Szabad Sajtó, 1968. április-június (60. évfolyam, 14-26. szám)
1968-05-30 / 22. szám
2. OLDAL SZABAD SAJTÓ Thursday, May 30, 1968 A tornádók tömege vonult át 11 állam felett, pusztulást és halált hagyva maga mögött. Ebben a városban Iowában, Charles Cityben egyedül 12 ha ott volt. OROSZ MATRÓZOK GIBRALTÁRBAN. ÓK HOZZÁK A PÉNZT, MÍG A MAJMOK BIZTOSÍTJÁK A HITET GIBRALTÁR, angol támaszpont. — Van egy angol mondás: — Amig a majmok ott ugrálnak Gibraltar szikláin, a zangolck hatalmában marad. Ez biztató lehet, de Európa déli szélén Albion fiai már csak egy jelentéktelenné vált előretolt erődön uralkodnak, mely egyike az utolsónak az egykori, világ-tengereket átfogó angol támaszpont hálózatnák. S még hozzá ez is teljesen el van zárva a szárazföldön való megközelítéstől. Kikötőjét pedig elhanyagolják. Mióta a nagy kereskedelmi flottáknak, a Szuezi Csatorna júniusi bezárása óta, meg kell kerülniük Afrikát, ezek elsuhannak Gibraltar mellett és nem kötnek ki. Csak az oroszoknak, akik mind gyakrábban és szélesebb területben jelennek meg a világtengereken, a legrövidebb útja a Gíbraltari — szoros útban nyugat felé és kedvenc kikötőhely a Fekete-tenger-Atlanti Óceán vonalon. Gibraltarban ma az orosz matrózok a legjobb vevők. Az angolok oroszul tanulnak, az üzletfeliratatok oroszul is láhatók és a Mede'jerranean Bank oroszul hirdeti: — Itt beválthatja pénzét. És a rubel folyik. Nylon és transistor rádiók a legkeresetteb tárgyak. Ezekkel megrakodva másznak ismét hajóra a szovjet matrózok. Gibraltár többet nyújt, mint a moszkvai “GUM”. —Ha nem volnának ezek a fiuk Odesszából és Taganrogból itt, már régen becsukhattuk volna üzleteinket — A jó motorcsónakázás titka, lassan indulni és nem használni fékezésre ellensebességet. I mondja az egyik angol kereskedő a Main St.-en —- kiszolgáló nőinknek meg kell tanulniok oroszul, különben elbocsájtjuk őket. Most már három éve tart, hogy a spanyolok mind szorosabbra vonják a hurkot az utolsó európai angol gyarmat körül, melyet az 1713-as Utrechti Békében vettek el a spanyoloktól és csatolták Angliához. 1964 októberében, a “csempészés megakadályozására” a spanyolok gazdasági blokádot vontak Gibralter köré és csak gyümölcsöt és főzeléket engedtek be a sziklaerődbe. 1966 októberében lezárták La- Lineanál a határkaput és csak gyalogjárókat engedtek ki és be Gibraltárba. Azóta a Gibraltar lakóit, mintegy 25,000 embert, csak tengeri, vagy légi utón tudnak ellátni. A kellemetlenségek következtében a turista fogalom, az előbbi 40 százalékára zsugorodott. Ebben a hónapban még szigorúbb éhség-kúrát rendeltek a spanyolok Gibraltárnak. Most már gyalog sem lehel La Lineánál a turistáknak átkelni és senkinek sem szabad Gibraltárba pénzt vinni. Forditva természetesen lehetséges ez. Az 5000 spanyol munkás, akik Gibraltárban jobban keresnek, mint honfitársaik S p a n y olországban, szabadon kelhet át Gibraltárba és jöhet vissza este spanyol földre. Ezeket az ango- Ick már rég el akarták bocsátani és helyettük marokkóikat felvenni, de nem lehet, mert a sziklaerődben nincs 1 lakóhely. AZ OLTÁR ELÖL VITTÉK EL AZ ELÍTÉLT SZÖKEVÉNYT BOSTON. — Szövetségi rnarshalck a “szentélyéből vittek el egy elitéit katonai sorozás alól kibújt férfit, ezzel egy vad utcai harcot idézve elő a rendőrség és hoszszusörényu, ordító csavargók között. Amikor a marshalok megérkeztek, a szökevény, a bostoni Róbert A. Talmanson az Arlington St-i templomban tartózkodott, közvetlenül az oltár előtt. Harminc-negyven ácsorgó el akarta zárni az utat a törvény emberei elől. A marsnalok félrelökték a tömeget, amint Talmansonhoz közeledtek, ez drámai pózzal a földre rogyott. A marshalok felemelték, kivitték az utcára, majd egy fasorba, ahol a kocsijuk várt rájuk. Az utcai tömeg először piketelni akarta a marshalokat, azután a kocsihoz futottak, hogy megakadályozzák Talmanson elvitelét. A rendőrség erősitést kért s mikor az megérkezett, 60 rendőr nekiment a tömegnek, majd elszállította Talmansont,egy kézi és bot tu?a után. Számos tüntető a földre került, ezeket társaik vonszoltak el, több mint egy tucat a rendőrség letartóztatott. Talmarisont sorozás előli kitérésért megvádolták és háromévi börtönre Ítélték és fellebbezését a U. S. legfelsőbb bíróság elutasitotta. Az Arlington St.-i Unitarian Universalist Church vezetői “biztonságot garantáltak” Talmansonnak és a 19 éves William Chase-nek, a templomban, azon középkori szclkás alapján, hogy egy templomból nem lehet letartóztatni senkit, amig ott tartózkodik. Chase, aki a hadseregben szolgált, egy évet töltött Vietnamban .szabadságra jött s nem tért többé vissza, igy szökevénynek nyilvánitották. Őt a templomban hagyták, mert I elfogatásáért a katonai rendőrség a felelős. SVÁJCI BANKÁR AGGÓDIK. AZ AMERIKAI DOLLÁR JÖVŐJÉÉRT DORADO BEACH, P. R. — A Reuter angol hírszolgálati iroda jelentette, hogy Svájc legnagyobb keresk edelmi bankjának elnöke elmondotta, az Egyesült Államoknak már csak kevés ideje van arra, hogy szabályzatokat foganatosítson, melyek megerősítik a bizalmat a dollárban. Dr. Alfred Schaefer, az Union Bank of Switzerland igazgatóságának elnöke elmondotta újságíróknak az American Bankers Association nemzetközi p é n z ü g yi konferenciáján, ha az Egyesült Államok nem hajt végre gyors akciót, mint például az adók emelése, egy újabb pánik hullám következhetik be, arany és nemzetközi részvénypapirok vásárlásában. — Kifut az idő a U. S. számára — mondotta Schaefer. — Kérdéses, hogy ez a helyzet eltarthat-e a választásokig, vagy röviddel az utánna való időig. — Mindenesetre — mondotta a bankár — reméljük, hogy az adóemelő törvényt megszavazzák. Hosszú időn keresztül prédikálta a U.S. Európának, a konzervatív pénzügyi politika evangéliumát, most úgy érezzük, hogy ugyanezt várhatjuk el, a világ vezetőjétől. Müvész-íegyencek JÓLLÉT, 111. _ A közelmúltban az állami fegyintézet fegyencei 2,500 maguk készítette olajfestményt állitottaíkki. A bírálók megjegyezték: a fegyencek között igazi művészek is akadnak. Londonban e 1 á r asztották követelésekkel az alsóházi képviselőket: — Hívják viszsza az angol nagykövetet Madridból, tiltsák meg spanyol munkásoknak, hogy belépjenek Angliába és külön adóval sújtsák az angolokat, akik a spanyol tenger partra mentiek nyaralni. Wilson miniszterelnök azonban, aki nem kedveli a drámai megoldásokat, mindössze tiltakozó jegyzéket küldetett, t A hat ár lezárás azonban a szovjet tengerészekre is kihatással van. A blokád ugyanis a tüzes spanyol lányokra is vonatkozik, akiknek ipara, minden “valamirevaló” kikötő város egyik alpvető feltétele. — Okvetlenül 1 á n y o kra van szükségünk — mondotta egy mély hazafiasságtól eltelt angol vállalkozó. — Mert mit érnek a majmok a sziklákon, ha a szovjet matrózok kimaradnak és nem döntik többé a pénzt.
