Szabad Sajtó, 1967 (59. évfolyam, 1-51. szám)

1967-08-10 / 32. szám

6. OLDAL *2ASAD SAJT* Thursday, August 10. 1967 New York spanyol Harlem negyedében rendőr őrzi a fosztogatás után megmaradt árut. Megtépázott nimbusz a francia elnök körül, amivel azonban nem sokat törődik MONTREAL, Kanada — Francia “egyeduralkodók” a történelem folyamán kétszer nyújtották ki hóditó kezüket az Uj Világ felé és mind a kétizben vissza kellett vo­­nulniok. 1759 szeptember 19-án a francia hadúr Louis-Joseph Marquis de Montcalm a St Lawrence folyó partjain el vesztette véres csatáját és életét az angolok ellen. 1967 julius. 26-án a francia tábornok és államelnök Char­les de Gaulle a St. Lawrence folyó partjain elvesztette a csatát saját magával szem­ben. Teljes katonai pompá­ban, egyenruhában hajózott hadihajóján, Amerika felé. És csak egy évvel azután, hogy elűzte az amerikaiakat a NATO keretében Franciaor­szágból, kitűzte, — mint a pá risi lap, a “L’Aurore” meg­írta— “lángoló antiamerika nizmusának” zászlaját, az Uj Világ földjén. A francia-kanadaiak üdv­rivalgása kísérte a francia el­nököt a történelmi “Chemin du Roy”-n, a királyok utján, Quebec városából Montreál­­ba, melyet egykor a francia \ t'Utrők annakidején kirá­lyuknak ajánlottak fel. Francia élet fogadta a fal­vakban és városokban a St. Lawrence folyó partján. A francia államfő római impe­­rátornak érezhette magát, amint Kanada francia gene­rációi meghajoltak előtte és de Gaulle nem is késett az elismeréssel: — Ti egy része vagytok a francia népnek. Montreálban, Kanada leg nagyobb városában, tetőfok ra hágott az összeborulás: Éljen Quebec, éljen a szabad Quebec, éljen. Francia-Kané. da és éljen Franciaország. Ezekkel a felkiáltásokká New York Harlem városnegyedében most a puertoricoiak lánzon ganak. Érász rablók NEW YORK — Két fegyve­res rabló erőszakkal behatolt a Kennedy Nemzetközi repü­lőtéren a KLM holland repü­lőtársaság áruszállitást lebo­nyolító irodájába, egy lövést adott le a mennyezetre, majd elrabolt két aranyrudat, 23,-376 dollár értékben, aztán a zsákmánnyal elmenekült. Ezévben már a második a - kálómmal rabolták ki a KL1V irodáját. Áprilisban egy 40 font súlyú aranyrudat rabol­tak el, 40,000 dollár értékben, melyet a repülő társaság New Yorkból, Aruba Nyu­gatindiai szigetre akart szál­lítani. eszkalálta de Gaulle a maga ( ‘-hidegháborúját” az angol- i szászok ellen. S a hatás akikor 1 volt a legnagyobb, amikor felkiáltott: — Franciaország ; át benneteket, hall benne te- • két és szeret benneteket. ( Ezután de Gaulle elnök — ^ a kanadai kormány vendége ' ■— initonálta saját németi * himnuszát és a kanadai fran- * ciáik lelkesedései énekelték * vele a Marseillaise-t. — A helyzet úgy festett- irta a londoni “Times”. ' mintha most felmasiroznának ‘ Ottawa ellen. ’ Ezzel azonban a francia ál i lamfő kimerítette és túllépte - egy baráti látogatás határát az angol kanadaiakkal szem ben, akik rokonszenvvel te hintettek látogatása elé. S ez sei első ízben számos kiilfö. di utazásai közben mélyei megsértett egy vendég-orszá got. Büszkén és tartózkodóav állapította meg Lester Petr 5on kanadai miniszterelnök rogy országa szabad, és nincs szüksége felszabadításra Sértődötten szakította félbe de Gaule, zsákutcába jutott ‘keresztes-hadj áratát’’, bár ez i hadjárat termékeny talajor kezdődött. A kanadai tartományban. Quebecben, ahol Kanada 6 millió franciája közül min­tegy öt millió él, elégedetlen­ség uralkodik az ottawai köz­ponti kormánnyal szemben, három okból is. Elsősorban azért, mert esek igen kevés francia jut az országban gazdasági kulcs­pozíciókba. De azért is, mivel a francia katonákat a had­seregben angolul beszélő egy­ségekbe dugjá, azonkívül ki vannak zárva a parancsnoki állásokból a kanadai haditen­gerészetben és légierőnél. De Gaulle látogatása, talán aka­ratlanul is a francia kanadai­ak helyzetét a világpolitika gyújtópontjába állította, több mint 200 éves tartományi korlátozottság és maguk okoz­ta viszonylagos elmaradott­ságuk után. Amikor ugyanis 1759-ben Montcalm elesett, a franciák Kanadában elzárták magukat a “La Nouvelle France”-ba (Uj Franciaországba) elkülö­nítették magukat az angol gyarmatosoktól és egy kon­zervatív klérus vezetése alá kerültek, mely erkölcseiket és nyelvüket mindenesetre, erős és középkori szigorral, tisztán tartotta. A francia for­radalom 100 éven keresztül megbocsáthatatlan eretnek­­' ségnek számított Quebecben. • Az angolok 1700 évvel ez­­■ előtt szövetségi statust adtak . a kanadai domíniumnak, í hogy a québeci franciáknak- egyenjogúságot biztositsa­- nak. A francia kanadaiak Vazonban megmaradlak ana­guk-választotta elszigeteltsé­gükben. Azt remélték, hogy a “mau dits Anglais”-eket, az -‘átko­zott angolokat” családi ter­mékenységük folytán kis­­sebbségbe szoríthatják. A francia kanadaiak vezetője. Chaput, kijelentette: — Ami bennünket a viz fölött tar­tott, az a tulajdonság volt, hogy képesek voltunk gyere­keket hozni a világra. Quebecben a francia elv szerint semminek sem sza­bad kihalnia, semminek sem szabad megváltoznia. 1959-ig, a telkintélyi alapon kormány­zó tartományi minisztereinek Maurice Duplessis haláláig, Quebec ezrével küldte kato­likus misszionáriusait Ázsiá­ba, Afrikába és Délameriká­­ba, Quebec irodalmi profesz­­szorai az egyetemeken Ver­­laine-t és Moliere-t idézték és a jogászok a “Code Napóle­ont”. 1959-ig a québeci franciák technikai és gazdasági “elite”­­jének, a nemzet angol részei­be kellett elvándorolnak, ha vinni akarták valamire. És 1959-ben franeia-Kanada gaz­dasága biztosan, angol, ame­rikai és angol-kanadai kezek ben volt. A kulcsiparok amerikai ke­zekben vannak. A kanadai automobil ipar 95 százalékát és az autógumi ipar 89 száza­lékát amerikai nagyvállala­tok irányítják és a külföldi tckeérdéfceltség 80 százalékt Quebecben amerikai kezek­ben van. És csak 2 százaléka francia kezekben. A francia szélsőségesek ezért robbant­ják az angol műemlékeket és bombákat dobnak angolszász iparvállalatok irodáiba. Ezév május közepén Char­les de Gaulle álami pompá­val fogadta Quebec francia miniszterelnökét Párisban az Elysée palotában és kijelen­tette: — Minden francia, bár­honnan is jön, bárhol is él, közös hordozója a francia népnek, és hagyományoknak Ekkor jelentette be de Gaulle kanadai utazását is. Két hónapon keresztül alku dozott Ottawa, Quebec és Paris, mi legyen a francia el nők útiránya Kanadában. Ez­után sikerült de Gaulle-nak kivívnia, hogy kanadai uta­zása ne az angol nyelvű Ot­tawában, hanem a francia Quebecben kezdődjék el és 1 napi tartózkodást állapítot­tak meg Kanada francia ré­szében és csak egy napot az angolszász részben. De Gaulle kanadai látoga­tása során egy napra elláto­gatott Franciaország tulajdo­nában levő két szigetre a ka­nadai partok előtt, Saint Pi­­erre-re és Miquelonra. Hadi­cirkálóját, a “Colbert”-et, me ­lyen érkezett, azon a helyen kötötték iki, ahol Montcalm csatát és életet vesztett az angolok ellenében. Amint beszédei után, a ka­nadai kormány tiltakozása füleihez jutott, éppen a montreali földalatti megláto­gatása közben de Gaulle ki­jelentette, az ujságiróknak, hogy nyomban visszatér Franciaországba, annéllkül, hogy látogatást tenne Otta­wában. Amikor pedig kanadai lá­togatásának reakciója, a ka­nadai tiltakozás és bírálat el­érkezett hozzá Franciaor­szágban, de Gaulle kijelen­tette. — Mindannak, ami a föl­dön csuszkái, mászkál és vinnyog, nincsen történelmi jelentősége. Pál pápa a konstantinápolyi pápai delegátus palotája előtt köszönti a népet. ____________ A SZOVJET AUTÓZÁS KELLEMEI NYÁRI VAKÁCIÓZAS KÖZBEN Nyolc személy, köztük egy pittsburghi pénzember, Richard K. Mellon, elkerülte a sebesülét, amikor repülőgépjük kényszerleszál­lást végzett Harrisburg-York, Pa.-ban és egy temetőbe rohant. EGY KÉWNÖK VALLOMÁSA CASTRO TITKOS MÓDSZEREIRŐL CARACAS, Venezuela — burgba mennek. Innen az MOSZKVA — Ha egy I szovjet polgár, “akinek jól megy” elhatározza magát ar­ra, hogy a népszerű Fekete Tenger-i fürdőhelyek egyikén tölti nyári szabadságát, sok mindenre van szüksége. így egy jókora kanna extra ga­zolinra, pontos időrendre, kü­­lömböző kuponokra, óriási tü­relemre, mindenekelőtt azon ban jószerencsére. Az “Izvestija”, a szovjet kormány újságja felsorol egy sereg problémát, melyekkel szembe kell néznie annak, aki nekiindul a Moszkvától délre vezető országúton a Krim félszigeten fekvő Szim­­feropolba, vagy a Fekete ten­geri Sochiba, mindkettő 1200 mérföldnyire Moszkvától. Ha az autó vezetője arra a néhány gazolin állomásra bizzia magát, mely az utón fekszik, könnyen megtörtén­hetik, hogy mire az állomás­hoz ér, az zárva van. A gazo­lin állomásck ugyanis csak napi 7 órán keresztül tarta­nak nyitva. . De az sem tréfa dolog, ha a gazolin állomás véletlenül nyitva van. Az országúiról ugyanis gödrös, göröngyös mellékút vezet az állomáshoz és autó legyen az, mely meg­ússza ép tengellyel, vagy ép gumival. De ha elér odáig könnyen megtörténhetik, hogy nincs nála éppen olyan kupon, mely a gazolinra vonatkozik, melyet az állomás árul. Ha olajra, vagy vízre van szük­sége, bizony porul járhat, mert a legtöbb gazolin állo­másnak nincs sem olaja, sem vize; Ha pedig telefonálni akar segitségért, rendszerint kiderül, hogy a telefon nem működik. Miután az “Izvestija” mind ezeket szépen leírta, felszó­lította a hivatalos egyéneket, akik mindezen problémákért felelősek, hogy oldják meg ezeket minél gyorsabban, amire alig van kilátás. Fidel Castro, kubai minisz­terelnök egyik legfőbb tit­kos ügynöke leleplezte ma­gát és hü képet festett a ku­bai titkos szolgálat tevékeny­ségéről és törekvéseiről a la­tin amerikai államokban. Az ügynök elmondotta az Organization of American States (OAS) nyomozóinak, hogy venezuelai születésű, 43 éves, a neve Manuel Celes­­tino Marcano Carrasquel és féltuoat hamis név alatt dol­gozott Castroniak Venezuelá­ban, Cclombiában és Kubá­ban. Vallomását most hozták nyilvánosságra és ez össze­esik az ezen a héten Havaná­­ban tartott konferenciával, melyet Latin American Soli­darity Organization (OLAS) rendezett, hogy megtárgyal­ja véres forradalmak szitását a latin amerikai államokban. Kiképzésének egyik része volt — mondottá Marcano - hogy megtanulja a speciális rádió-jelzéseket, az Egyesült ÁllamcEfoan működő kubai kommunista ügynökök szár­mára, melyet nyomban köz­veti tenének, ha Kubát tárna lás éri. — Ha például Kubát tá madás éri egy délután 5 óra kor, úgy miután a kubai rá­dió “Siboney” egy lemezét játsza, az itteni üknekök tit kos code-val nyomban szá mókát adnak le, jelezve az Egyesült Államok gyengébb pontjait, melyek ellen a ku baiak rakéta támadásokat in- Iditanának megtorlásképpen. Ez már 1964 óta állandó meg állapodás a havanai kommu nista rádióval. Elmondotta továbbá Mar­cano, hogy 1965-ben azt a fel­adatot kapta, hogy csempész sze ki Colombiából az ottani kommunista vezetőt, Ameri­­co Martint, juttassa el Kelet Németországba és onnan Ku­bába. Ezt ő végre is hajtotta, egy banán-hajón. — Ezek a hajók igen fon­tosak — mondotta Marcano. Ezek a Banana Line hajói Francia hajók. Öt, vagy 10 utas számára van hely rajtuk és a hajók egyenesen Ham Amerikai szakértők Dclvictnamban SAIGON —, A szövetségi kormány egyik szóvivője be­jelentette Délvietnam fővá­rosában, hogy 25 amerikai szakértő érkezett Saigonba, 18 hónapi szolgálatra. Vala­mennyien önkéntesen jelent­keztek. A 25 önkéntest az amerikai földmivelésügyi minisztéri­um szervezte be és ezek ki­egészítik a már Délvietnam­­ban levő 23 mezőgazdasági szakértőt, akik ott. rész. tv esz­nek -a segély-programban. utasok, akik valamilyen ha­misított útlevéllel rendelkez­nek, Frankfurtba mennek, tarifáknak adják ki magukat és -‘látogatóba” átmennek Ke­let Németországba. A “Checkpoint Charlie” angol részén Nyugat Berlin­ben, nincs ellenőrzés át Kelet Németországba és ott aztán cseh vízumot kapnak Prágá­ba és onnan Kubába mennek. Martin, aki ilyeramódoa menekült, Venezuela fő-kem­­mun istája volt egy spanyol fehérhajón került kézre, mely Colombiából Venezue­lába ment. Elmondotta még Marcano, hogy Castro nagy összegeket küld a latin amerikai kom­munistáknak, egyikben 5000 dollárt egy kolbászban. A pénzt venezuelai diákok használták fel kommunista kampányukban. Marcano nemrégen utasí­tást kapott egy prágai kon­taktuson keresztül, hogy . ra­bolja el Manuel Artime kubai antikommunista, menékült kubai vezeő, aki mes Vene­zuelában artózkodiik, adjon be neki álemport és beszálit­­sa az Isla de Margarito nevű venezuelai szigetre, ahonnan a kubaiak felveszik és Kubá­ba szállítják. Az összeeskü­vésből nem lett semmi, mert Marcano időközben elsza­kadt korábbi uraitól. UI NAGYKÖVETSÉG PAKISZTÁNBAN RAWALPINDI — Pakisz­tán uj fővárosában, Islamad­­ban, mely 10 mérföldnyire északnyugatra fekszik az ed­digi fővárostól, Ravalpindi­­től, egy 31 akeres területen uj nagykövetségi háztömböt fog építtetni az Egyesült Ál­­lamdk. A tömbben magánházak is lesznek amerikai diplomaták számára és lakások a sze­mélyzet részére. A terület el­nyerésére, az amerikai nagy­követség vezetője, William I. Cargo a kormány nevében szerződést irt alá. A baseball nagyajainak Hall of Fame-jébc bevonult (balodalt) Red Ruffing, jobboldalt Lloyd Wancr; néhai férje plakettjét tartja ke­zeiben Mrs. Rickey.

Next

/
Thumbnails
Contents