Szabad Sajtó, 1968. április-június (60. évfolyam, 14-26. szám)

1968-05-02 / 18. szám

fi. OLDAL SZABAD SAJTÓ Thursday, May 2, 1968 A NATO BELSŐ BIZTONSÁGI BOTRÁNYA: EGY RÉSZEG KALANDJAI A TÁMASZPONTON Egy Hans Weiler nevű 31 éves nyugatnémet lakberen­dező, a közelmúltban, foga­dásból olyan fantasztikus csinyt hajtott végre, amelyet talán csak a “Köpenácki Ka­pitány” világfeltünést keltett csinyjéhez lehetne hasonlíta­ni. Weiler különleges csinyje és tréfája egyúttal feltárta azt, hogy a NATO belső biz­tonsági intézkedései körül a legnagyobb bajok vannak. íme, a NATO belső bizton­sági rendszere körül keletke­zett botrány: A NATO egyik legtitko­sabb és legjelentősebb légi­támaszpontja Norvéntichben (Nyugat-Németország) van. Ez a légitámaszpont a ikulcs­­támas/pontja az amerikai F-104G Starfighter repülőgé­peknek. Weiler, aki valamikor a nyugatncme t légierők káplár­ja volt, jelenleg pedig, lesze­relése óta lakberendező, egyik barátéval együtt iszogatott egy norvenichi korcsmában, estefelé. Barátja a NATO légitá­maszpontján teljesített kato­nai szolgálatot. — Rövidesen vissza kell tér­nem a támaszpontra — szólt a NATO-katona. — Későre jár az idő. — Tudod, mit? Én is veled megyek — szólt Weiler. — Bolond vagy! — felelte barátja — A NATO belső biz­tonsági intézkedései olyan szi­gornak, hogy idegen nem te­heti be a lábát a támaszpont­ra. Szó szót követett és a két barát 5 dollárnak megfelelő összegbe fogadott: be tud-e jutni Hans Weiler a NATO tá­maszpontra? Ekkor már mind ketten meglehetősen része­gek voltak. A NATO katona autóján megindultak a támaszpont fe­lé. A kapunál az őrség éppen csak futó pillantást vetett az autóban ülőkre, azután a ko­csi begördült a támaszpontra. A NATO katona szálláshe­lyére ment, Weiler pedig nyu­godtan bekopogott az ügye­letes gazdasági tiszthez: — Engem most soroztak be és ide osztottak — közöl­te szemrebbenés nélkül. — Egyenruhára van szükségem. — Egyenruhát most nem adhatok, mert a raktár zárva van, ágyról azonban, min­denesetre, gondoskodom, a maga számára — felelte min­den meglepetés nélkül az ügyeletes gazdasági tiszt. A gazdasági tiszt ezután ágyneműt adott Weilernek, az egyik barrafcba utasította, majd nyugodtan visszament irodájába. Weiler azonban nem akart aludni, ekkor már szemtele­nül merész lett. A kijárati kapuhoz közel, egy teherautó állott. A polgáriruhás Weiler odasétált az őrhöz. Adja ide ennek a teher­autónak a kulcsát! — szólt határozottan és ellentmon­dást nem tűrő hangon. Az őr szó nélkül engedel­meskedett. Weiler beült a te­herautóba és beinditotta. — Nyissák ki a kaput! —­­ordított az őrökre. — Sietnem kell! — Tűzjelzést kaptunk! A kapu kinyílt és Weiler kiiobogott a NATO teherau­tójával. Körülbelül 30 mér­földnyire a NATO légitámasz­ponttól, Bonnban, Weiler megállította a kocsit, kiszált és odaballagott a közelben álló rendőrhöz. — Látja ezt a kocsit? — mutatott a teherautóra. — Ép­pen most loptam el a NATO támaszpontról. Hans Weilert letartóztat­ok és részeg állapotban tör­tént autóvezetés miatt 4 heti fogházbüntetésre »télitéEc A NATO ügyet nem akarták szellőztetni, mégis kirobbant ás hangos botrány lett a do­­'ogból. A légitámaszpont bel­ső biztonsági rendszerét most vizsgálják felül. Hans Weiler egyetlen kom­mentárja: — Ha akarom, akár egy tá­bornokot is elrabolhattam vol­na a norvenichi NATO légitá­maszpontról. Schnauzer kutyákat gondoz a németek utolsó hóhérja DEISENHOFEN, Bajőroi;: szág. — Ebben a München-kö­­zeli kis helységben él nyuga­lomban — állami penzióval — Johann Reichhart 75 éves ku­tyagondozó, Schnauzer-specia­­lista, Németország utolsó íté­letvégrehajtója. ‘‘Végrehajtó, közhivatalnok voltam mindig — mondja a ritka látogató­nak —, elejétől fogva, a wei­­mari köztársaságban, a Hit­ler rezsim alatt, a felszaba­dulás után a volt ellenségek szolgálatában, mindvégig, amíg a halálbüntetést meg­szüntették és engem penzió­ba küldtek.’’ A veterán hóhér emlékezik: “Én azt hiszem, nem volt még soha a világon ítéletvég­rehajtó, aki annyi kivégzést hajtott volna végre, mint én.” Hányat? “Nem"" tudom, éri csak a nyaktilós kivégzéseket szám­láltam, volt több, mint 3000. Az akasztásokat nem tartot­tam számon. A fejet levágni nem könnyű, ahhoz szakérte­lem kell. Én szakértő voltam. Azt jobban is szerettem, mint az akasztást, mert az ember­ségesebb, egy pillanat és vé­ge, nem olyan kegyetlen, mint az akasztás, meg a többi mo­dern kivégzési módok, ame­lyek mind hosszantartók.” Miféle embereknek fejét vágta le? “A világháborúig gyilkos volt a legtöbb: Aztán jött a háború és halálos Ítéletet kap­tak azok, akik légi riadó és elsötétités alatt lopkodtak. Nekem rossz érzés volt ezek­nek a fejét levágni. De meg­nyugtattam magamat: nem én ítéltem őket halálra.” Aki vele beszél, arra a meg­győződésre juthat, hogy ő mindig csak kötelességét tel­jesítette. De ennek a feltevés­nek ellentmond az a tény, hogy 1947-ben a német náci­üldöző bíróság 10 évi kény­szermunkára Ítélte. Miért? “Én már nem emlékszem pontosan, hogy miért”, mond­ja Johann Reichhart. Két év után kiengedték a fegyházból és azóta nyugdijat kap. EGY GÉP, AMELY pénzt kölcsönöz TOKIO — Hivatalos kimu­tatás tanúskodik arról, hogy szerte a világon, Japánban a legnépszerűbbek az automa­ta gépek. Japánban minden esztendőben, a polgárok 750 millió dollárt dobnak be a kü­lönböző automata gépekbe, amelynek cukorkától kezdve, rágógumin keresztül oxigénig úgyszólván mindent árulnák. Nemrégiben egészen uj­­rendszerü, különös automata gépek kerültek Tokio utcáira. Ezekbe az automata gépekbe azonban nem pénzérmét keH dobni, hanem a gép nyilasába bele kell illeszteni és lé kell pecsételtetni egy különleges, plasztikból készült kártyát. Ezt a kártyát egy japán hi­tel-iroda bocsátja ki. A hitel­iroda automata gépei, a plasz­tik kártye tulajdonosainak, 20,000 yenig ($55.56) kölcsö­nöknek pénzt. Ezek a hitel-gépek úgy vannak beállítva, hogy nem adnak újabb kölcsönt a plasz­tik hitel-kártya tulajdonosá­nak, amíg az eredeti 20,000 yenes hitelt a kártya tulaj­donosa vissza nem fizette a vállalatnak. Warrenton, 0.-ban, ahol a Short Creek befolyik az Ohio Riverbe, egy nagy teherautó szállítmánya a hid közepén lesodorta a hid tetejét és a hid leszakadt. RENDŐRI VÉDELEM A MAFIÁNAK NEW YORK. A vádzsüri vizsgálatot, kihallgatásokat folytat a Harlem városrész­ben működő tilos fogadási “központi bank” ügyében s el­sősorban azt igyekszik kiderí­teni, hogy milyen összefüggés van egyrészt a szerencsejáték­üzérek és a Mafia közt, más­részt az üzérek és a newyorki rendőrség közt. Az egyik ki­hallgatott egyén, Ferro, meg­tagadta a feleletet arra a kér­désre, hogy mondta-e vagy nem mondta Ardito Mafia-ve­­zérnek, hogy a harlemi ‘bank’ védelme havi 600 dollárba ke­rül, ennyi megvesztegetési pénzt kell adni a rendőrök­nek? Ferro a feleletet azzal az indokolással tagadta meg, hogy ha felelne, önmagát hoz­ná bűncselekmény gyanújá­ba. Ez a Férro a Vito Genovese bünbanda tagja, 1937 óta többször letartóztatták, de csak egyszer Ítélték el — csa­vargás miatt. A többi “néma tanuk” voltak: Ciolli, Mancu­­so és Salerno. Totem-kiállitás NIKKO, Japán — Az itteni városi parkban állandó totem­­kiállítást rendezzek. Magas póznákra különböző totem­­ál latok .(baglyok, varjuk, medvék, majmok, stb.) kifa­ragott fejét fogják helyezni. Az állatfejeket a tokio Kép­zőművészeti Főiskola mű­vész-növendékei fogják kifa­ragni. A nik'koi városi tanács elnöke közölte az ujságirók­­kal: ez lesz a világ legna­gyobb méretű totem-kiállitá­­sa. MOSZKVA K0NGŐI KÖVETE MOSZKVA — A szovjet kormány Igor G. Usachevet nevezte ki a Szovjetunió kon­gói nagykövetévé. Usachev korábban a párisi szovjet nagykövetség miniszter-ta­nácsadója volt. McCARTHYT TÁMOGATJÁK WASHINGTON — A Peace Corpsnak több, mint 1,200 volt önkéntese, közös levelet intézett Eugene Mc- Oarthyhoz és közölte a min­­mesotai szenátorral: támogat­ja azt az igyekezetét, hogy el­nyerje a Demokrata Párt el­­nökj elöl ti megbízatását.

Next

/
Thumbnails
Contents