Szabad Sajtó, 1967 (59. évfolyam, 1-51. szám)

1967-03-02 / 9. szám

Thursday, March 2, 1967 7, OLDAL Útban a millió millió dollár felé WASHINGTON. - Az ame­rikai nemzeti gazdaság és mindennapi élet George Wash­ington idejében milliókban számolt, száz evvel utóbb már az iskolában tanítottak egy ujszámot: billió, ami ezer mil­liót jelent. Most már lassan­­iassan meg kell szoknunk a közeljövő Amerikájának uj számát és számjegyét, a tril­liót, s a trillió számjegyei­nek számát, 13 számjegyet, így: 1,000,000,000,000. Ez nem szám játék, hanem komoly számítás. Johnson el­nök gazdasági tanácsadóinak most nyilvánosságra került gazdasági szemléjének szám­adása. Szószerint idézzük: ‘Ha az amerikai gazdaság tovább­ra is évi 4 százalékkal növek­szik, a nemzeti termelés 18 év után a mainak kétszerese lesz, 28 év után háromszoro­sa, 35 év után négyszerese.” A nemzeti termelés — min­den termelt áru és minden szolgálat együttes értéke — a múlt évben 739,500 millió vagyis 739 és fél billió, am' már majdnem három negyet' része egy trilliónak. 1984-ber a nemzeti termelés már a tril­liók világába vezeti Amerikát, körülbelül egy trillió és fél billió lesz, 1994-ben 2,2 tril­lió, 2001-ben csaknem 3 tril­lió. Három millió millió. Mit jelentenek ezek az ide­ig csak a csillagászatban hasz­nált számok? Komoly jelentő­ségük van. Amerika már ma is irigység tárgya, ellenséges indulatok céltáblája éppen mesés gazdasága miatt. A trilliós számok azt sejttetik, hogy a gazdag és a szegény népek életnívója közti 'különb­ség élesebb, ikilhivóbb lesz, és mindjárt hozzá kell tenni, ki­­mélyiti az ellentétet a feihéi ?mber és a színes emberek közt, mert utóbbiak lesznek még nagyon sokáig a szegény népek. Ez az előrelátható hely­zet robbanással fenyeget. Magában az amerikai gaz­daságban ilyen fantasztikus fejlődés krízisek veszélyét je­lenti. De a gazdasági szakér­tőik -és a gyakorlati politiku­sok már jobban tudják, mint korábban, hogy miiképp lehet válságnak, lelassulásnak, re eessziónak — akárhogy is ne­vezzük — elejét venni. A 30-as évek depressziója nem ismét ődhet meg. A Social Security .jövő ala­kulásában is jelentős változás lesz a trilliók Amerikájában. A nyugdíjasok és a többi ked­vezményezettek (özvegyek gyerekek, munkaképtelenek) nemcsak egyre többet fognak kapni, hanem — ami még je­lentősebb — többszörösét fog­ják havi csekkek formájában megkapni annak, amit a dol­gozók dolgozó éveik alatt be­fizettek. Ennek magyarázata egyszerű: 1. A növekvő né­pességben mindig több fiatal lesz, mint öreg. 2. A nemzeti össztermelés és összjövedelem egyre növekszik, ennek a szá­zadnak elmúltával már három trillió lesz. A nép jövedelmé­nek emelkedése évente 3 szá­zalékos lesz. A Social Security nyelvén ez azt jelenti, hogy az alap, amelyből a csekkek származnak, egyre gazdago­dik. A nyugdíjasok olyan alapból kapják a nyugdijakat, amilyen alapba nem fizettek be. Ez arculcsap minden reá­lis biztosítási szabályt. Jó vicc, mondja komolyan Paul A. Sa­­muelson, a Massaohusestts Institute of Technology gaz­daság-professzora : a Social Security azért olyan jó bizto­sítás, mert rossz biztosítás! Rossznyelvü nem-profeszoi hozzáteheti: A holnap nyug­díjasai abból a nemzeti jöve­telemből merítenek, amelynek megteremtésében nem vettek .'észt. A régi francia mondás, hogy a gazdagság gondokat okoz, a trillióik világában miég igazabbnak fog bizonyulni, mint bizonyult a milliók és a billiók (franciául és európai­­magyarul is: milliárdck) vi­lágában. A holnapi és holnap­utáni dollár kisebb lesz, mint a mai és a tegnapi. Az inflá­ció mindig velünk lesz. Másik nagy gond: túl jó lesz az élet a mesés gazdaságban, amikor az, ami ma luxus, a minden­napi élet kívánalma lesz. Egy­re messzebbre kerülünk el az egyszerű élettől, amely mindig a legjobb élet lenne. Megnyugtató tudat, hogy az emberek és a nemzetek ter­mészeti törvényszerűen önzők ugyan, mégis a jólét bizonyos fokán tudatára ébrednek a ke­vésbé szerencsés emberek és nemzetek szükségének. Éppen Amerika már a múltban és a jelenben is számtalan bizo­nyítékát mutatta a másokon segitsé készségének. Elképzel­hetetlen, hogy a jövőben, ami­kor Amerika és kisebb mér­tékben más előrehaladott nem­zetek valósággal bőségben úsz­nak, lesznek még éhező, ron­gyos néptömegek. Lesznek problémák bőven s talán a jövő legnagyobb prob­lémája lesz az, hogy mikép­pen egyenlíthetek ki a kiáltó ellentétek gazdagok és szegé­nyek közt, jóllakottak és éhe­zők közt. Egy bizonyos: földi javakban nem lesz hiány. A múlt emléke lesz a költő mon­dása, hogy míg nyomorra mil­liók születnek, alig. ezernek jut üdv a földön. OLCSÓ HÚSNAK DÚS A LEVE IIOLLYWCOD. — A filmfővárosnak csirke-szenzációja, van. Universal Pictures közzétette a ‘‘The Ghost and Mr. Chicken” című film financiális életrajzi adatait és ezekből napnál és reflektorfénynél világosabban kiderült, hogy lehet egy filmen milliókat keresni anélkül, hogy előbb egy Eli­zabeth Tay lóinak és egy Richard Burtonnak kezébe: le kel­lene számolni egy-egy millió dollár adót. A Chioken-film előállítása nem egiészen 700,000 dollárba került és máig már kés és félmilliót hozott a konyhára, egyedül a belföldi piacon; ennek 10—20 százalékát fogja hozni még a film külföldi bemutatása. A pénztári jóslat két és háromnegyed millió dollár profitra szól. Ezek a dollárszámok annál meglepőbbek, mert a Chicken már a legjobb utón van, hogy utolérje, sőt felülhaladja a “Lady L” film financiális sikerét, amely Lady L tudva­levőleg egy méregdrága Sophai Loren film volt. Chicken sikere bizonyítja, hogy filmsikernek nem egyedüli előfel­tétele az, hogy amerikai vagy nemzetközi sztárokat dollár­­milliókkal hizlaljanak. Amibe “The Ghost and Mr. Chicken” került, azt Hollywoodban “chicken feed”-nek mondják. Mi a titka Chicken fenomális sikerének? — kérdik a hollywoodi filmesek. És megkapják a felvilágosítást: A filmet nem az országnak és a világnak, hanem az ország egyik nagy területének közönsége számára készítették: a középnyugati és a déli mezőgazdasági övezetnek. Az ottani mozilátogató közönségnek: Hollywoodi szaknyelven Chfeken egy “környékfilm”, vagyis egy vagy több környék érdeklődé­sére és tetszésére van alapítva. Ez — és a siker — egyben magyarázatát adja annak, hogy New- Yorkban és más nagyvárosokban hűvös fogadtatásra talált. Megjegyzendő, hogy Chfeken nem az első sikeres regionális film; déli álla­mokban már korábban népszerűek voltak “stock-car racing” filmek, azért, mert ott népszerű a stock-car verseny. Chfeken fe,ed befektetéssel majdnem biztosan profitot lehet csi­nálni 'bizonyos légiókban. Ilyen chfeken arany-tojásokat tejik. Úgy is lehet mondani, hogy olcsó húsnak nem híg a leve, ha hozzáértő szakács főzi jól megválogatott vendégek részére. * * :|5 DRÁGA DOCTOR DOOLITTLE HOLLYWOOD. — Hét hónapig tartott a “Doctor Doo­little” című film. forgatása Hollywoodban, Londonban, Bril Nyugat-IncMban, végre elkészült a múlt héten a drága film, a 20th Century-Fox film vállalat legdrágább filmje. 17 millió dollárba került. A főszereplők: Rcx Hamson, Samantha Eggar és 150 “beszélő” állat, köztük legszebbek a zsiráfok. ❖ -a ❖ DRÁGA PERCEK HOLLYWOOD. — A drágítás és drágulás arénáján a filmmel versenyre kel a televízió. Mi potyán kapjuk a TV kétes gyönyörűségeit és sokszor bosszantó, untató hirde­téseit, de ne feledkezzünk meg arról, hogy semmiért nem lehet valamit kapni. A TV-nek ára van, nagy ára. Fizetik a hirdetők. Szinte hihetetlen, mily drágák a TV-hirdeté­­sek. Itt egy pár példa: Bob Hope vietnami karácsonyi TV-filmjén egy perc hirdetés 85,000 dollárba került, jelenti a Broadcasting cimü szaklap. Olcsóbban mérték a hirdetést; Lucy, egy perc, 65,000 dollár; Red Skelton, egy perc 62,000 dollár; Ed (Big Hand) Sullivan egy perc 61,000 dollár; Beverly Hill­billies,eygper-sikerültMbgc billies, egy perc 57,000 dollár; Bonanza ogy perc 55,000 dollár; What is My Life, egy perc potom 31,000 dollár. Es mit keresnek azok, akik a TV programok hallgatósá­gét méricskélik? A Nielsen cég, a fő-fő figyelő, a TV vállala­toktól csaknem hat millió dollárt kapott méricskélő szolgá­latáért. Az ónodi országgyűlés 260. évfordulója MISKOLC. — A Borsod megyei tanács népművelési osz­tálya gazdag programot dolgozott ki a történelmi nevezetes­ségű ónodi országgyűlés 260. évfordulójának megünneplésére. A Habsburg-'ház trónfosztását kimondó országgyűlés négy­napos emlék ünnepségei május 28-án kezdődnek a Hadtörté­neti Muzeum, a sárospataki Vármúzeum és a miskolci Her­man Ottó Muzeum közös kiállításával. Az ónodi művelődési otthonban megnyíló kiállításon a Rákóczi-szabadságharc tör­ténelmi emlékeit láthatják majd az érdeklődők. Az ünnepség­­sorozat második napján a környék fiataljai találkoznak a tábortűz mellett, majd a megye legjobb művészeti csoportjai mutatják be műsorukat. Ónód község tanácsa ünnepi ülést tart, a fiatalok részére nagyszabású, a Rákóczi-szabadság­­harccal foglalkozó szellemi vetélkedőt rendeznék. Kiemelkedő esemény lesz a május 31-én megrendezésre kerülő országos történész-gyűlés, föÁüy MNO A hires koreai Kim-testvérek, akik 1958-ban jöttek a U S.-be és jelenleg Las Vegasban muzsikálnak. Ketten közülük menyasszonyok. Magyar évfordulók márciusban Március 2.: 1817. Született Arany János. Március 4.: 1897. Meghalt Martin Lajos matematikus, a magyarországi repülés egyik úttörő j e. Március 5.: 1857. Született Megyeri Dezső szinész, szín­igazgató és iró. Március 6.: 1962. Meghalt Tókai Rezső zeneszerző. Március 11.: 1842. Született Eötvös Károly iró, hírlapíró. Március 12.: 1937. Meghalt Hubay Jenő zeneszerző és he­gedűművész. Március 15.: 1848. Á ma­gyar szabadságiharc nagy nap­ja. Március 19.: 1637. Meghalt Pázmány Péter, a magyar el­lenreformáció nagy írója. — 1902. Meghalt Tolnai Lajos költő és regényíró, a magyar realista próza egyik úttörője. Március 21.: 1887. Született Kassák Lajos iro, költő és fes­tő. Március 2*2.: 1832. Született Szarvas Gábor nyelvész, a ma­gyar nyelvművelés megalapí­tó ja. Március 27.: 1472. Meghalt Tanús Pannonius humanista költő, a magyar világi lira el­ső képviselője. Felnyitották Eli. Béla király sírját BUDAPEST. - A budavári Mátyás templom restaurálása során felnyitották a Eéla ká­polna kettős királyi sírját, III. Béla és első felesége, a francia királyi házból származó An­­tiochiai Anna nyughelyét. III. Béla és felesége kopor­sóját 1848-ban találták meg Székesfehérvárott, az Árpád­házi királyok egykori temet­kező helyén. Mindkét koporsó ép volt. A királyi pár hamvait innen hozatták fel Pestre, elő­ször a Nemzeti Múzeumban helyezték, cl őket, majd a bu­davári templom altemplomá­ba és csak később kerültek végleges nyughelyükre, ; megépült Béla kápolnába. IIP Béla sírjában egy ezüst­ből készült abroncs korona van, négy oldalán kereszttel, mellette a királyi hatalom má­sik két jelvénye, a jogar éis a kereszt. Kard és sarkantyú ugyancsak ezüstből, s egy 600 szemből álló lánc éremmel együtt. A sirmellékletek kö­zött van még egy rövid nyelű zarándok-kereszt is, gyönyö­rű magyar ötvösmunka és egy nagy, felnyitható tetejű arany-gyűrű. A gyűrű fejében REKORD JÖVEDELMÜNK WASHINGTON. — A ke­reskedelmi minisztérium köz­li, hogy az amerikaiak szemé­lyes jövedelme ez év első hó­napjában 607 'billió dollár évi jövedelemnek felelt meg, 5,4 billióval több volt, mint de­cemberben. Ez rekord nemze­ti jövedelem. Ebben az össz­­jiöveAbemben nagyobb rész­ben szerepelnek: a munkabé­rek és fizetések, valamint az osztalékok. A januári fizeté­sek és térek 411 billió dol­lár évi jövedelemnek felelnek meg; főleg .a gyárakban emel­kedtek, a bérek. méregtartó rekeszek vannak, belsejében arab felírás látha­tó. A királyné sirmellékletei szerényebbek, a legérdekesebb darab közöttük egy mester­­müvü rubinköves aranygyűrű, sellő vagy szirén alakkal. JÓ ÉV VOLT NEW YORK. — American Telephone and Telegraph, a világ legnagyobb részvénytár­sasága, 1966. évi üzleti jelen­tésében a következő csillagá­szati számokat közli: Bevéte­lek 12,419,000,000 dollár, tisz­ta haszon az adók' és minden költség fedezése után kitesz 2.037.258.000 dollárt. A válla­latnak 536,107,000 részvénye van, több, mint három millió részvényes birtokában. A.múlt év folyamán 4,037,00 uj tele­font szereltek be üzletekbe és otthonokba. A vállalat állan­dóan növekszik, építési és be­rendezési költségei a múlt év­ben 4,2 billió dollárt tettek ki. Ez is, mint minden előbb felsorolt tétel uj világrekord. * ❖ ❖ Time Inc., a világ legna­gyobb sajtóvállalata, 44 évvel ezelőtt alakult meg és a múlt évben, mint az előző hat évben egymásután, saját rekordjait törte. A vállalat adja ki a Ti­me magazint kezdettől fogva, éhhez járultak a következő években a Life, Fortune, Sports Illustrated magazinok, továbbá könyveik, rádió. A múlt évi bevétel 503,060,000 dollár volt és a tiszta haszon 37.253.000 dollár. A vállalat­nak 6,895,000 részvénye van. AMERIKÁBAN TANULNAK SAIGON, Délvietnam. — Mintegy 100 délvietnami diák, köztük 35 háborús veterán, az Egyesült Államokba in­dult, hogy itt. folytassa tanul­mányait. ; NEW YORK. — Az ipari kémkedés az Egyesült Albá­nokban jövedelmező szakma, mert évente mintegy huszon­­itezer uj cikket dobnak piacra és egy mammutcégnek, írnely milliókat öl az uj termék tervezésébe és rekilám­­íadjáratába, nem mindegy, hogy a piacon egyedül jelenik-e neg, vagy olyasmivel, amit közben másek is feltaláltak. Ebből a gazdasági talajból nőtt ki az amerikai üzleti élet legifjabb csodafája; az ipari feémelbáritás. A szakmai tőzsdén két miiintézet nevét jegyzik magas árfolyamon: íz egyik a Norman Jaspan-iroda, a másik a Fidelifacts Inté­st. Jaspán ötszáz, erre a célra, speciálisan képzett mag'án­­hháritóval dolgozik, a konkurrencia: négyszáz volt FBI- ig.vnök szövetkezeti vállalkozása. Jaspan volt mérnökökkel, laboratóriumi kutatókkal, ügy­eitek Szakemberekkel dolgozik. Eredeti foglalkozásuk «lel­ett különleges érzékből is felvételi vizsgát kell tenniük, mert az ipari kcmelháritáshoz olyan emberek kellenek, akik -zü'kség esetén felismerik a vegyi preparálás nyomait egy fontos tervrajzon, észreveszik, ha egy berendezésből akár csak egy csavar is hiányzik, meg tudják fejteni egy gya­núba került matematikus ellopott jegyzetfüzetének kép­leteit, s attól sem riadnak vissza, ha azt a feladatot kapják, hogy speciális programozással állapítsák meg, nem táplált-e be a számitógépbe valaki szándékosan téves információkat... Erre a sokoldalúságra már csak azért is szükség van, mert az ipari kémek vadászterülete és kiszemelt zsákmánya rendkívül változatos. Lawrence Stessin professzor, a New fork Times Magazine hasábjain felsorol néhányat. A célba' vett tárgy lehet például egy uj szappan, de ugyanígy lehet.’ a zsákmány egy csipetnyi abból a bakteri umtenyészetből, amellyel —, tíz évi munka és húszmillió dollár árán — uj antibiotikumot kísérleteztek ki. Érdeklődik az ipari kém a vezető tisztviselők papírkosarai iránt is (nem véletlen, hogy a Ford cég központi tervezőirodáiban a kosaraikba elektromos papirszaggatót szereltek). De a kosarak tartal­mát még a villamosszaggatás után is külön levezető csa­tornán egy kemencébe gyűjtik és ott gondos felügyelet mellett elégetik. Ezek után természetes, hogy a jó ipari kém aziránt is érdeklődik, ami egy-egy üzleti tárgyaláson élőszóban el­hangzik. A megfelelő technikai segédeszközöknek az Egye­sült Államokban külön ipara van, amelynek remekeit másfél esztendeje New Yorkban szakkörökben, házi kiállításon: mutatták be. A seregszemle slágere a “kompromittáló kok­­tél” volt: a pohár alján olajbogyóba rejtett tranzisztoros készülékkel, amelynek antennája a gyümölcsbe szúrt fog­vájó-utánzat volt . . . Az ipari kémkedésnek az autóipar a hagyományos vadászterülete. Itt a módszerek nagyüzemiek. A General Motors, amelynek házi bemutatótelét, helikopterről légi fotó­­füz alá vették, akusztikai riasztóberendezést vásárolt, amely jelzi a gyanús égi zörejeket. GM a Ford cég próbapályája mellett kibérelte a Dearborn Inn terraszát, ahonnan táv­csővel kilátás nyílik a konkurrencia uj modelljeire, j A módszerek legalább olyan változatosak, mint maguk (a kiszemelt üzleti és gyártási titkok. A Jaspan cég be­épített kémelháritója egy vegyészeti laboratórium főmunka­­társára figyelt fel, aki naponta, délután négy órakor vissza­térő rendszerességgel interurbán telefonokat bonyolított le egy közeli automatából. A szálakat tovább gombolyitva, ki­derült, hogy a vonal túlsó végén —, a várostól több száz mérföldnyire —, egy főiskola professzora jelentkezett, aki rendkívül virágzó üzleti tanácsadó irodát tartott fenn. Tisz­tes honorárium ellenében közölte, mit érdemes a közeljövő­ben a piacra dobni, és hogyan. A professzor csalhatatlan­nak bizonyult: hat különböző városban voltak a laboratóriumi főm link a társhoz hasonló “csápjai”. A hivatásosok találékonysága olykor valóban meglepő. Egy Gumming nevű profi, a feleségét riporternek álcázva csempészte be egy Oklahoma! cinkhiányába, ahol egy uj füst­­nyelő anyaggal kísérleteznek. Az álujságirónő jegyzeteiből és ceruzavázlataiból kerekítette ki aztán a konkurrencia a bánya titkát. A Time-o-Matic Go. két bizalmi kutatója ezzel szemben egy évi fáradságos munkával betanulta egy elektromos mű­szer összes technikai adatait, majd megvált a cégtől. Rövid­del később nagy üzletet csinált az eltanult találmánnyal. A bíróság az ötletet nem méltányolta: úgy ítélte el őket, mintha nem a fejükben, hanem a zsebükben vittük volna magukkal a terveket. A legmegdöbbentőbbnek azt találják az érdekeltek, hogy az amatőrök többnyire nagy fizetésű, nagy becsben tartott tisztviselők, mérnökök, kutatók. “MEGHALTAM A HAZÁÉRT” VALLEY FORGE, Pa. — A Freedom Foundation az idei George Washington Award kitüntetések egyikét Hiram D. Strickland káplárnak ítélte oda — nem egy hősi tettéért, hanem azért a leveléért, amelyben azt irta a szüleinek, hogy “meghaltam a hazáért”. Utolsó levele volt ez, kevéssel a levél Írása után hősi halált halt Vietnamban. 20 éves volt. Ezt irta szüleinek: “Ez az utolsó levél, amelyet tőlem kaptok. Ti talán már megkaptátok a hadvezetöségtől az. értesítést, hogy meghal­tam. Higyjétek el, én nem akartam meghalni, de tudom, hogy ez része volt az én itteni szerepemnek. Én azt akarom, hogy a hazám még billió évekig éljen. Minden amerikainak kötelessége, hogy harcoljon a szabadságért, amely oly, drága nekünk. Ha ezt nem tesszük, a levegő, amelyet boszivunk, olyan fülledt lesz, mint egy börtöncellában . . . Sandy, Nell és Gale — öártük, testvéreimért harcoltam. Amikor ők fel­nőnek, talán nekik is harcolniuk kell. Mondjátok meg nekik, hegy menjenek a tüzbe büszkén és a halál félelme nélkül, mert minden áldozatot megér, ha meg tudjuk óvni a haza szabadságát . . . Édesanyám, ne gyászolj engem, én boldog vagyok, hogy a haza ellenségeivel vívott háborúban haltam meg, és én az emberek emlékezetében örökké élni fogok. Ne gyászolj engem, mert én mint az Amerikai Egyesült Államok katonája haltam meg.” Ezért a hősi leveléért kapta Pfc. Hiram D. Strickland a Freedom Foundation kitüntetését, díszoklevelet, amelyhez 5000 dolláros csekk volt csatolva. Inari kémkedés és kémeltiáritás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents