Szabad Sajtó, 1967 (59. évfolyam, 1-51. szám)

1967-11-02 / 44. szám

4. OLDAL SZABAD SAJTÓ HUNGARIAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday LÁSZLÓ I. DIENES Editor — szerkeszti Szerkesztőse# és kiadóhivatal — Ediloria) and Publishing Office: 42 MONROE STREET. PASSAIC, N. Y. 07055 JENO CZABAFY CZABAFY JENŐ Manager ügyvezető és lapképviselő Telefon: 471-1847 Subscription rates: For one year $8.00 — Single copy 20c. Előfizetési ára egy évre $8.00 — Egyes szám ára 20c Entered as second class mail matter on October 22. 1908 at the Post Office in Passaic, N. o. under the Act of March 3, 1879. Second Class postage paid at Passaic. N. J. and at additional mailing office ÜLDÖZÉSI MÁNIÁBAN SZENVED VÖRÖS KINA ES DE GAULLE OSZI SPORT BAL November 1-én, szombaton este 8:30 kezdettel rendezi meg hagyományos Őszi Sport Bálját a New York Hungária Sport Klub a newyorki Füg­getlen Magyar Református Egyház 229 East 82-ik utcai dísztermében. Erre a hangu­latosnak ígérkező estre az egyesület minden tagját és pártfogóját, New York és a környező államok sportszere­tő magyarságát ezúton is-meg­­hivja a Hungária vezetősége. A közkedvelt passaici SZI­VÁRVÁNY zenekar muzsikál. Kívánatra egész este ízletes magyaros vacsora kapható mérsékelt áron. Az est tiszta jövedelmét a Hungária labda­rugó csapatainak felszerelé­sére és uj játékosok szerződ­tetésére fordítják. Belépőjegy (vacsora nél­kül) 3 dollár. Belépőjegyek kaphatók az egyesület veze­tőinél, a játékosoknál, vala­mint a megszokott elővételi helyeken. Az elmúlt sportbá­lok sikerei azt mutatják, hogy ajánlatos belépőjegyeket elő­vételben biztosítani és az asz­talokat időben lefoglalni. Jegyrendelés és asztalfogla­lás végett hívjuk a Hungária Sport Klub new yorki irodá­iét. Telefon: (212) RE 4- 8144. BÖRTÖN - LÁZADÁS CHICAGO — Cook megye börtönében 63 fegyenc fellá­zadt és evőeszközöket és kü­­önböző tárgyakat dobált t örtönőrökre. A börtönőrök. /égülis, k ö n n ygáz-bombák kai vetettek véget a fegyenc ázadásnak. NEW YORK — Arnold J Toynbee, az ismert angol tör­ténész, aki az utóbbi időben a világ különböző részein utazgat, hogy megjelenő könyvéhez anyagot gyűjtsön, néhány napra Amerikába ér­kezett, mielőtt világkörüli út­ját folytatja. Ez alkalommal az újság Írók megintervjuolták Toyn­bee professzort. Az ismert történész a következő nyilat­kozatot tette ez alkalommal: — A tényeket szemügyre véve, azt látom, hogy kom­munista Kina és Charles de Gaulle, francia elnök, hatá­rozott közös jellemző vonása az, hogy mindketten “elva­dultak” és mindketten üldözé­si mániában szenvednek. El­­vadultságukat és üldözési má­niájukat az angolszász hatal­mak aggressziója okozta. — Mindegyikük hatalmas megalázáson ment keresztül és ennek következtében elva­dult. De Gaulle számára a megaláztatás ideje 1940 volt és természetesen, a néme­tek. Kina számára a megalá­zás ideje 1840 volt és Anglia, íz Ópium Háború és egy igész század, amelyre Ang­­ia, Franciaország, Japán és Oroszország nyomta rá bélye­gét. — Meggyőződésem, hogy "lindegvik ország “elvadult” volna, ha olyan bánásmódban •eszesül, mint amilyenben .Cina részesült. —Mindennek a következ­ménye az, hogy kommunista Kina és de Gaulle, egyaránt Amerikára vetiti ki saját ül­dözési mániáját. Nemrégiben érdekes levelet kaptam Fran­ciaországból: a levél írója azt állítja, hogy a legnagyobb akadálya Anglia csatlakozá­sának az! európai közös piac­hoz, az angol nyelv. Mi pedig semmiesetre sem tűrhetjük meg az angol íyelvet a kontinensen — irta eveiében ez a francia férfi. — Nem kétséges, hogy ez nem egyéb üldözési mániánál és az sem kétséges, hogy ezt íz üldözési mániát de Gaulle ’ejlesztette ki a francia pol­gárokban az angolszászokkal szemben. — S mindezek után, hadd jegyezzem meg: Amerika is kifejlesztett önmagában egy jelentős adag üldözési mániát kommunista Kínával szem­ben, amelyet hajlandó önma­gához méltó, komoly katonai ellenfélnek tartani, holott er­re még 100, vagy 200 évig nem kerülhet sor. Térj« lapunkat' Nem volt két millió dollárja a Francia Nemzeti Bankban PÁRIS — Marguerite Braunsnak nem volt két millió dollárja a Banque de France-ban és mert csak húsz dollárja volt ott, bajba került. Colmar elzászi vá­rosban került bajba. Párisból került Colmarba, szülő­városába. Azért ment oda vissza, mert a férje, pincér egy bisztróban, nem keresett eleget. Colmarban mind­járt hitele volt minden üzletben, ahol járt, mert gaz­dagnak tartották. A városban széltében-hosszában me­sélt egy csodálatos történetet: “Képzeljek, milyen meg­lepetés volt, Párisban felkeresett engem egy amerikai ügyvéd és közölte velem, hogy az én igazi apám nem is az elzászi Monsieur Brauns volt, hanem egy ameri­kai milliomos, aki Atlanta georgiai városban halt meg. Végrendeletében rám hagyott egy és fél millió dol­lárt . . .” Ennek a mesének volt valami alapja. Annyi alap­ja volt, hogy Madame Marguerite-nek csakugyan volt folyószámlája a Banque de France-ban. 20 dollárral nyitotta meg a számlát. Aztán odarajzolt, nagyon ügye­sen, öt zérót, igy nőtt a betét 2 millió dollárra. Hogy. hogy nem, a másfél filliós atlantai örökség megnőtt 2 millióra ... Marguerite asszonynak hitele határtalan volt. Ösz­­szesen körülbelül 300,000 dollárnyi portékát vásárolt le-nem-törlesztésre. Addig járt a város legjobb üzletei­be, mig egy helyen gyanút fogtak. A vizsgálóbiró 48 óra időt adott Marguerite-nek arra, hogy bizonyítsa amerikai örökségét. Szegény Marguerite, nem tudott bizonyítékot szerezni Amerikából, igy hát be kellett költöznie a városi fogházba. És Henri, a boldog férj? Ő állást kapott, mint pin­cér, az egyik colmari kávérázban. AZ ARANY DIADAL ÚTJA NEW YORK — Az ékszeripar tanács elnöke, Mor­ton Sarett kijelentette: Az arany ma már nem a gaz­dagoké, hanem mindenkié. Ezt úgy érti, hogy arany tárgyakat ma már tömegek vásárolnak, vásárolhat­nak, mert a nép nagy többségének több pénze van, mint valaha volt. A divatékszert felváltotta a karátos ékszer. Az üzletek kirakataiban vastag arany nyaklán­cokat, arany fülbevalókat látunk, arany cipőkanalat és fogvájót, autókulcsot és szivarvágót. Az aranypiac konjunktárájának magyarázatát . nemcsak a pénzbőségben lehet keresni, hanem gaz­­, dasági, financiális szerepében is. Az arany — éppen úgy, mint a gyémánt — értékállandó és védelmet nyújt az infláció ellen. Értékállandóságát törvény garantál­ja; egy uncia arany 1934 óta változatlanul 35 dollárt és és ezért az aranytárgyaknak legalábbis az anyaga mentes a dollár állandó zsugorodásától. Fogorvosi, ipari, űrhajózási célokra is sok aranyat használnak. 1960-ban három millió uncia aranyat ad­tak el 105 millió dollár értékben, máig a forgalom elér­te a hat millió unciát, több mint 200 millió dollár ér­tékben. Minden uj arany, amit most a világ sok részé­ben bányásznak, privátkezekbe kerül. ARANYJUBILEUMI ELMÉLKEDÉS HÉTVÉGI BEVÁSÁRLÁS KÖZBEN MÜNCHEN — A Radio Li­berty közgazdasági kutatója Keith Bush, a bolsevik forra­dalom 50-ik évfordulói ünnep­ségei alkalmából összehasonlí­tó tanulmányt tett közzé a hatalmas gazdasági fellendü­lésről, amelyet mostanság a Szovjetunió minden részében Innepi szónokok büszkén em­legetnek. Mikoján, a veterán szovjet vezérember, igy nyi­latkozott: “Mi a legelmaradot­tabb nemzetek egyike vol­tunk, ma a legelőrehaladot­­tabb nemzetek sorába tarto­zunk.” Mi és mennyi igaz eb­ből az öndicséretből ? Tény az, hogy Oroszországban a fo­gyasztási cikkek és a szolgála­tok jelentős növekvést mutat­nak. Kenyér, hús, tej, min­dennemű élelmiszerek — a vaj kivételével — kaphatók a városokban. A sztálini szürke napok már a múlt emlékei. A haladás, a fejlődés kétség­bevonhatatlan. De kérdés, jo­gosult-e az a büszkélkedés, hogy az orosz nép a nemzetek élvonalába került a bolsevik uralom fél évszázadának le­zártával. Keith Bush főleg az élelmezési viszonyokat tanul­mányozta, összehasonlítva az amerikai állapotokkal, hogy erre a kérdésre feleletet tud­jon adni. Az összehasonlítás dollárokban nem lenne meg­győző, egyszerűen azért, mert a dollár nem orosz pénz. Köny­­nyebb a gazdasági helyzetet megítélni, ha dollár (vagy ru­bel) helyett a munkát, a mun­kaidőt és a piaci árakat vesz­­szük a számítás alapjául. Pél­dául : A hétvégi bevásárlás New Yorkban és Moszkvában igy aiakul; A newyórki háziasz­­szony a supermarketben vagy a közeli boltokban élelmet vá­sárol a maga, a férje és két tizenéves gyermeke számára, Kiad 18 dollár 27 centet. A férje ezt a pénzt 7.3 órai mun­kával keresi még. A moszkvai háziasszony ugyanazokat az élelmiszereket vásárolja. Ha dollárokkal és centekkel fi­zetne, a bevásárlás költsége $34.60 lenne. Majdnem két­szerese a newyorki árnak. De ne számoljunk dollárban, ha­nem munkaidőben, ez reáli­sabb számítás. A moszkvai asszony férjének 59.2 órát kell dolgoznia, hogy megke­resse ennek a heti bevásár­lásnak árát. Az amerikai mun­kás 7.3 óra alatt megkeresi azt, amiért az orosz munkás­nak 59 2 órát kell dolgoznia. Most vessünk egy pillantást a newyórki asszony shopping bagj ébe:‘ és egy pillantást a moszkvai háziasszony kosa­rába. És közben számoljunk. Számolási alapunk legyen: kiló és munkaidő (percekben). Fehér kenyér kilójának ára New Yorkban 6 perc mun­ka, Moszkvában 44 perc mun­ka. Marhahús, jobb minőség, itt 45 perc, ott 222 perc. Csir­ke, itt 21 perc, ott 294 perc. Cukor, Rt 6 perc, ott 116 perc. Vaj, itt 44 perc, ott 367 perc. Tej (liter), itt 6, ott 31 perc. Tóját itt 9 perc, ott 44 perc. Pálinká, Vodka (liter), itt 125 perc, ott 682 perc. Cigaretta (20 db.) itt 10 perc, ott 16 perc. Moszkvics vagy más auto­mobilt nem a supermarketban vásárolnak New Yorkban és nem a piacon Moszkvában. Az itteni és az ottani életszínvo­nal összehasonlításánál min­denesetre említést érdemel, íme, ennyi hónap munkabéré­be kerül egy kis automobil: New Yorkban, 3.6 hónap, Moszkvában (néhány évi vá­rakozás után) 23.3 hónap. Reagan—börtönben? San Francisco — Ro­nald Reagan, californiai kor­mányzót, le kellene tartóztaí­­ii azért, mert a legutóbbi kor­mányzói értekezleten, John­son elnök egy véletlenül ke­zébe került titkos táviratát nyilvánosságra hozta — mon­dotta az itteni NAACP civil rights szervezet elnöke, Ray Taliaferro. Különös rekord PAPETEE, Tahiti — Jean Pierre Marquant, 25 éves francia fiatalember, azt ál­­itja, hogy Tahitibői elindul­va vizi-sivel “utazott” Bora Boraba, 7 óra leforgása alatt. Ez 180 mérföldnyi távolság is állítólag — vizi-si világ­­rekordpt jelent. Thursday. Nov. 2, 1967 ti m MM CRITITC KÁVÉ- kakaó. tea. szövet, vászon, V A Ifi Ifi Ell I LU GYAPJUFONAL, CIPŐ. AUTOMOBIL. KERÉKPÁR, RÁDIÓ, HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagok teljesen külömböznek a magyar IKKA csomagoktól r MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK FŐÜGYNÖKSÉG AMERIKA TERÜLETÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. 245 EAST 80ih STREET, NEW YORK 21. N. Y. — Telefon: LE 5-3535 BRACK MIKLÓS igazgató Bejárai a 2nd Ave.-ről Heti 250 dollárból nem lehet megélni NEW YORK — Alfred Bot­­win, a Central Structural Steel Company elnökének és felesé­gének, Shirley-nek házassá­ga 24 év és három gyermek után hajótörést szenvedett, a férj elhagyta feleségét és a bíróság az elhagyott feleség­nek heti 250 dollár tartásdi­jat ítélt meg. Ennyiből azon­ban Shirley Botwin nem tud megélni, ezért a tartáséi jnak heti 800 dollárra való feleme­lését kéri, a bíróság előtt kö­veteli. Shirley azt állítja, hogy a férje mexicoi válást kapott, de ez — szerinte — nem érvé­nyes és különben is, fődolog a pénz, a tartásdij. És fődolog az is, hogy a 65,000 dolláros ház, amelyben a különélés óta lakik, állandóan az ő tulajdona maradjon; ennek kimondását is kéri a bíróságtól. Azt, hogy heti 250 dollárból nem lehet megélni, Shirley Botwin megmagyarázza, amennyire tudja. így magya­rázza: “Amikor együtt éltünk, évente átlag 55,000 dollárt költöttünk, Ha én ugyanolyan nivón, ugyanolyan kényelem-DIAL AGENCY Real Estate 8c Insurance 466 New Brunswick Ave. FORDS. N. J. Tel. HI 2-7890 Házak, telkek vétele és el­adása. Általános biztosítás a mi specialitásunk SZILLER KAROLY a cég magyar embere készség­gel áll az önök szolgálatára. ben akarok élni, mint koráb­ban, legalább heti 800 dollár­ra van szükségem.” Alfred Botwin tagadja, hogy annyi jövedelme lenne, amennyiből heti 800 dollár tartásdijat lehetne fizetni. Ostobává “oktatjuk" az iskolásgyerekeket? SASKATOON, Sask. — A közelmúltban szakemberek és meghívott közönség előtt elő­adást tartott itt Dr- Jules Hénry, a Washington Univer­sity embertan professzora. Dr. Henry rendkívül érde­kes és éleshangu előadásá­ból a következő részleteket idézzük: — A nyugati világ minden egyes országában szándéko­san és céltudatosan ostobá­vá “oktatjuk” az iskolásgye­rekeket. — Oktatásunk alkalmával mindig gondosan ügyelünk arra, hogy a gyerek ne “tud­jon olvasni a sorok között” és semmiesetre se vonhasson le olyan következtetéseket, amelyek a mi Társadalmunk szempontjából esetleg hátrá­nyosak. — A mi kultúránkban, a nyugati kultúrában, senkit sem tanítunk meg önálló gon­­lolkozásra. Óvatosan ügye­lünk arra, nehogy egyetlen gyerek is gondolkodni próbál­jon affelől: vájjon, helyes-e mindaz, amit a magángazdál­kodás rendszeréről, a hábo­rúról és a nemzeti összeter­­melésről tanítunk? — Tankönyveink is óvato­san ügyelnek arra, nehogy az iskolásgyerekek valamikép­ien megismerjék a teljes va­lóságot és az igazságot. MAGYAR-ANGOL. VAGY ANGOL-MAGYAR HITELES FORDÍTÁSOKAT úgyszintén 1N.EMET és ROMÁN nyelvű okiratok, bizonyítvá­nyok angolra fordítását, vagy bármilyen hivatalos amerikai okmány gyors, pontos, szakszerű hitelesítését vállalja lapunk KÖZPONTI IRODÁJA 216 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK, N. J. TELEFON: VI 6-9707 LÁSZLÓI. DIENFS N. J. ALLAMI KÖZJEGYZŐ—NOTARY PUBLIC OF N. J. MAGYAR KÖNYVEK HANGLEMEZEK, SZÓTÁRAK, STB, nagy vá­­lasztékhan kaphatók irodánkban. Úgyszintén: bár­milyen könyvet megtudunk rendelni. MAGYAR KÖNYVESBOLT A word to the wives (and husbands) is sufficient! . . . vessen véget a hajladozásnak és nyújtózkodásnak, a megerőltetésnek és az ide — oda való szaladgálásnak. Az automatikus ruhaszárító egész mosását alig 45 perc alatt habosra szárítja meg . . . anélkül, hogy gondja lenne rá ... a házon belül . . . egy gombnyomásra. Ez a könnyű és gondtalan módja a ruhaszáritásnak. A vasalással is időt takarit meg. Legyen modern . . . vegyen egy ruhaszárítót ismerős szaküzletében és játszi könnyedséggel fejezze be a nagymosást! PUBLIC SERVICE ELECTRIC AND GAS £40-§Z COMPANY

Next

/
Thumbnails
Contents