Szabad Sajtó, 1967 (59. évfolyam, 1-51. szám)
1967-02-02 / 5. szám
LÁTOGASSA MEG REPÜLJÖN LEGMODERNEBB JET GÉPEIVEL VITELDII: CLEVELAND - BUDAPEST ÉS VISSZA $480.50 NEW YORK - BUDAPEST ÉS VISSZA $426.00 Csatlakozás Romániába, Csehszlovákiába cs a Kárpátaljára UTAZZÉK TAPASZTALT CSOPORTVEZETŐKKEL: A második számú csoport Az első számú csoport A hármas számú csoport SZAPPANOS FERENC a WDOK rádióállomás népszerű magyar bemondója, immár nyolcadszor vezet évenként Magyarországra induló csoportot. JACK P. RUSSELL City of Cleüelattíi aki Cleveland batalrpas városá/nak 24 éve tanácsosa, az Amerikaszerte hires “Night In Budapest" esték rendezője, .8 éve vezeti a csoportös hazalátogatókat. DONÓ ANDRÁS elnöke az Öregamerikásoknak és az Egyesült Magyar Egyleteknek, a WJMO rádióállomás magyar bemondója, számos magyarországi csoportos utazás vezetője. Cleveland város commissioner je. RÉSZLETES INFORMÁCIÓÉRT KÜLDJE AZ ALANTI SZELVÉNYT A KÖVETKEZŐ CÍMRE: MR. ANDREW DONO 2781 East 127ih Street, Cleveland, Ohio 44120 Kérek részletes felvilágosítást az 1967-ben Magyarországra, Csehszlovákiába, Romániába és a Kárpátaljára indítandó csoportos utazásairól. (Kérjük kereszttel megjelölni azt a túrát, amely önt elsősorban érdekli) | | Junius 8 Szappanos | | Julius 13 Russell ] Augusztus 3 Donó Név: Cim: Város, állam: ...................................................................... Zip Code: Thursday, February 2, 1967 seláBáíD sajtó 7. OLDAL A jövő müveit Amerikája - a gazdasági fellendülés jegyében WASHINGTON. — A kereskedelmi minisztérium folyóirata, “American Education” azzal az érdekes kérdéssel foglalkozik, hogy a közoktatásnak, a nép művelődésének milyen hatása várható az ország gazdasági életére. Érdekes téma: műveltség és jólét: több iskolai tanulás és több gyári termelés, nagyobb üzleti forgalom ? A tanulmány abból a közismert tényből indul ki, hogy Amerika kormánya és állami és helyi hatóságai egészében és arányosan többet költenek közoktatási célokra, mint bármely más ország. És amit Amerika iskolákra és tanításra költ, az a pénz a gazdasági élet érrendszerébe vándorol növeli a termelést és a fogyasztást, jövedelmet biztosit a gazdasági élet számos elemének. Jelenleg az a helyzet, hogy Amerika évente 45 billió dől-Magyar évfordulók februárban Február 3.: 1842. Meghalt Bölöni Farkas Sándor utazó és iró, akadémikus. — 1757 Születettt Kitaifoel Pál utazó botanikus, kémikus és zoológus ; mintegy 200 magyar növény- és állatfajt fedezett fel. Február 4.: 1882. Ezen a napon volt az első helyszíni telefonközvetités Budapesten Puskás Tivadar találmánya, a a telefonba mondó elődje. Február 5.: 1877. Született Nagy Endre iró, újságíró, konferanszié, az irodalmi színvonalú magyar kabaré megteremtője. Február 6.: 1817. Született Trefort Ágoston iró és kulturpolitikus. Február 8.; 1862. Született Ferenezy Károly festőművész. Február 10.: 1947. A győztes hatalmak Párisban aláírták a békeszerződést: Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával, Finnországgal és Magyarországgal. — 1867. Meghalt Pákih Albert humorista, szerkesztő. Február 21.: 192,2. Meghalt Chernél István ornitológus, a Madártani Intézet igazgatója. — Meghalt id. Vastagh György festőművész. Február 23.: 1792. Született Ferenezy István szobrászművész. Február 26.: 1902. Meghalt Szigeti József színész és színműíró. Február 28.: 1032. Meghalt Ambrus Zoltán iró, esztéta és műfordító. SZÍNES JELÖLTEKRE SZAVAZUNK II ELSŐ NOVEMBERI KEDDIÉN WASHINGTON. — Politikai körökben egyre többen vanak, akik úgy vélekednék, hogy John K. Kennedy 1960 novemberi győzelmét nem utolsósorban a televíziónak köszönhette. A döntő szócsata Kennedy és Nixon közt a TV utján dőlt el milliók nappali szobájában. A fekete-fehér TV-kép Kennedyt jóképű, friss, fiatalos embernek mutatta, ezzel szemben Nixon a TV tükrében azt a benyomást keltette, hogy két napja nem borotválkozott. A jelöltnek, aki a TV-ben jó képet mutatott, óriási előnye volt a rosszképü ellenféllel szemben. Akkor általában még csak sejtették, de ma már tudják úgy az aktiv politikusok, mint a novemberi keddi napokon rövid időre aktivált szavazópolgárok, hogy a képnek meggyőző varázsereje van. Az a történelmi jelentőségű TV-vita egyszersmindenkorra megmutatta, hogy a politikai jelöltnek, ha győzni akar, photogenicnek kell lennie — jól kell kinéznie, bebizelgő ábrázattal kell a választópolgárok milliói elé lépni. És azt a tanulságot is nyújtotta az a TV-párharc, hogy a mai Amerika, ha választani kell, a fiatalos kinézésű jelölte választja. Nem népszerűek többé a régebbi évek politikusai, akiknek ábrázatát mély, fekete ráncok barázdálják a fekete-fehér TV-tükörben. És hozzá kell tenni, hogy a TV stúdió vakitó fényeiben ragyogó kopasz fej sem kelt kedvező illúziót. 1968. november 7-én más lesz a helyzet, mint volt 1960-ban. A fekete-fehér televíziót kiszorítja a szines. A TV-ipar becslése szerint a jövő évben 16 és fél millió otthonban lesz szines televízió. És ennek nagy politikai jelentősége lesz. Mert a szines kép másképp mutatja az arcot, mint a fekete-fehér kép. A szines TV, mintha rózsaszínű púderrel hintené be az arcot, fiatalosabb ábrázatot varázsol a néző elé. Ha jövőre Nixon lesz megint a republikánusok elnökjelöltje, szinte csodálatos átalakulásnak lesznek tanúi a néző-szavazók: simára borotvált arca megnyerő hatást fog kelteni, eltűnnek az öregitő barázdák. Nyilt titok Washingtonban, hogy Nixon a televízió színváltozásától várja a jó szerencsét, amelytől hajszálnyi fekete vonalak és alig párezernyi szavazatok választották el. Kortesjelöltjei a TV ipar körében alapos vizsgálódást tartottak és arra az eredményre jutottak, hogy jövőre az amerikai nagyvárosi otthonoknak már 80 százalékában lesz szines televízió. Persze a TV pártonfelüli, a szines televízió demokrata jelölteknek is hizelegni fog. A szenátus demokrata kampánybizottsága szines filmeket — szaknyelven slide-okat — fog készíteni mindazokról a szenátorokról, akik 1968 novemberében választásra kerülnek; ezeket a slide-okat szétküldik a jelöltek államában levő helyi TV állomásoknak. A szines TV segítségével mennek harcba a demokraták is a jövő évi választási kampányban. Csupa szines egyéniség fog a szavazópolgárság elé lépni. Mondani sem kell, hogy a szines TV meg fogja fiatalítani, ki fogja csinosítani Johnson elnököt is . . . lárt költ közoktatási célokra: tanítók fizetésére, iskolaépítésre, iskolák, laboratóriumok berendezésére. Ha figyelembe vesszük az iskolaépületek értékét, a közművelődési intézményeknek nyújtott adómentességet, egyetemek fenn* tartását, stb., arra az eredményre jutunk, hogy az évi kiadások és költségek 100 billió dollárt tesznek ki. És ha tovább számolunk és összeszámítjuk a milliókat, amelyeket a különböző hatóságok a közoktatással kapcsolatos vagy rokon tevékenységre (tudományos kutatás, könyvkiadás, televízió, stb.) — évi 200 billió dolláros “Tudás-iparról” beszélhetünk. A közoktatás mint big business! Mert sok pénz befektetéssel jár a tudás terjesztése és ez a töke busás kamatokat hoz. A kereskedelmi minisztérium számítása szerint minden billió dollár, amit tanításra költünk, 2,15 billió dollárra vált át a gazdasági élet folyamata. Ezt úgy kell érteni, hogy több mint duplájával növekszik az ipari termelés és áz üzleti forgalom. Elég említeni az építési ipart, a fűtési és vízvezeték ipart, a villanyáramfogyasztást és ál;«k Iában a fogyasztást, az üzletek nagyobb forgalmát és nagyobb hasznát, több munkái ás alkalmazott munkalehetőségeit. A minisztérium a kérdés tanulmányozása során arra az eredmény rejutott, hogy a tudás terjesztése legalább 86 nagyobb amerikai iparnak hasznára válik. Lawrence C. McQuade, a minisztérium hivatalos folyóiratának cikkírója, ezekből a tényekből egy nagyíontosságu következtetést von le: Azok, akik vezető állásokban a tahitási dollárbillióik hovaiorditásáról rendelkeznek, e működésűk kapcsán nagy felelősséget viselnek, éppen úgy, mint a szoros értelemben vett gazdasági tényezők (nagyvállalatok, .nagyüzletek, nagy uniók) (, amelyeknek ténykedései befolyásolják az amerikai nép mindennapi életét, kisebb vagy nagyobb jólétét. A gazdasági élet minden szakértő figyelője tudja, hogy ha az ipar nagyobb befektetéseket eszközöl, ez gazdasági fellendülésnek nemcsak jele, hanem forrása is, viszont csökkenő befektetés a gazdasági élet tempójának lelassulásához vezet. A “tanítási ipar”, óriási méretei folytán, ugyancsak befolyásolja a gazdasági életnek fel és le hullámzását. Mindez a jelenlegi helyzetre vonatkozik. De a minisztérium szószólója, illetőleg cikkírója, továbbmegy s elénk vetíti a közeli és távolabbi jövő képét is. Mi lesz, amikor Amerika népe tanultabb, műveltebb lesz? A fiatalok, akik egyetemet végeznek, életük során 2135,000 dollárral többet fognak keresni, mint azok, akik csak a high school nyolc évét végezték. Mire fogja költeni jövedelmét a tanult és a miég tanultabb amerikai? Könyvekre, múzeumokra, kirándulásokra, vakációkra, tengerentúli utazásokra. Igen több jó célra többet fog költeni. És mert a műveltebb ré • teg; amely egyre szélesebb rétege lesz az ország népességének, nagyobb igényeivel uj eszmék megérlelődésére fog serkenteni, uj szolgálatokat fog igényelni, uj termékeket fog kívánni, a szükségleti cikkek egyre javuló minőségét fogja lehetővé tenni. Ha ez elvont elméletnek tetszik, gondoljunk néhány példára: Volt gramofon és nagy gramofonipar, a fejlődés a high fidelyty és stereofonikus hanglemezgyártáshoz vezetett; a department store és dime store típusú relétekben régebben és FELTÁMADÁSÁRA VÁRAKOZIK A MEGFAGYASZTOTT ORVOS még ma is olcsó reprodukciókat árusítottak, de ma mái sredeti olajfestményeket is lehet vásárolni ilyen üzletekben; az 'élelmiszer-üzletekben i supermarketekben a min lennapi enni-innivalók melett egyre nagyobb választékban vannak étel- és italkülönegességek, inyencfalatok. — Mindez a nemzetgazdaság nyelvén kifejezve: több terméért és több üzleteit jelent, és több termelés és eladás több munkaalkalmat teremt. Az amerikai nemzeti termelés az újabb években jelentékeny mértékben növekedett. A kereskedelmi minisztérium számítása szerint ennek a növekedésnek, gazdagodásnak csaknem 25 százaléka a tanultság, iskolázottság növekedésére vezethető vissza. És a jövőben ennek a folyamatnak, ennek a gazdagodásnak további növekedésére van kilátás. Műveltebb Amerika gazdagabb Amerikát jelent. OLASZ MOSÓGÉPEK RÓMA — Olaszország az elmúlt évben rekord-mennyiségű mosógépet gyártott, összesen 1.7 millió darab mosógépet. LOS ANGELES — Egy Dr. James H. Bedford nevű, 73 esztendős orvos, aki a közelmúltban, rákbetegség következtében meghalt, a jelen pillanatban — feltámadására várakozik. Halála előtt Dr. Bedford beleegyezett abba, hogy holttestét mélyhütéses élj ár ássál megfagyasszák és ezáltal mindeddig az egyetlen emberi lény legyen, akin esetleg később kipróbálható a kísérlet: felolvasztható-e a mélyhütéses eljárással megfagyasztott holttest és ismét életrekelthető-e ily módon a ha- Lott? Dr. Bedford, Mr. és Mrs. Raymond Vest otthonában halt meg. A Vest házaspár orvosi therapiával foglalkozik és már 16 éve ismerte Dr. Bedbordot. Amikor Dr. Bedford haldcklott, egyik kollégája, Dr. B. Renault Able, jégdarabok- I kai kezdte körülrakni a testet. A Vest házaspár csak ekkor tudta meg, hogy milyen történelmi jelentőségű kísérlet történik otthonában. Amikor a halál orvosi szempontiból bekövetkezett, még három orvos érkezett a Cyro nics Societytől (California), a Dr. Bedforddal történt előzetes megbeszélés értelmében. A hulla még meleg volt, amikor az orvosok hozzákezdtek a mélyhütéses fagyasztás hoz. A fagyasztási eljárás nyolc óra hosszat tartott, közben valakit még külön jég ért is el kellett küldeni. Nyomban a halál bekövet kezte után, az orvosok elkezd ték -a mesterséges lélegeztetést és a külső sziv-massázst, azért, hogy az agyat életben tartsák, mialatt a holttestet fokozatosan megfagyasztják. Dr. Bedford, aki tudta, hogy gyógyíthatatlan tüdőrákban szenved, halála előtt, végrendele t é b e n, négyezer dollárt hagyott ennek a különös kísértetnek a céljára. ■ Ha később megtalálják a tüdőrák gyógyításának módját, meg lehet próbálni Dr. Bedford hulláját felolvasztani, életrekelteni, azután meg kell operálni és talán, valóban tovább élhet a “feltámadás” után. PHOENIX, Ariz. — Dr. Bedford megfagyasztott holttestét ide szállították, ahol a mélyhütéses fagyasztást különleges, négy napig tartó,.. . t folyékony nitrogént igénylő eljárással befejezik. Ezután egy különleges “időcapsulába” helyezik, ahol a holttest épen marad és — ! ki tudja? — talán egyszer valóban feltámad majd Dr. 1 James H. Bedford. FÁRADTAK KONGRESSZUSA q RÓMA. — Itt tartotta kong- % resszusát a “Fáradtak nem-' ?) zetközi szervezete”, amelynek , tagjai azt tartják magukról, . hogy már fáradtan születtek. Természetükhöz híven nem. erőltették meg magukat, éscsak egy előadást hallgattak meg, hogy utána vidám banketten pihenjék ki fáradalmaikat. *•' V 1967 jun. 8-án indul 1967 jul. 13-án indul 1967 aug. 3-án indul VEZETI; VEZETI; VEZETI:
