Szabad Sajtó, 1968. január-március (60. évfolyam, 4-13. szám)
1968-03-28 / 13. szám
10. OLDAL HZABAD Thursday, March 28, 1968 A két győztes ökölvívó világbajnok: a középsulyban Nino Benvenuti (bal) és a nehézsúlyban Joe Frazier. Három évre ítélték a vörösök George Watt angol mérnököt TOKIO, Japán — A japán fővárosból jelentették, hogy a kémkedéssel gyanúsított angol mérnököt Vörös Kínában 3 évi börtönre ítélték, az ugyanazon angol cég képviseletében kommunista Kinában tartózkodó német mérnököt pedig kiutasították Vörös Kínából. Az Ítéletet az észak-közép kínai Lanchov-ban hozták s a hirt a New China News Agency jelentette rádión, melyet Japánban felfogtak. Az angol mérnök George Watt, a német Peter Deckart. Mindketten az angol Vickers Zimmer Ltd. alkalmazottai voltak. A rádióadásban Watt mérnököt azzal vádolták, hogy “fontos katonai titkokat gyűjtött Vörös Kínában, katonai, politikai és gazdasági téren és számos fényképet vett fel Kina tiltott terültein.” Az adás szerint Watt “bevallotta”, hogy kóm-aktivitásckat fejtett ki a Kínai Népköztársaság kárára, “az aggresszióra törekvő brit imperialista politika érdekében.” Watt 1966 decembere óta tartózkodott Vörös Kínában, ahol vállalata egy szintétikus anyagot gyártó üzemet épített fel. A Los Angeles Dodgers edzésében, Verő Beach, Fla.-ban, a “lula hoop” is benne van. A LENGYEL ZENDÜLÉSEK OKA NAGYRÉSZT A LESÚJTÓ, REMÉNYTELEN GAZDASÁGI HELYZET VARSÓ, Lengyelország — A Lengyelországban folyamatban levő zendülések melyek már hat városra kiterjedtek, a napvilágra hozták azokat a körülményeket és viszonyokat, melyek között a lengyel nép a második világháború befejezése után 23 évvel, még ma is él. Az emberek, a nép torkig van a kommunista “vívmányokkal” és minden okuk megvan rá. Zöld főzelék és gyümölcs alig kapható. A hétfő minden héten kötelezően hústalan nap. Ez agyafúrt rendelkezés volt a kommunista kormány részéről mivel az ország lakosainak legnagyobb része katolikus vallásu és pénteken amugysem esznek húst, tehát hetenkint voltaképpen két hústalan nap van. Ha valaki szerepet játszik e pártban, naigyon gazdag, vagy jó kommunista összeköttetései vannak, nagyobb nehézségek nélkül hozzájuthat egy autóhoz. A választék ugyan nem nagy: Fiat, Peugeot és Austin. Ha azonban valaki a hatalmas többséghez tartozik, annak nincs módjában egyet vásárolni és fenntartani. De ha mégis megengedheti magának valaki, úgy évekig kell várnia, míg egy silányan elkészített Moskvitch, Wartburg, vagy Varsava autót kap. Egy nylon-ing egy havi fizetésbe kerül, egy televíziós készülék például háromszor annyiba kerül, mint Angliában. A háztartási költségvetésben az élelem kerül a legtöbbe és az élelmiszer kereskedéseknek mindenből csak egy fajta van. Nincs változat és a szerencsétlen lengyelek mindig ugyanazt rágják. S ami a helyzetet még roszszabbá teszi és megfosztj a a lakosságot minden reménytől, az, hogy a kormány és pártvezetés beismeri a gazdasági helyzet válságos állapotát és a közszükségleti cikkek hiányát. Minden városban, legyen az kicsiny, vagy nagy, egyféle állami bolt van. És a kirakatok maguk tanúskodnak a gazdasági viszonydkról. A lengyel termelvények a kirakatokban egy sorban állnak a Shell motor-olaj kannákkal, a svájci csokoládéval, amerikai és angol cigarettákkal és német gyártmányú női fűzőkkel. Ezen utóbbi cikkeket azonban csak dollárokért lehet vásárolni és csak lengyeleknek. A legyelek viszont csak úgy jutnák dollárokhoz, ha megállítják a turistákat az utcákon, ha ötször annyit Ígérnek a dollárért, mint annak hivatalos árfolyama, vagy ha a rokonaik küldenek nekik dollárokat a Nyugatról. A fekete piac “szigorúan tilos” Lengyelországban. A kormány azonban nyilvánvalóan hagyja virágozni, mert ez az egyedüli módja, hogy “kemény” valuta kerüljön az országba, melyre annak annyira szüksége van. A cseh-leingyel határon levő hegyek a főpont a feketepiac üzletnek. Itt a csempészek órákig izzadnak a hegymászásban, hogy a hegyek bizonyos pontjain átvegyék a cseh készítésű cipőket és gyerekruhát, melyeket a csehek jobban és olcsóbban gyártanak. A lengyel viszonyok bizonyára nem irigylésre méltóak. A mindennapi emberekkel, munkásokkal, diákokkal, hivatásbeliekkél való beszélgetés közben kitűnik, hogy magatartásuk a keserű resignáció. Az is kitűnik, hogy az oroszokat éppen úgy gyülöik, mint a németeket. Joe Frazier győzött a nehézsúlyban New Yorkban. Megegyezés az Északi Tengeti amerikai olajfurásokban LONDON, Anglia — Több mint 18 hónapon keresztül a 23 nemzetközi olaj társaság, mely olajat fúr a tengeralatti homokkőben, az angol partok mentén, ki volt téve az Északi Tenger elemei ostromának. A veszélyeket rejtő Északi Tenger, a maga viharaival eddig elsülyesztett két olajfúró berendezést, feltartóztatta az állandó munkát és megdrágitotta a termelési költségéket. Egy másik viszontagság, mellyel az olaj társaságoknak meg kell küzdeniük, a “British Gas Council”, a Brit Gazolin Tanács”, mely egyedül vásárolhatja meg a törvény szerint az olajat, melyet angol vizek alatt találnak. A 23 fúró olajtársaság vezető tagjai a Shell és Esso, legalább 3.25 centet kért egy “therm”-ért, mely az a melegmennyiség, melyet 100 köbláb Északi Tengeri olaj elégetésénél termel. A Gas Council azonban csak 2.1 centet fizet egy “1tiherm”-ért, arra hivatkozva, hogy az árat a termelési költségek szerint és nem a magasabb világpiaci ár szerint fizeti. Az elmúlt napokban a Gas Council érvei győztek s a Council aláírta első nagyobb szerződését egy olaj-konzorciummal, melynek élén áll az amerikai Phillips Petroleum és tagjai a belga “Petrofina”, az olasz állami olajtársaság, az AGIP és néhány kisebb angol társaság. Eszerint a Phillips csoport 1969-ben elkezdi az olaj szivattyúzását a keletangliai partvidéken, fel fogja fejleszteni a napi termelést 350 millió köblábra és a kihasználás hetedik évétől kezdve egy “Therm” ára 2.87 cent lesz. ÉSZAKVIETNAMI DIPLOMATA GENF — Mai Van Bo, az északvietnami kormány párisi diplomáciai küldöttségének vezetője, néhánynapos “udvariassági” látogatásra, ideérkezett.
