket a szabá­lyokat az üzletek kötelesek követni, máskülönben Sperry & Hutchinson nem látja el őket bélyegekkel. Ami nagy károsodással járna, mert az üzletek alig nélkülözhetik a S&H bélyegeket, oly nagyon népszerűek ezek a háziasz­­szonyok, általában a vevők körében. Igen ám, de ha egy nagy üzlet kis üzleteknek pa­rancsolni tud, ez korlátozza vagy kizárja a versenyt, egyik üzlet sem térhet el a Sperry- Hutchinson előírásoktól. Ezeknek az előírásoknak egyi­ke, hogy minden 10 cent vá­sárlás után egy zöld bélyeget lehet adni. Nem szabad ettől eltérni, például kihirdetni: “Minden kedden dupla zöld bélyeget adunk!” Nem sza­bad bizonyos cikkek vásárlásá­nál extra stampeket adni. A Federal Trade Commis­sion lecsapott a Sperry & Hut­chinson cégre, a monopóliu­mot tiltó törvénybe ütköző­nek nyilvánította az ilyen elő­írásokat és kötelezte S & H-t; hogy oldja fel a “minden 10 cent után egy zöld bélyeg” szabályt. A zöld (és más szinü) bé­lyegeket kedvelők bizonyára tudni szeretnék azt is, hogy miképpen megy végbe ez a szinesbélyeg üzlet. A Fede­ral Trade. Commission meg­mondja: S&H 1000 bélyeget ad el az üzleteknek 2 dol­lár 23 centért. Az üzletekben a vásárlóközönség ingyen kap-1000 bélyeget, árura átvált­ható 2 dollár 23 centet ka­pott, ilyen összegű árut in­gyen. Csakugyan ingyen? A nézetek eltérők. Az üzleti vi­lág törvényeinek ismerői tud­ják, hogy azoknak az “ingyen­­bélyegeknek” árát a kereske­dők az áruik áraiba belekalku­lálják. Mégis van sok áru, amely a zöldbélyeges üzletek­ben semmivel sem kerül töb­be, mint azokban az üzletek­ben, amelyek nem adnak vevő­iknek bélyeget. Ilyen esetek­ben a vevők csakugyan in­gyen kapják a bélyegeket. A kútba dobta gyermekeit CSONGRÁD — Hevér Gá­­borné 24 éves mezőgazdasági munkás, Csongrád megyei, pusztamérgesi lakos a lakásá­hoz tartozó kútba dobta 4 éves Zsuzsanna, 3 éves József és 2 éves Mária nevű gyermekeit majd ő maga is a kútba ug­rott. A közelben dolgozóknak Hevérnét, valamint Zsuzsan­nát még sikerült élve kimen­teni, a másik két gyermek azonban már halott volt. He­vér Gábornét őrizetbe vették. MD(IV&ISAG A MINIHATÁB0N A 21 ezer lakosú Liechten­stein fejedelemség felháboro­dottan tiltakozik a szomszé­dos Svájc részéről elkövetett súlyos határsértések ellen. A miniállam napilapja, a Volks­­blatt fényképes dokumentu­mokkal bizonyította, hogy svájci közlekedési rendőrök is­mételten megsértették Liech­tenstein felségterületét, sza­bálytalankodó gépkocsiveze­tőket a határvonalon túl is üldöztek. Az egyik fényképen jól lát­ható, hogy a szomszédos St. Gallen svájci kanton rendőre liechtensteini területen ir fel egy gépkocsivezetőt. A Volksblatt sürgős vizs­gálatot követel az incidensek ügyében, és hozzáteszi, hogy az effajta határsértések “kárt okozhatnak a fejedelemség és Svájc hagyományos baráti kapcsolatainak’. Liechtenstein lakossága rendkívül kényes függetlensé­gére. A minihatáron kiala­kult miniválság azonban egy­előre nem mozgatott meg tö­megeket. Nincs szó a tizen­nyolc főnyi hadsereg mozgó­sításáról. ja, ráadásul, a színes bélyege^ Megalakult Washingtonban, a “Congressmen for Humphrey” két, tehat aki összegyűjtött zottság. '• bi-

Next

/
Thumbnails
Contents