Szabad Sajtó, 1968. április-június (60. évfolyam, 14-26. szám)

1968-04-11 / 15. szám

Thursday, April 11, 1968 SZABAD SAJTÓ 5. OLDAL FRANCOISE SAGAN ül, “GYENGÉD” REGÉNYE: ÖT GYILKOSSÁG PLATÓI SZERELEMBŐL PÁRIS, Franciaország. — A francia bestseller-irónő, Francoise Sagan most megje­lent hetedik regényét, a “Le Garde du coeur”-t lA szív őr­zőjel, “gyengéd bűnügyi tör­ténetnek” nevezi és a párisi nők részére készülő folyóirat, az “Elle” sietve állítja, hogy az írónő valóban sohasem volt ilyen “gyengéd”. A regény hősnője, a 45 éves, szerelemre szomjazó Dorothy, egy forgatókönyv írónő Hollywoodban, azon a helyen, ahol a most már 33 éves Francoise Sagan soha­sem járt. Amint Dorothy egy éjsza­ka az elegáns s éppen olyan idős Paul-al, a filmfőnökével TOO mérföldes sebességgel vágtat az országúton, egy im­bolygó alak kerül a Jaguár­juk elé. Felveszik az elütött csavargót, aki jóképű férfi, jó házból való és a neve Lewis. Dorothy a maga laká­sába viszi és hónapokig ápol­ja megsérült lábát. A lehető félreértéseket az írónő már a regény elején el­oszlatja. Dorothy — nyilván­valóan Sagan szavaival — ki­jelenti: — Sohasem szerettem fiatalembereket,- most sem szeretem őket és nem is fo­gom szeretni őket. Ezek a kis­fiúk még tej szagnak és nincs szükség arra, hogy asszonyok karjaiba simuljanak, kiknek skót whisky-szaguk van. Bár az álmodozó Lewis oly­kor LSD-t szippant, Dorothy nem csinál kérdést belőle és így elmélkedik: — Nem sze­retem, ha valaki egy Ízlésből filozófiát csinál és mindenkit lenéz, aki nem osztja azt. Később Dorothy — azaz az írónő— még kifejezetebb lesz: - Nem vagyok kábítószerek ellen, azonban nekem elég az alkohol, minden már félelem­nél tölt el, a repülőgépek, vizaiatti vadászat és lélekbu­­/árok. Francoise Sagan elegendő ílkalmat ad a hősnőjének, '•ogy whiskyvel erősítse ma­gát. Mert Dorothynak. aki Liwis-nek egy filmszerepet zerzett, hamarosan három lalottal kell számolnia. Az első egy volt férje, aki kkor hagyta el, mikor Do­­•othy még szerette. A máso­­lik egy filmdiva, aki ezt a fér­cet elkaparintotta tőle, a har­madik egy filmmágnás, aki jgykor Dorothy-t elbocsátot­­a állásából. Az exférjjel egy evolver golyó végzett, egy motelben, a filmmágnást egy ismeretlen fiatalember szur­­:a agyon egy homoszexuáli­sok által látogatott helyen, i filmdiva autójának kerekeit mieglazicották és a mentők holtan vitték el az országúi­ról. Dorothy gyanakszik. — Mondd csak Lewis, nem te tetted el láb alól ezeket? —■ Lewis minden lelkiismeret lurdalás nélkül bevallja, hogy gén és elmondja, hogy plátói szerelméből kifolyólag min­­lenkit meg fog ölni, aki Do­­,’othyt megbántja. Dorothy nem megy a rend­őrségre. Előveszi Lewist és megígér te ti vele, hogy ^soha­sem fog az ő engedélye nélkül 51 ni. Az ötödik holttestet Lewis a negyedik állítólag nem az í müve volt) mégis engedély .rélkül produkálja. A film­stúdióban agyonlő egy rende­zőt, aki Dorothyt Lewis-el való visszonnyal vádolja meg. ízt az agyonlövést a műkö­désben levő filmgépek élet­űién felveszik és Lewis egy Oscart” kap. Sokan és sokáig emlékezni fognak a világ lábdoktorára CHICAGO. — Innen érke­zett a hire annak, hogy Dr. William M. Scholl, akit az egész világ, mint a leghíre­sebb “láb-doktort” ismert, meghalt 85 éves korában, mint az Egyesült Államok egyik leggazdagabb embere. Személyéhez számos tör­ténet fűződik, igy hogy egész életében csak egyetlen tyúk­szeme volt s ő volt az, aki tudomására hozta Amerika sántító közönségének, hogy “az amerikai közönség 90 százaléka gyalogol fájós láb­bal és csaknem valamennyi esetben, maga a szenvedő fél i hibás.” Ezután ő volt az, aki leg­alább 1000 kényelmi láb és üpő találmánnyal segített izeket a lábfájdalmakat csök­­centeni, számos esetben el­tüntetni. az egész világon. Scholl éveken keresztül agy láb csontvázát hordta a ^sebében és szilárdul meg volt győződve arról, hogy a ábgyógyitás egyedüli sikeres módja: —Korai lefekvés, ko­rai kelés, erős munka és sok hirdetés. Dorothy végül is férjhez megy a Paulhoz, a filmmág­náshoz. Sagan, aki kollega nő­jétől, Simone de Beauvior­­ól eltérően, nem fél az öre­gedéstől, igy filozóf áltatja Hősnőjét Dorothyt a házas­­ág alkalmával: — Az ember jól érzi magát a bőrében, ha valakinek kedve van ezt a oői't simogatni. De utánna. Nos, utánna biztosan a pszi­­ihiater következik. A szép Lewis a házaspár­nál marad. Hogy a férjnek mi­ért néni kell félnie Lewistől, azt Sagan, hősnőjének egy egujabb esetéből származtat­ja le, a következőképpen. Mi­alatt egy hurrikán sepri vé­gig a környéket, Dorothy Lewis ágyában keres mene­déket és úgy elmélkedik, ha már jönni fog, aminek jönnie kell, úgy ez nem lesz igen kel­lemetlen. Itt rájön, hogy semmisem jöhet, megérti, hogy mi volt Lewis és megtalálja a ma­gyarázatot Lewis gyilkossá­gaira, tisztán plátói szerelem­­aől kifolyólag. Francoise Sagan 1967 jú­niusában végezte be a kézira­tot Saint Tropez-ben és köny­vét és a 39 éves Jacques Cha­­:ot. nivatásos táncosnak aján­lotta, aki nemrégen Gracia .íercegnő karján nyitotta meg Monte Carlo Nemzetközi Bál­ót. Adam Clayton Powell, aki visszatért New Yorkba, újságírókkal be­szélget. Meg akarják tartani Hollywoodot a film-készítés térképén HOLLYWOOD — A holly­woodi filmipar, mindinkább nemzetközi amerikaivá válik. Számos év óta Hollywood be­vételének körülbelül a fele tengerentúli szer eplésekből jött s valójában megközelitő­­eg a hollywoodi filmek fe­­ét külföldön készítik. A filmuniók már régóta pa­naszkodnak a “produkciók in­nen való menekülése” miatt. Mégis az irányzat folytató­dik. Ennek egyik oka, hogy számos »európai nemzet ke-NEWARK RENDŐRFŐNÖKE MÉG SÚLYOSABB ZENDÜLESEKET VÁR NEWARK, N. J. — Newark rendőrfőnöke, Dominick Spi­na úgy látja, hogy ezen a nyá­ron megismétlődnek a véres zendülések városában, mivel a hozzá befutott jelentések alapján úgy a fehérek, mint négerek nagy számban vásá­rolnak fegyvereket. Miután Spina rendőrigaz­gató megállapította, hogy a ‘bűnözés lavinája borította el a nemzetet”, kijelentette, ha a szövetségi kormány rövi­desen nem tesz intézkedése­det. a végeredmény “anarchia ás diktatúra” lesz az Egyesült Államokban. — Ha Newarknak újabb erőszakosság októl túlfűtött nyara lesz, akkor a “törvény­­tisztelő polgárok, úgy a né­gerek, mint a fehérek el fog­ják hagyni otthonaikat, váro­sukat, mely azután dzsungellé válik” — mondotta a rendőr­főnök. Az állapotok, melyek 1957- xen életre hívták a zendülése­ket, “nem változtak, valójá­ban véleményem szerint még rosszabbodtak” — mondotta Spina. — Nem tudom, hogy tud­nék megaikadályozni a zendü­léseket ezen' a nyáron mondotta a rendőrfőnök — mindkét oldalon fegyverkez­nek és magam igen pesszi­­misztikus vagyok. A rendőrfőnök támadást in­­ézett Robert B. Lilly, a Go­vernor’s Commission on Civil Disorders elnöke ellen el­mondván, hogy a bizottság egy ellentéteket felmutató je­lentést nyújtott be az elmúlt nőnapban, az elmúlt nyári zendülésekről és vádesküdt­­széki vizsgálatot követelt ál­lítólagos korrupció miatt Newark rendőrségén. csegtető állami szubvenció­kat, vagyis pénzbeli támoga­tást igér, mig az Egyesült Államok kormánya ezt nem teszi. Az évnek ezen részében a film-munkások egyharmada áll munka nélkül a film-fővá­rosban. Ez a rendes évi vára­kozás az utolsó szezonban gyártott filmek és jövőben gyár tandók között. A teljes munkabér kimaradást 1,295 - J00 dollárra bescülik. Ez a szezonszerü munkanél­küliség, megszokott dolog már 30 év óta. Most azonban fenyegetőbbnek tetszik a film­­uniók szemében, miután a producerek fokozott mérték­ben tekintenek az amerikai filmek külföldi készítése felé. Hogy ezt az irányzatot leg­alább egy részében meggátol­ják, két dolog is történik: El­­sőizben ültek le az uniók és i producerek, hogy újra átbe­széljék iparuk helyzetét. Mindkét részről úgy hiszik, .rogy modernizálni lehet és gazdaságosabbá lehet tenni. Azonkívül szövetségi adóen­gedményről is tárgyalnak. Senkisem hisz már abban azonban, hogy visszatérnek a régi idők, amikor a világ leg­nagyobb filmjeit az Egyesült Államok nyugati partján ké­szítették. Az illetékesek azon­­/ ban hisznek abban, hogy Hollywoodot meg lehet tarta­­íi a filmkészítés térképén. Terjessze lapunkat

Next

/
Thumbnails
Contents