Szabad Sajtó, 1967 (59. évfolyam, 1-51. szám)

1967-11-30 / 48. szám

8 OLDAL SZABADSAJTÉ Thursday, Nov. 30, 1967 A chicagói nemzetközi tenyészállat vásáron a leghatalmasabb bika a 3500 font súlyú “Blackjack”. Egy különös “könyvtár”, helyett - nyulat és cicát Szerte a világon növekszik a könyvtárak hálózata, külö­nösen jelentős ez Ameriká­ban, ahol a legkisebb város­nak is jelentős mennyiségű -— és minőségi vonalon is el­sőrendű közkönyvtára, kölcsönkönyvtára van. Valószinüleg azonban csak kevesen tudják, hogy műkö­dik Sacramento (Calif.) váro­sában egy olyan különös “köl­­csön-könyvtár”, amely két­ségtelenül párját ritkitja a maga nemében az egész vilá­gon. Ez a könyvtár csupán gye­rekek számára kölcsönzi ki állományának egyes darabjait és a könyvtár előcsarnokának falán ez a különös figyelmez­tető felirás olvasható: — Fiatal kölcsönzőinket ar­ra kérjük, hogy bármit is kölcsönöztek ki, minden eset­ben hozzák vissza élve. A szöveg kétségtelenül kü­lönösen hat egy kölcsön­­könyvtár előcsarnokának fa­­án, nyomban megértjük azon­ban, ha arra gondolunk, hogy ez a “kölcsönkönyvtár” nem könyveket — hanem állatokat kölcsönöz fiatal “ügyfelei” számára. A kölcsönzők - többek kö­zött — hamarjában felsorol­tán, a következő állatokat kölcsönzhetik ki: Kis cicát, kutyust, tengeri malacot, házinyulat, leveli békát és néhány ártalmatlan fajta kígyót, valamint szá­mos gyik-fajtát. Az állatokat — amennyiben ez szükséges — ketreccel, vagy dobozzal együtt kapják meg, élelmet is vehetnek a könyvtárban és megkapják egy kis füzetben a használati utasitást is, ille­tőleg azokat az irányelveket, amelyek az egy-egy állattal való bánásmódhoz szüksége­sek. A különleges “kölcsön­­sönyvtár” a közelmúltban ka­pott fehér egereket, teknős­békákat, kis rókákat és igua­­nakat is. Egy-egy kölcsönzés egy hé­tig tart s amennyiben valaki tovább tartja magánál az ál­latot, éppen úgy, mint a könyvek esetében büntetés­pénzt fizet, amely azonban — akárcsak a könyvek esetében jelentéktelen összeg. A közelmúltban ujságirók egy csoportja megintervjuol­­ta a különleges “kölcsön­könyvtár” igazgatóját, John E. Wellst, aki a következő­ket mondotta a riporterek­nek: — Célunk az, hogy a gye­rekekkel megkedvelttessük a körülöttünk élő állatokat és megtanitsuk őket arra, mi-A PESTALOZZI GYERMEKFALU TROGEN, Svájc — Az eb­ben az északkelet-svájci falu­ban több mint száz év előtt megalapított Pestalozzi Kin­derdorf (Gyermekfalu) a gyermeknevelés előfutár já­rói, a ma óvodának nevezett intézmény megteremtőjéről van elnevezve. Itt istápolnak árva és hajléktalan gyereke­ket, akik a világ minden ré­széből jönnek. Valóságos nemzetközi óvoda ez, itt a gyermekek együtt élnek, de mindegyik megtartja anya­nyelvét és hazai kultúráját, hagyományait, szokásait. A Gyermekfalu a második vi­lágháború nyomában szüle­tett meg, amikojf a semleges Svájc befogadott árva gyer­mekeket a harcban állt or­szágokból. Először francia és lengyel gyermekeket hoztak ide, aztán magyar, osztrák, olasz, görög gyermekeket, újabban koreai, tibeti árvákat is. A Gyermekfalunak jelen­leg 200 kis lakója van, akik 12 különböző országból szár­maznak. Sztálin leánya, Svetlana Al­liluyeva, útban hazája és Amerika közt, itt járt és meg­ígérte segítségét. Miután könyvéből körülbelül két és fél millió dollár jövedelme lesz, a Pestalozzi Kindendorf­­ról nem fog megfeledkezni. amely könyv ad kölcsön képpen kell bánniuk ezekkel az állatokkal és miképpen kell gondjukat viselniük. Gyíkok, leveli békák, teknősbékák, mókusok, kí­gyók esetében nem számit az életkor, amikor azonban ci­cát, kutyát, nyulat, rókát adunk kölcsön, mindig ügye­lünk arra, hogy az állat ki­csike és fiatal legyen s igy semmiképpen sem tud ártani a gyermeknek. — Az állatot kölcsönző gyereknek minimálisan hat esztendősnek kell lennie. Ha a gyerek elmúlt 12 éves, elég saját aláírása az állat kiköl­­életkora 6 és 12 esztendő csönzéséhez, ha azonban között van, szüleinek kell a gyerek helyett jót állniuk az állatért és nekik kell a fele­lősséget vállalniuk. — Minden állathoz adunk, amennyiben az állat jellege megköveteli, egy kalitkát, ketrecet, vagy dobozt, adunk “ágyneműt” is, evő és vizes­edényt és egy kis füzetet, a szükséges utasításokkal együtt, az állattal való bánás­módot illetően. Amennyiben a gyerek akarja, heti 35 cent­ért vásárolhat az állat szá­mára élelmet a “könyvtár­tól”, amennyiben nem, az utasításokat tartalmazó füzet elmondja, hogy milyen élel­met kell vásárolnia az állat számára. A gyerekeket igyek­szünk rábeszélni arra, hogy nálunk vásárolják meg az ál­lat számára az ennivalót, mert mi tudjuk legjobban, milyen és mennyi élelem kell a kikölcsönzött állatnak egy heti időtartamra. — Az a gyerek, aki megfi­zeti a “könyvtár” évi 5 dol­láros tagsági diját, egy hétre ingyen kölcsönözheti ki bár­melyik állatunkat. Az egy hét letelte után minimális “bün­tetéspénzt” kell fizetnie. — Az a gyerek, aki nem tagja a könyvtárnak, heti 1 dollárt fizet bármelyik kiköl­csönzött állatért. — Iskoláknak ideiglenesen kikölcsönzünk mosómedvét, sündisznót, felnőtt him-macs­­kát és dán vadászkutyát, eze­ket azonban csak iskoláknak adjuk kölcsön, mert ezek az állatok kissé vadabbak, mint a gyerekek által egyénileg kikölcsönzhető állatok és ál­talában felnőttek gondosko­dását igénylik. — “Könyvtárunk” neve: “Animal Lending Library.” Gondolom, kevesen tudják, hogy a könyvtár egyáltalában nem uj, pontosan 16 évvel ezelőtt alapítottuk. — Az első néhány eszten­dőben meglepő volt az érdek­telenség. A gyerekek és a szülők azonban fokozatosan megkedvelték a különleges könyvtárat és ma már ennek az állatkölcsönöző “kölcsön­­könyvtárnak” óriási a sikere. Mi kizárólagosan csak sacra­nientói lakosok számára adunk kölcsön állatokat, bi­zonyos vagyok azonban', hogy minden más amerikai város­ban _ sőt, a világ minden más városában is hallatlan sikere lenne egy ilyesfajta “kölcsön-könyvtárnak.” — Gyakran kölcsönöznek ki állatokat olyan iskolák is, ahol fizikailag és szellemi­leg elmaradott gyerekeket ta­nítanak. A kölcsönzés nem egy esetben csodálatos ered­ménnyel jár: amikor a félig, vagy egészen béna gyerekek meg akarják fogni az állatot, nagyon gyakran ez az első mozdulat, amelyet életükben tesznek és pusztán az a körül­mény, hogy megsimogassák az állatokat — elindítja gyó­gyulásukat. — Egy Ízben előfordult, hogy egy kisfiú, akinek hang­szálai bénák voltak, akkor ki­áltott fel első ízben, amikor ölébe egy kis fehér kutyát helyeztek. Ez volt gyógyulá­sának kezdete ... az örömki­áltás. Ma már ez a gyerek, majdnem teljesen érthetően . . . beszél. — Érdekes megfigyelésünk: a lehető legritkább esetben fordul elő, hogy valamelyik kiköldsönzött állat megkar­molja, vagy megharapja a gyereket. Komoly sérülést pedig még sohasem okoztak a kikölcsönzött állatok.- Az utasítások, amelyeket az állatokkal való bánásmód­hoz adunk, mindig egy gye­rek értelmi színvonalához mérten vannak fogalmazva, íme, az egyik ilyen utasítás: — Hello, én vagyok a te kiskigyód most, egy egész hétre. Játsszál velem és köz­ben figyelj és tanulmányozz engem. Valahányszor fel­emelsz, mindig mindkét ke­zedet használd: egyik kezed­del közvetlen a fejem mö­gött fogj meg, a másik kezed­del pedig, körülbelül testem közepén. S egy másik: — Hello, én vágyóik most a te kiskutyád, egy hétre. Játsszál velem és közben ta­nulmányozz engem. Ha fel­emelsz, két kézzel emelj fel, egyik kézz el a mellső lábaim­nál, a másik kézzel a fene­kemnél. Nekem éles fogaim vannak, de ha jól bánsz ve­lem ác nem ingerelsz engem, nem foglak megharadni. MANNAHULLÁS MEMPHIS, Tennessee - Itt megnyílt az első teljesen automatizált postahivatal. A premier nem volt maradékta­lanul sikeres. Három ember bedobott a bélyeg-automatá­ba egy-egy nickelt, egy-egy 5 centes bélyegért és kijött — többszáz 5 centes bélyeg. Be­csületes megtalálók voltak mindhárman: Donald Haw­kins visszaadott a nem-mo­solygó postamersternek 1020 bélyeget, Marshall Spears 300 bélyeget és Mrs. Donald Mollohan körülbelül 100 meg­­számolatlan 5-centest. Calucuttai tiltakozók CALCUTTA, India — Cal­cuttában hatalmas tömeg til­takozott a kommunista-barát nyugat bengáli kormány le­mondása miatt. A rendőrség­gel közelharcba keveredett a tömeg: a közelharcnak három halottja, 150 sebesültje volt, közöttük húsz rendőr is. A "diadalmas" iont LONDON — A külföldi pénzpiacokon a leértékelt font “diadalmas kodott”: maximális értékével, 2.42 dol­lárral zárult árfolyama. NINCS TITLALOM LONDON — Anglia felol­dotta kommunista Kina diplo­matáinak angliai utazási ti­lalmát, amelyet a pekingi események miatt, megtorlá­sul, augusztusban lépteit élet­be. AKIK NEM SZERETNEK ADÓT FIZETNI Közvádként hangzik ennek a cikknek felírása, vád min­denki ellen, mert senkisem szeret adót fizetni, az adófi­zetésnek mindenki ellensége. Ez a vád tehát nem alapta­lan. De az adó elleni ellen­szenvnek vannak fokozatai és változatai, a jámbor adófi­zető haragjától az adóölőkig, vagyis azokig, akik megta­gadják az adófizetést, egyes esetekben törvényekre jogo­san. hivatkozva. Ezekről az adó-nem-fizetőkről essék szó ebben az Írásban. Fowler pénzügyminiszter a képviselőház vizsgálóbizott­sága előtt ismertette az “Americans Building Consti­­tuttionally” — röviden “ABC” — szervezetet, amely kioktatja az embereket, ho­gyan lehet az adófizetés köte­lezettségétől és terhétől meg­szabadulni. Ennek, ABC sze­rint, legegyszerűbb módja az, hogy akinek sok pénze van, csinál egy alapítványt és el­nevezi azt educational (ta­nító, nevelő) alapítványnak. Az adótörvény szerint educa­tional alapítványok adómen­tesek. És mit tehet az adóhi­vatal, ha az a véleménye, hogy az alapítvány nem taní­tó, hanem hasznot hozó, pro­fitot biztosit a megalapítójá­nak? Nem tehet semmit, mert ?. “tanító alapítványoknak” nem kell adómentességért fo­­lyamodniok, egyszerűen nem fizetnek jövedelmi adót és punktum. Fowler pénzügymi­niszter javaslata: a kongresz­­szps hozzon törvényt, amely lehetővé tenné gyanús ala­pítványok kitessékelését az adómentes paradicsomból. Tele van az adótörvény lyukakkal, amelyeken át ki­­sebb-nagyobb, inkább na­gyobb jövedelmek kicsúsznak és mentesülnek adófizetési kötelezettség alól. Évtizedek óta folyik a harc a kongresz­­szusban a lyukak, legalábbis a legnagyobb lyukak betömé­séért, de mindhiába, az érde­kelt körök — élükön a texasi olaj milliomosokkal — mindig győznek. A legeslegnagyobb lyuk közismert: Az olajválla­latok jövedelméből 27 és fél százalék adómentes azon az alapon, hogy a vállalatok sok pénzt költenek fúrásokra, amelyek eredménytelenek ma­radnak ; ennek a veszteségnek enyhítését szolgálja, a tör­vény értelmében, a 27 és fél százalékos adóajándék. És ez évente két-három billió dol­lárt von el a kincstártól. En­nek tudható be az országos adóhivatal igazgatója által hivatalosan közölt adat, hogy, például, 1964-ben 19 amerikai milliomos egy millió dollár vagy több évi jövedelmet mu­tatott ki és — egy cent jöve­delmi adót sem fizetett. 27 és fél százalék automatikusan adómentes lett, a többi jöve­delmet levonták beruházási értékcsökkenés címén. A 19 adó-nem-fizető sok­szoros milliomoson kívül volt abban az évben még 463 mil­liomos, akik csak átlag fél­millió dollár jövedelmet mu­tattak ki. Ezeknek jövedelme egy kisebb lyukon át bujt ki az adófizetési kötelezettség alól, úgy hogy átlag csak 30 százalék jövedelmi adót fizet­tek, holott, ha nem vehettek volna igénybe értékcsökkené­si és egyéb levonásokat, 70 százalék adót kellett volna fi­zetniük. A legtöbb adót a 10-20 ezer jövedelemmel biró csoport fi­zeti, amelyet adófizetési kö­zéposztálynak lehet nevezni Még a legkisebb jövedelmű emberek is, mert számosán vannak, összesen több adót fizetnek, mint a legnagyobb jövedelmű csoportok együtt­véve. Ha tehát most Johnson elnök a kongresszusban ke­resztülhajszolja a vietnami jövedelmi adó pótlékot, ez in­kább a szegényeket és a kö­zéposztályt fogja sújtani, mint a nagy és legnagyobb kereső­ket. Az ország 22 legnagyobb olajfinomító vállalatának 1964-ben (az utolsó évben, amelynek adóstatisztikai ada­tait az országos adóhivatali főigazgató már közölni tudja) összesen 5.1 billió dollár hasz­na volt, amely után csak 4 százalék jövedelmi adót fi­zettek. Az Atlantic Oil Com­pany az utóbbi öt évben 410 millió dollár profitot mutatott ki és ez öt évben egyetlenegy cent jövedelmi adót nem fize­tett. Marathon Oil négy éven át adótól mentes volt, a múlt évben már fizetett 1.8 száza­lék jövedelmi adót — arány­lag kevesebbet, mint ennek a cikknek jámbor olvasója. los alkalmakkor, sőt, még a legünropélyesebb alkalmak­kor sem hajlandó frakkot vi­selni. Az elnök azonban kivé­telt fog tenni 1967 december 9-én, amikor idősebb lánya, Lynda Bird, férjhezmegy a Fehr Házban. — Legutoljára akkor vi­selt frakkot az elnök, tmikor fiatalabb lánya, Luci férjhez­­rnent. — Az elnök kijelentette, hogy ezután már aligha lesz kénytelen frakkot viselni, mert nincs több lánya. (Kétségtelen, hogy ez a tá­jékoztatás Johnson elnök és a frakk kapcsolatáról, egyike a legérdekesebb és legkülönö­sebb hivatalos információk­nak, amelyet valaha is közölt a Fehér Ház sajtóosztálya. — Szerk.) JOHNSON ÉS A FRAKK WASHINGTON A Fe­hér Ház saj tóosztálya a közel­múltban a következő, nem minsennapi szövegű tájékoz­tatást anta ki az ujságirók számára: — Johnson elnök gyűlöli a frakkot és általában hivata-IÍÉTEZER ÉVES SZOBROD NOLA, Olaszország — Olasz régészek, egy ásatási alkalmával, Nola közelében, cét olyan márványszobrot fe­deztek fel, amelyek minde­gyike legalább kétezer esz­­endős. Ügyes hiteltkérő DENVER, Colo. — A 46 éves William Bratsch, egy el­­opott hitelkártya segitségé­­vel, hét hónap leforgása alatt, majdnem 9000 dolláros csa­­’ást követett el. Letartóztat­ták. A MAS0N-DIX0N VONAL 200 EVES JUBILEUMA PHILADELPHIA — Két­száz éve múlt annak, hogy Maryland és Pennsylvania ál­lamok közt megvonták a hires Mason-Dixon határvonalat. A Delaware és a Chesapeake öb­­löktulajdona vitás volt az angol és a holland telepesek közt. Ezt a vitát eldöntötték az angolok azzal, hogy kiker­gették onnan a hollandusokat. De aztán újabb birtokvita tá­­amdt a marylandi Calvertek és a pennsylvaniai William Penn közt, és ezt a vitát már nem lehetett az ököljog alap­ján eldönteni. Az angol anya­ország londoni kancelláriai bí­rósága döntött, nagyobbára Maryland javára, amire hoz­záfogtak a határvonal meg­vonásához. A munka sokáig késett, London küldött két földmérőt: Charles Mason és Jeremiah Dixon greenwichi csillagászokat. Ezek indián vezetők segítségével végig­járták a papíron kiszabott ha­tárt, sokhelyütt őserdőkön, kellett áthatolni. Minden mérföldnél felállítottak ha­tárköveket és minden ötödik mérföldnél egy-egy határjel­zőt, amelynek egyik oldalára a Calvert, másik oldalára a Penn családi címert vésték be. Holly Berry III. 13 kölykével, Wilmöt Flat, N. H.-ban. A 14-ik elpusztult.

Next

/
Thumbnails
Contents