Szabad Sajtó, 1967 (59. évfolyam, 1-51. szám)

1967-03-09 / 10. szám

Beolvadt lap: TASSAIC ÉS VIDÉK» HUNGARIAN IN LANGUAGE, AMERICAN IN SPIRIT —-o----AMERIKAI SZELLEM0 MAGYAR ÚJSÁG Single Copy 20c — Egyes szám ára 20c Merjed with •'PASSAIC AND VTCINTTy THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Socond Claw postage paid at Passaic, N j and y' addition»■ m, m.u otiu» VOL. 59. ÉVFOLYAM No. 10. SZÁM [•AobAiC, NEW JERbii/Y 53---—'—l ~!--------.... .rf---- —* Thursday, March 9, 1967 Szegény népeket megsegít Amerika - a leggazdagabb, leghatalmasabb ország WASHINGTON. — A kong­resszusban évről évre egyre erősebb az ellenállás a szinte az egész világot behálózó ame­rikai “segélyakció” — éhező népek kisegítése élelemmel, el­maradott népek megsegítése technikai segéllyel, védtele­nek ellátása Védelmi fegyve­rekkel. Úgy kell Amerikát ezt a gazdasági és katonai ha­talmat elképzelni, mint egy óriást, aki széles vállaira ve­szi a fél világ segítségre szo­ruló millióinak terhét. Tehe­ti, mert bírja és akarja. A háború után azt hittük, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének jut ez a feladat. De a U. N. lassan-lassan vitázó arénává lett, cselekedetre kép­telen. így hát a U. S. örökölte a U. N.-nek szánt szerepet Amerika feladatává lett, hog> amennyire lehetséges, össze tartsa a forrongásban levő vi lágot. A másik nagyhatalom a Szovjetunió, inkább ennek ellenkezőjére törekszik, az egyensúly megbontáséra tör hogy hatalmába keritser gyengébb nemzeteket. Ameri kát minden módon gyengíteni ez a szovjet politika fő célja Támad mindenütt, ahol atom­háború veszélye nélkül támad­hat. Amerikának éppen a ha: talma és gazdagsága az, arn világraszóló felelősséget ró rá Vegyük szemügyre ezt a gaz­dagságot és hatalmat. Az Egyesült Államok terü­lete a földkerekségnek mind­össze 7 százaléka és népessér ge a föld népességiének mind­össze 6 százaléka. És mégis., ezen az aránylag kis fertile ten a hárombilliós világnépes­ségnek egy szinte maroknyi töredéke többre képes, mint minden más nemzet és mint sok más nemzet szövetsége például az Európai Közös Piac. íme, a fö adatok: A legújabb, 1966. évi sta­tisztika szerint Amerika év nemzeti össztermelése 740 bil­lió dollár. A sorban utána kö­vetkezik a Szovjetunió évi ter­melése 340 billió dollárnak fe­lel meg. A harmadik helyen álló Nyugat-Németország évi termelése 115 billió. Ebben az évben Ameriká­ban a nép átlagos évi jövedel­me 2950 dollár volt. A többi országok ezt a magas színvo­nalat meg sem közelitik. Ame­rika után a ranglistán Svédor­szág következik, ahol az átla­gos évi jövedelem az amerikai­nak 60 százaléka. A Szovjet­unió az amerikai átlagjövede­lemnek és életszínvonalnak csak 40 százalékát éri el. A/ átlag-amerikai több mint két­­szerannyit keres, mint az át lag-orosz. A világháború óta szinte csodálatos változások mentek végbe egyes országokban amelyek a háborúban részt vettek és több-kevesebb kárt szenvedtek. A romokból gyor­san felépült Oroszország, Nyu­gat-Németország, Japán és MUNKAALKALOM NŐKNEK több más ország. A nemzeti gazdaság növekvése egyre erő­teljesebb tempóban történt Újabban ezt 1948 óta mérjük. Nos, 1948 óta az amerikai gaz­daság — az évi összes terme­lés és az évi összes szolgálta­tások értéke — 287 billió dol­lárral növekedett, az orosí gazdaság növekedése 170 bil lió dollár volt, egész Nyugat- Európa összesített nemzeti termelése és jövedelme 20C billió dollárt tfctt ki. Meg­­'egyzendő, hogy ebben a sta­tisztikában figyelembe vet­ték a dollár ésmás pénzek vá­­iárlóképességének csökkené­sét, úgy hogy ezek a számok 1948. évi dollárokat tükröz­lek. Az ipari termelőképesség több mint kétszerese az oros^ pari kapacitásnak, ugyancsak hétszerese az Európai Közöt ?iac országai és Anglia együt tes ipari termelőképességé nelk. Amerika termeli a világ acél­­produkciójának egynegyedét A világ országutjain és vá­­ősi utcáin futó automobilok 50 százalékát Amerika gyárt­ja. Minden ötödik truck ame­rikai gyártmány. A földkerek­ség keményfelületü országut­­jainak egyiharmada Ameriká ban van. Az egész világ elek­tromos áramának egybarma­­dát Amerika hasiznál ja. Az amerikai tehervonatok a vi­lág árukormányainak egyne­gyedét szállítják. Az amerikai civil repülés minden más or­szág légi forgalmát felülmúl­ja. Közoktatás. Minden 1000 la­kos közül 28,7 college diák Amerikában. Második helyen áll a Szovjetunió 14 diákkal harmadik helyen Kanada 12,9 diákkal, az európai országok közt első helyen van Hollan­dia 10,2 egyetemi és főisko­lai diákkal. Az amerikai munkás töb­bet produkál, mint bármely más ország munkása. 40 szá­zalékkal többet, mint a svéd munkás, 60 százalékkal töb­bet, mint a nyugatnémet mun­kás, 70 s(?|ázal:Jé'kkal többjét, mint a francia munkás, 80 százalékkal többet, mint az angol munkás. Ez az ameri­kai fölény nemcsak az ame­rikai munkás munkaképessé­gével és gyakorlottságává1 magyarázható, hanem azzal is, hiogy Amerika ipari üze­mei sokkal többet költenek mint más nemzetek gyárai, uj üzemekre, az üzemek uj be­rendezésére, uj automatikus készülékekre, amelyek a mun­ka termelékenységét fokoz­­íák. Amerika katonai hat alma védi nemcsak az országot, ha­nem a világ sok részében ki­sebb, gyengébb nemzetek tu­catjait az orosz imperializmus és a kínai terjeszkedés ellen. Amerika a szabad világ védő­"AVON CALLING" — ez a kö­szöntés az ön szomszédainál dol­lárokat jelent zsebe számára. Ott­honában történő személyes meg­beszélés végett telefonáljon: New Brunswick környékén: KI 5-1345, Perth Amboyban Hl 2-2462, Al­­lentown-Beihlehem környékén pedig 432-0916 számra. ja. Fegyverben áll 3,335,001 amerikai katona, a túloldalon; 3,165,000 orosz és 2,496,000 kinai. Az amerikai haditenge részét a leghatalmasabb, 934 a hadihajóik száma. Az ame­rikai katonai légierő első he­lyen áll. Amerikának csaknem négyszerannyi atombombái rakétája van, mint az egye­düli vetélytárshak, a Szovjet uniónak. Amerika több dol­lárbilliót költ fegyverkezésre, mint bármely más ország. Johnson elnök elfogad egy tábla Húsvéti Bélyeget az 5 éves Leigh Anne Huff-tól, aki a Húsvéti Bélyeg Gyerek. Mellette Jimmy Du­rante az Easter Seal kampány elnöke. Las Vegasban éjjel-nappal forognak a házassági malom kerekei SVÁJC ÉS RUSSELL BERN, Svájc — Dr. Bert­rand Russell, 94 éves, Nobel díjas angol filozófus, arra kér­te a svájci kormányt: engedje meg, hogy Genfben tarthassa meg a “Lyndon Johnson há­borús bűnös” elleni tárgya­lást. A svájci kormány eluta­sította Russellt. LAS VEGAS. - Az itteni házasító biró előtt holtomig­­lan-holtodiglant fogadni na­gyon könnyű és cseppet sem időrabló ceremónia. Olykor másfél perc elegendő ahhoz, hogy egész életre szóló szö­vetség szülessen. De nem ez a vegasi esküvés fő előnye Fontosabb ennél, hogy Neva­­dában nincs várakozási idő nincs előírva vérvizsgálat. A békebirák a nap minden órá­jában, az óra minden percé­ben a jelentkező párok ren­delkezésére állnak, hajnali öt kor éppen úgy, mint éjjel li­kőr, sőt nrég a kísértések órá­jában is. És a déli lunch szü­netben is. És a weekendeken is. Az expressz házasság ára mérsékelt, mindössze 5 dollár 3 ehhez járul sokszor pár dol­lár borravaló az eskető bíró­nak, de ez nem kötelező és hogy nem kötelező, azt sok pár készségesen tudomásul veszi A két bíró évenként fejenként 100,000 dollárt vág zsebre annyit, amennyi Johnson el­nök fizetése. Ez nagyon nagy i mondhatni tülnagy bírói jö­vedelem s ezt maguk a béke­birák is elismerik. Bár sem­mi akadálya annak, hogy két hivatali év után újra jelöltes­sék magukat, ezt nem teszik mert 200,000 dollár éppen elég egy bak ebirónak. Újabb 200 ezer dollár kiváltaná a szava­zópolgárok ellenállását s ez könnyen a törvény megvál­toztatására vezethetne. Nem is lenne rossz egy törvény, amely a házassági illetékeket a megyei kincstárnak juttat­ná s az esketéseket fizetett hivatalnokok által végeztetné. A békebirák nem házasító speciális bírák, az ő hatás­körükbe tartoznak mindenf éle polgári és büntető perek is Brennan békebiró őszintén megmondja, hogyan párosítja össze a pereket a párosítás­sal : Esket kora reggel a tár­gyalásokig és a tárgyalási szü­netekben. Ha az ügyvédek ci­­garettázási szünetet kérnek, ő pár percre bevonul az irodájá­ba és sebtiben összead négy­öt párt. A hétvége szabad, ak­kor reggeltől estig esket. Egy szombati napon, emlékezik, összeadott 100 párt. A elvi és büntető pereket tulajdon­képpen ingyen intézi el, hi­­ízen nincs fizetése a békebiró­­íak, “csak” a házasitási ille­tékekből és a borravalókból származik a jövedelme. Nem mindenkinek tetszik a lasvegasi házassági malom. Warren L. Monroe állami sze­nátor, az igazságszolgáltatási bizottság elnöke, reformot ja­vasol: a bíráskodás és eske­­lás különválasztását. Sokan mások a törvényhozó testű­éiben vele együtt úgy vélik, hogy a békebirák a perek el­intézését elhanyagolják, in­kább a házasitással törődnek, írni őket hizlalja. A múlt és jelen békebirák ezt tagadják, ami nem csoda, mert kenye­rükről, évi 100.GO0 dollárról van szó. De Herman E. Fi­scher Jr. ex-békebiró azt vall­ja, hogy a lasvegasi házasi­­bási paradicsomból való kiűze­tés egy színes foltot törölne ki Amerika romantikus múlt iából, amelynek egyik hagyó mányos figurája a békebiró. És tagadja, hogy a békebi­­rák elhanyagolják a pereket: ők egymásközt elosztják a pá­rokat, úgy hogy egyikük sincs soha tulhalmozva párosí­tással. H= * * Két évi tapasztalatából Fi­scher békebiró sok érdekes esetet tud mesélni. Egyszer összeházasított egy 50 éves férfit egy 18 éves lánnyal nem sokkal később megfordí­tott esete volt: a vőlegény volt 18 éves és a menyasszony 50 éves. “összeházasítottam párokat, amelyek gyűlölték egymást. Előfordult, hogy a ceremónia közepén a meny­asszony meggondolta magát és elszaladt. Összeadtam egy párt, akik lepedőbe voltak öl­tözve. Egy pár ragaszkodott ahhoz, hogy az esketési szer­tartáson résztvegyen cocker spaniel kutyásuk és én meg­engedtem, hogy a kutya jelen legyen, de nem mint esketési tanú, hanem mint közönség Egy idősebb férfiúhoz a szoká­sos kérdést intéztem: “Elfő gadod Sallyt törvényes hitves­társadnak?” Ezt felelte: ‘Hát vi másnak kelene ő?’ Egy pár a házasitási pult előtt állva hirtelen összeveszett, a vőle­gény faképnél hagyta a meny­asszonyt; egy héttel később megint itt volt a menyasz­­szony egy másik vőlegénnyel.” Nagyon ritka eset, hogy a békebirák egy házasulni aka­ró párt elutasítanak. Arthur Olsen, aki 1958—59-ben volt békebiró, egy esetre emlék­szik: “Egy vegyes pár jelent/ kezett, a vőlegény arizonai volt, a menyasszony nevadai. Azt kívánták tőlem, hogy es­kessem meg eket Arizona és Nevada közt, a két állam ha­tárát képező Colorado folyam lelett lebegő, partmenti fák­hoz erősített kábelekkel tar­tott emelvényen. Ilyen állam­közi esketésre természetesen nem vállalkozhattam.” Nem minden vegasi expressz rsketést végeznek a szürke hi­vatali ’ szobában a békebirák Egy kis extra díjért meg le­het esküdni méltóságteljesebb környezetben is: esketni ká­polnákban. Ezeknek szép ne- ] jnfényes cégtábláik vannak, mint: Rózsakápolna, Virágok kis kápolnája, Harangkápol­na, Gyűrűs esketések kápol­nája, Gretna Green kápolna. Cupid, Kis fehér kápolna Ezek a kápolnák privát üzle­tek, díszesek és egyszerűek, drágák és olcsók. Egyik ká­polna tulajdonosnője 15 dollár bargain áron hirdet esketést le ebben csak a békebiró ho­noráriuma van benne, fényké­pért, mellcsokorért, a ceremó­nia hangszalagra vételéért természetesen külön díjazás jár. Sok jelölt kevés választott PÁRIS Franciaország. - Hogy valaki Párisban tele­font kapjon, ahhoz egy kér­vény és rengeteg türelem szükséges. Akik most folya­modtak telefonért, ígéretet kaptak a kormánytól, hogy 1968 őszén meg is kapják. A valóság azonban az, hogy ötévbe is telhetik, mig közön­séges halandó megkapja. Je­lenleg minden ötödik család­nak van telefonja az ország­ban és mintegy 2.4 millió kér­vény fekszik a hatóságok előtt Halálos molor kér ékpár WASHINGTON — John O’Mara, a University of Iowa professzora, mondotta: Az amerikai országúton a motor­­kerékpár a leghalálosabb jár­mű. PÁRISI SZTRÁJK PÁRIS — A párisi helyiér­dekű vonat járatok vezetői sztrájkba léptek, mert maga­sabb fizetést és több mellék­juttatást követelnek. IKKA-pénzátutalás csak ajándékozásra van megengedve BUDAPEST. — A Magyar Nemzet jelenti: A deviza­­•azdálkodást sértő bűntett miatt a Fővárosi Főügyészség vádiratot adott ki Gondos Gyula Cézár ménfőcsanaki segéd elkész és három családtagja ellen. A család egyik rokona nemjég Kanadában meghalt. Hozzátartozójuktól hatezer doh.árt örököltek. Megállapod­jak, hogy a pénzt — a jogszabályok megszegésével — nem jelentik be a Magyar Nemzeti Banknál, hanem IKKA- akció keretén belül szerzik meg. Az IK'KA-akció azonban kifejezetten támogatás és ajándékozás céljait szolgálja, s annek révén külföldi követeléseket tilos átutalni. Gondosék i nagyobb anyagi haszonszerzés reményében gáztűzhelyek­kel kezdtek manipulálni. Az üzlet hamar kivirágzott. De a endőrség hamarosan felfigyelt az üzérkedéssorozatra és le­­eplezte Gondosakat, akik rövid idő alatt 53 ezer forint ille­gális haszonra tettek szert. A rendőrségen 18 tanú tett vallomást. A vádirat a többi között indítványozta, hogy a je nem jelentett külföldi valuta fejében 117 ezer forint igyenérték megfizetésére kötelezze a bíróság az üzérkedőket. Az ügyet a közeljövőben a Pesti Központi Kerületi Bíró­ág tárgyalja. AZ ÁLLATOK TÉLI LAKÁSGONDJAI H a fütött szobánk ablakából figyeljük a téli táj szépsé­geit, eszünkbe sem jut, hogy milyen megpróbáltatások elé Iliit ja a zord időszak az állatvilágot. Pedig ilyenkor szűké­ben van a táplálék s dermesztőén hidegek az éjszakák. A topár erdőben szarvasok és őzek kóborolnak, csapatokba gyűlnek az éhes varjak, s csupán erős szervezetük menti neg őket a pusztulástól. Az állatvilág egy része azonban több-kevesebb sikerrel sikerüli a tél szigorát. A vonuló madarak távoli, d'éli tájakra töltöznek, több állatfaj tagjai pedig lakást, sőt éléskamrát 3 berendeznek télire. A nyári mezők szorgos lakói, a méhek is kaptárjaikban, fürtökben összebújva, egymást melegítve töltik a telet, . iz összehordott mézet fogyasztják. A rovarvilág többségé lek azonban nincs ilyen-jó lakása, s; a tavaszt csak petéik, fáibjaik érik meg. A gerinces állatok közül csak kevesen készülnek fel i télre. A háláik egy része télen is kóborol a jég alatt, de »Iádul a . ponty vagy a kárász már búvóhelyet keres, mé­lyebbre húzódik, befurja magát -az iszapba, s dermedten járj a a tavasz közeledtét. A békák, kígyók és gyíkok i ■ •ejfekhelyükön, avar alatt, lyukakban, tetszhalál szérű der­medtségben töltik a zord időszakot. A tél közeledtével az emlősállatok jelentős részének' in lakásgondjai támadnak. A mókus, a szarka,, varjú vagy jagiadozó madár elhagyott fészkét keresi fel, de legsziveseb oen faodvakban rendezi be téli szállását, melyet mohával, falevelekkel bélel ki. A mókus nemcsak egy lakást foglal el, már nyáron több helyen berendez magának éléskamrát. Makkot, gombát rejt el a faodvakban, ihasadékokbian. Télen gyakran felébred s ilyenkor felkutatja felhalmozott kincseit. Az állatvilág egy része úgy segít lakásgondjain, hogy( felkeresi az ember által emelt épületeket. A kártékony mezei'1 Égérek plédaul késő ősszel, mikor már kimerült a mezők terí­tett asztala, a települések közelébe húzódnak, s a gazda nem kis bosszúságára a magtárakat, a csűröket lepik el. A társbérlet fogalma sem ismeretlen az állatvilágban. A ravaszságáról hires róka például élőszeretettel használja fel a borz régi, elhagyott kotorékát. De ha nincs üres lakás, minden további nélkül beköltözik a borz mellé. A borzlyuk­nak azt a részét választja, melyben a borz nem tartózkodik rendszeresen. Ennek oka abban rejlik, hogy nézeteltérések esetén a róka huzza a rövidebbet. Előfordul azonban, hogy .. -orz unja meg a társaságot s kiköltözik saját vackából. Az állatvilágban szorgalmas házépítőiket is találunk, így a hörcsög egy-két méter mélyben ássa lakását, s külön lakókamrát és éléstárat épít, melyet több járattal köt össze, majd földdel eltömködi a kijáró folyosóját, s kicsiny, szal­mával bélelt bálókamrában hajtja álomra fejét. A tél folya­mán. nem fogyasztja készletét, hisz mély, tetszhalálszerü téli álmot alszik. De amikor tavasszal felébred és még kopárak a mezők, jól jön a gazdag éléskamra. Néhány állatfajtának nem jelent nehézséget a zord idő­járás. A föld alatti várában élő vakond például télen is járja alaguta.it, követi a mélyebbre húzódó gilisztákat, -sőt azt Is megfigyelték már, hogy a jeges talaj felszínén, a puha hó alatt vándorol. . A medvéik télen meglepően szűk üregekbe húzódnak, melyekbe éppen hogy be tudják gyömöszölni mázsás testü­ket. Tágasabb hely meg sem felelne a mackóknak, mivel abban nem találnák, meg azt a védelmet ä hideg ellen, amit a gallyakkal,, mohával kibélelt- szűk üreg nyújt. Előszere­tettel húzódnak meg a hatalmas kidőlt fák tövében, a gyö­kerek alatt képződött gödörben. Megtisztítják, kicipedik a korhadékot, majd belefekszenek, s megvárják, mig a sűrűn hulló hó befedi téli szállásukat. Egyes, fiatalabb medvék lemegy szer lábon álló fa odvábán húzódnak meg. Fa tete­jén, villásan elágazó ágak között is találtak már téli álmát alvó medvét. Azonban téves a mély álmukról szóló mende­monda. Ilyenkor is meglepően éberek, s ha zajt hallanak, nyomban elmenekülnek. A tél vége felé mind élénkebbek lesznek, » ha megérzik a párás, földszagu tavaszi széllöt, vissza sem fekszenek többet téli szállásukra. FBFF PPCCC

Next

/
Thumbnails
Contents