Szabad Sajtó, 1968. április-június (60. évfolyam, 14-26. szám)

1968-06-27 / 26. szám

10. oldal SZABAD SAJTÖ Thursday. June 27. 1S68 ELTŰNNEK EGY FENYKORSZAK VÉGSŐ NYOMAI AZ ÉVJÁRADEK MEGSZŰNÉSÉVEL INDIÁBAN NEW DELHI, India — Az indiai kormány elhatározta, hogy megszünteti az évi já­rulékok fizetését “hercegi személyeknek”, ami jelenleg a kormánynak évi 6.5 millió dollárba kerül. Ez az elha­tározás, 20 évvel történt In­dia függetlenségének kikiál­tása után és évek óta általá­nos mérlegelés tárgya volt. Az errevonatkozó tárgya­lásokat az uralmon levő “Congress Párt” baloldali ele-PAR1S, Franciaország. — A turista forgalom, melyet most a nyár közeledtével el­ső áldozata volt a legújabb “francia forradalomnak” meg­lepő módon magához tért az elmúlt hét leforgása alatt, va­lamelyest. Szállodák, éttermek, éjjeli mulatók, melyek az elmúlt hetekben a szó szoros értel­mében kiürültek, újból vonz­zák a vendégeket, Páris leghí­resebb étterme, a Maxim, uj­­bój megnyilt, miután néhány hétig zárva maradt, miután annyi pénzzel, amennyibe egy este ott kerül, senkisem me­részkedett az utcára. A “Crazy Horse” saloon, Európa egyik legnépszerűbb “vetkőző táncosnő” helye — melynek az elmúlt évben 150,­­Ü00 látogatója volt — újból megnyilt, három heti szünet után. A “New Gimmy”, mely az előjelek szerint a párisi éj­szaka legdivatosabb “disco­­theque”-jévé válik, a krizis tetőfokán nyitott, valaki egy gázbombát dobott a helység­be, mire nyomban bezárt, de mei élezték ki, azzal érvel­ve, hogy azt a pénzt haszno­sabb célokra is fordíthatják, mint az egyes területek volt uralkodóira, akiket az “ango­lok ültettek be, olyan - terü­leten, mely nem is volt az övék.” A volt maharadzsák és tá­mogatóik viszont azzal érvel­nek, hogy az indiai kormány a függetlenség elnyerése után hatalmas birtökaikat bekebe­lezte és megfelelő évjáradé­már ismét kinyitott. A “Comedie Francaise” is újból bemutatja színdarab­jait, bár a megnyitás estéjén csak 1000-en jelentek meg, az 1400 személyt befogadó szin­­házban. Pierre Dumas volt turisti­­kai miniszter kijelentette, hogy az ezévi turista-bevétel 50-70 százaléka elveszett. Nemcsak a májusi és fél jú­niusi idegenforgalom hiány­zik, hanem sokan töröltették helyfoglalásaikat, a későbbi nyári hónapokra is. De maguk a vidéki fran­ciák is távolmaradtak a pá­risi látnivalóktól. Az Eiffel torony éppenolyan népszerű a franciák, mint az idegen turista előtt. Most a legutób­bi héten 8000 francia jött Pá­­risba, az elmúlt évben ilyen­kor 35,000. S végül több mint 100 kül­földi és francia konvenciót lemondtak Párisban májusra és júniusra. Mindez nagy veszteségeket jelent az or­szágnak, mivel Franciaország külföldi valuta bevételének 13 százalékát nyeri idegen­­forgalomból. kot juttatott nekik ennek fe­jében s ennek egyszerű meg­szüntetése az “Ígéret és bi­zalom megszegése” volna. A kormány elhatározása politikai jellegű, a nép nem kívánja, sokaknak még élénk és jóleső emlékeik vannak a régi világról, annak fényéről ás színes pompájáról. — Jobban álltak a dolgok akkor, mikor “őfensége” az indorei maharadzsa még her­cegségének élén állott — mondják az idősebbek. — Az élet kellemes volt és a rúpiának volt még értéke ak­kor. Jelenleg 279 rádzsa van In­diában, akik még mindig húz­zák évjáradékot. Hogy meny­nyit kapnak, az attól függ, mekkora volt korábbi terü­letük és hogy mennyi pénz és érték volt hercegségeik pénz­tárában, mikor azokat álla­mosították. A legnagyobb adómentes csekket kapja a Mysore-i ma­haradzsa, 345,000 dollárt, egy évben. A legkevesebbet kap Katodia Talukdar-ja, mind­össze 26.50 dollárt évente. A Talukdar “állama” néhány aker földből és néhány kecs­kéből állott, de még ma is her­ceg, meg van a joga hozzá, hogy kitűzze saját lobogóját palotájára (bármilyen nagy­ságú is legyen az), hogy “Your Highness”-nek neveztesse ma­gát és “állami ünnepnapnak” nyilvánítsa saját születésnap­ját. A hercegek szószólója az évjáradék megtartására, a volt Baroda állam Gae'kvar­­ja, aki alkalmazkodott az uj helyzethez, politikusnak csa­pott fel és jelenleg Gujarat állam egészségügyi miniszte­re. Apja Baroda maharadzsá­ja volt, egyike India leg­jobb pólójátékosainak az 1930- as évékben. A hercegek egyik tanács­kozásán az év járadék ügyé­ben, valaki megkérdezte a Gaekvart, hiszi e, hogy álta­lában a hercegek alkalmaz­kodtak az “uj Indiához”, atyja napjai óta, mire a Gaeik­­var ezt válaszolta: — Azt mondanám, hogy igen. Harminc évvel ezelőtt, egy ilyen tanácskozáson az elefántom künn “parkolt” vol­na az épület előtt szolgáim­mal. Most azonban egy kis sportkocsim van, nincs is sof­­iőröm és magam hajtom. Ha az évjáradékofcat hiva­talosan megszüntetik a követ­kező parlamenti ülésezés alatt, ez még nem jelenti azt, hogy a hercegek nyomorogni fognak. Nagyrészüknek ma­­gán-vagyona van, sokan kö­zülük részvényekkel bírnak virágzó magán iparokban In­diában, mások befektetéseket eszközöltek idegen országok­ban, amikor még lehetséges volt a pénzt kivinni Indiából. És végül vannak olyan hercegék, akik palotáikat, elefánt-flottájukat és egyen­­ruházott szolgáikat bérbead­ták a turista iparnak. "NEM KELL FELNI VÖRÖS KÍNÁTÓL" MOSZKVA — A hivatalos Tass szovjet iroda jelentette a szovjet hetilap a “Za Ru­­bezhom” egy vezércikkét, mely a következőképpen szól: — A kulturális forradalom annyira aláásta Kína gazda­ságát, hogy washingtoni ame­­rika szakértők szerint, az Egyesült Államoknak nem .cell félniük Kínától két év­tizedig. MI VOLT AZ UI "FRANCIA FORRADALOM" ARA TURISTÁKRAN JULIUS 1-ÉN LEHULLANAK A VÁM HATÁROK NYUGAT EURÓPÁRAN PÁRIS, Franciaország. — Julius 1-e a határideje annak, hogy az összes vámkorlátok lehullanak az Európai Közös Piac országai előtt. Francia­­országnak valószinüleg szük­sége lesz a többi öt ország, Nyugat Németország, Olasz­ország, Belgium, Hollandia és Luxemburg segítségére és talán némi engedményekre ezen országok részéről, álta­lában azonban úgy hiszik, hogy Franciaország maga is betartja ezt a határidőt, ha­csak a kommunisták nem aratnak váratlan győzelmet, a junius 23-30-i francia álta-* lános választásokon. A szovjet kommunizmus nem ismeri el jogosnak a Kö­zös Piacot. És állandóan el­lenezni fogja, mig liberálisok vezetik azt és nem kommu­nisták. Más politikai pártok izámára azonban, most tulve­­szélyes ellenzeni az Európai Gazdagsági Közösség inemzet­­köziségét. Talán később kiderült, hogy amit diákzavargások és mun­­kás-sztrájkök magukkal hoz­lak az volt, hogy gyengíteni fogja de Gaulle tulnaciomalis­­ta felfogását az európai egy­ségről. Négy és fél év alatt háromszor rázta meg a világot három főbenjáró gyilkosság: 1963 november 22-én John F. Kennedy halt meg egy gyilkos golyójátóK fenn bal), április 4-én Memphis, Terim­ben Dr. Martin Luther Kinget lőtték agyon, most pedig Robert Kennedy szenátort (fenn jobb).

Next

/
Thumbnails
Contents