Szabad Sajtó, 1967 (59. évfolyam, 1-51. szám)
1967-08-10 / 32. szám
6. OLDAL *2ASAD SAJT* Thursday, August 10. 1967 New York spanyol Harlem negyedében rendőr őrzi a fosztogatás után megmaradt árut. Megtépázott nimbusz a francia elnök körül, amivel azonban nem sokat törődik MONTREAL, Kanada — Francia “egyeduralkodók” a történelem folyamán kétszer nyújtották ki hóditó kezüket az Uj Világ felé és mind a kétizben vissza kellett vonulniok. 1759 szeptember 19-án a francia hadúr Louis-Joseph Marquis de Montcalm a St Lawrence folyó partjain el vesztette véres csatáját és életét az angolok ellen. 1967 julius. 26-án a francia tábornok és államelnök Charles de Gaulle a St. Lawrence folyó partjain elvesztette a csatát saját magával szemben. Teljes katonai pompában, egyenruhában hajózott hadihajóján, Amerika felé. És csak egy évvel azután, hogy elűzte az amerikaiakat a NATO keretében Franciaországból, kitűzte, — mint a pá risi lap, a “L’Aurore” megírta— “lángoló antiamerika nizmusának” zászlaját, az Uj Világ földjén. A francia-kanadaiak üdvrivalgása kísérte a francia elnököt a történelmi “Chemin du Roy”-n, a királyok utján, Quebec városából Montreálba, melyet egykor a francia \ t'Utrők annakidején királyuknak ajánlottak fel. Francia élet fogadta a falvakban és városokban a St. Lawrence folyó partján. A francia államfő római imperátornak érezhette magát, amint Kanada francia generációi meghajoltak előtte és de Gaulle nem is késett az elismeréssel: — Ti egy része vagytok a francia népnek. Montreálban, Kanada leg nagyobb városában, tetőfok ra hágott az összeborulás: Éljen Quebec, éljen a szabad Quebec, éljen. Francia-Kané. da és éljen Franciaország. Ezekkel a felkiáltásokká New York Harlem városnegyedében most a puertoricoiak lánzon ganak. Érász rablók NEW YORK — Két fegyveres rabló erőszakkal behatolt a Kennedy Nemzetközi repülőtéren a KLM holland repülőtársaság áruszállitást lebonyolító irodájába, egy lövést adott le a mennyezetre, majd elrabolt két aranyrudat, 23,-376 dollár értékben, aztán a zsákmánnyal elmenekült. Ezévben már a második a - kálómmal rabolták ki a KL1V irodáját. Áprilisban egy 40 font súlyú aranyrudat raboltak el, 40,000 dollár értékben, melyet a repülő társaság New Yorkból, Aruba Nyugatindiai szigetre akart szállítani. eszkalálta de Gaulle a maga ( ‘-hidegháborúját” az angol- i szászok ellen. S a hatás akikor 1 volt a legnagyobb, amikor felkiáltott: — Franciaország ; át benneteket, hall benne te- • két és szeret benneteket. ( Ezután de Gaulle elnök — ^ a kanadai kormány vendége ' ■— initonálta saját németi * himnuszát és a kanadai fran- * ciáik lelkesedései énekelték * vele a Marseillaise-t. — A helyzet úgy festett- irta a londoni “Times”. ' mintha most felmasiroznának ‘ Ottawa ellen. ’ Ezzel azonban a francia ál i lamfő kimerítette és túllépte - egy baráti látogatás határát az angol kanadaiakkal szem ben, akik rokonszenvvel te hintettek látogatása elé. S ez sei első ízben számos kiilfö. di utazásai közben mélyei megsértett egy vendég-orszá got. Büszkén és tartózkodóav állapította meg Lester Petr 5on kanadai miniszterelnök rogy országa szabad, és nincs szüksége felszabadításra Sértődötten szakította félbe de Gaule, zsákutcába jutott ‘keresztes-hadj áratát’’, bár ez i hadjárat termékeny talajor kezdődött. A kanadai tartományban. Quebecben, ahol Kanada 6 millió franciája közül mintegy öt millió él, elégedetlenség uralkodik az ottawai központi kormánnyal szemben, három okból is. Elsősorban azért, mert esek igen kevés francia jut az országban gazdasági kulcspozíciókba. De azért is, mivel a francia katonákat a hadseregben angolul beszélő egységekbe dugjá, azonkívül ki vannak zárva a parancsnoki állásokból a kanadai haditengerészetben és légierőnél. De Gaulle látogatása, talán akaratlanul is a francia kanadaiak helyzetét a világpolitika gyújtópontjába állította, több mint 200 éves tartományi korlátozottság és maguk okozta viszonylagos elmaradottságuk után. Amikor ugyanis 1759-ben Montcalm elesett, a franciák Kanadában elzárták magukat a “La Nouvelle France”-ba (Uj Franciaországba) elkülönítették magukat az angol gyarmatosoktól és egy konzervatív klérus vezetése alá kerültek, mely erkölcseiket és nyelvüket mindenesetre, erős és középkori szigorral, tisztán tartotta. A francia forradalom 100 éven keresztül megbocsáthatatlan eretnek' ségnek számított Quebecben. • Az angolok 1700 évvel ez■ előtt szövetségi statust adtak . a kanadai domíniumnak, í hogy a québeci franciáknak- egyenjogúságot biztositsa- nak. A francia kanadaiak Vazonban megmaradlak anaguk-választotta elszigeteltségükben. Azt remélték, hogy a “mau dits Anglais”-eket, az -‘átkozott angolokat” családi termékenységük folytán kissebbségbe szoríthatják. A francia kanadaiak vezetője. Chaput, kijelentette: — Ami bennünket a viz fölött tartott, az a tulajdonság volt, hogy képesek voltunk gyerekeket hozni a világra. Quebecben a francia elv szerint semminek sem szabad kihalnia, semminek sem szabad megváltoznia. 1959-ig, a telkintélyi alapon kormányzó tartományi minisztereinek Maurice Duplessis haláláig, Quebec ezrével küldte katolikus misszionáriusait Ázsiába, Afrikába és Délamerikába, Quebec irodalmi profeszszorai az egyetemeken Verlaine-t és Moliere-t idézték és a jogászok a “Code Napóleont”. 1959-ig a québeci franciák technikai és gazdasági “elite”jének, a nemzet angol részeibe kellett elvándorolnak, ha vinni akarták valamire. És 1959-ben franeia-Kanada gazdasága biztosan, angol, amerikai és angol-kanadai kezek ben volt. A kulcsiparok amerikai kezekben vannak. A kanadai automobil ipar 95 százalékát és az autógumi ipar 89 százalékát amerikai nagyvállalatok irányítják és a külföldi tckeérdéfceltség 80 százalékt Quebecben amerikai kezekben van. És csak 2 százaléka francia kezekben. A francia szélsőségesek ezért robbantják az angol műemlékeket és bombákat dobnak angolszász iparvállalatok irodáiba. Ezév május közepén Charles de Gaulle álami pompával fogadta Quebec francia miniszterelnökét Párisban az Elysée palotában és kijelentette: — Minden francia, bárhonnan is jön, bárhol is él, közös hordozója a francia népnek, és hagyományoknak Ekkor jelentette be de Gaulle kanadai utazását is. Két hónapon keresztül alku dozott Ottawa, Quebec és Paris, mi legyen a francia el nők útiránya Kanadában. Ezután sikerült de Gaulle-nak kivívnia, hogy kanadai utazása ne az angol nyelvű Ottawában, hanem a francia Quebecben kezdődjék el és 1 napi tartózkodást állapítottak meg Kanada francia részében és csak egy napot az angolszász részben. De Gaulle kanadai látogatása során egy napra ellátogatott Franciaország tulajdonában levő két szigetre a kanadai partok előtt, Saint Pierre-re és Miquelonra. Hadicirkálóját, a “Colbert”-et, me lyen érkezett, azon a helyen kötötték iki, ahol Montcalm csatát és életet vesztett az angolok ellenében. Amint beszédei után, a kanadai kormány tiltakozása füleihez jutott, éppen a montreali földalatti meglátogatása közben de Gaulle kijelentette, az ujságiróknak, hogy nyomban visszatér Franciaországba, annéllkül, hogy látogatást tenne Ottawában. Amikor pedig kanadai látogatásának reakciója, a kanadai tiltakozás és bírálat elérkezett hozzá Franciaországban, de Gaulle kijelentette. — Mindannak, ami a földön csuszkái, mászkál és vinnyog, nincsen történelmi jelentősége. Pál pápa a konstantinápolyi pápai delegátus palotája előtt köszönti a népet. ____________ A SZOVJET AUTÓZÁS KELLEMEI NYÁRI VAKÁCIÓZAS KÖZBEN Nyolc személy, köztük egy pittsburghi pénzember, Richard K. Mellon, elkerülte a sebesülét, amikor repülőgépjük kényszerleszállást végzett Harrisburg-York, Pa.-ban és egy temetőbe rohant. EGY KÉWNÖK VALLOMÁSA CASTRO TITKOS MÓDSZEREIRŐL CARACAS, Venezuela — burgba mennek. Innen az MOSZKVA — Ha egy I szovjet polgár, “akinek jól megy” elhatározza magát arra, hogy a népszerű Fekete Tenger-i fürdőhelyek egyikén tölti nyári szabadságát, sok mindenre van szüksége. így egy jókora kanna extra gazolinra, pontos időrendre, külömböző kuponokra, óriási türelemre, mindenekelőtt azon ban jószerencsére. Az “Izvestija”, a szovjet kormány újságja felsorol egy sereg problémát, melyekkel szembe kell néznie annak, aki nekiindul a Moszkvától délre vezető országúton a Krim félszigeten fekvő Szimferopolba, vagy a Fekete tengeri Sochiba, mindkettő 1200 mérföldnyire Moszkvától. Ha az autó vezetője arra a néhány gazolin állomásra bizzia magát, mely az utón fekszik, könnyen megtörténhetik, hogy mire az állomáshoz ér, az zárva van. A gazolin állomásck ugyanis csak napi 7 órán keresztül tartanak nyitva. . De az sem tréfa dolog, ha a gazolin állomás véletlenül nyitva van. Az országúiról ugyanis gödrös, göröngyös mellékút vezet az állomáshoz és autó legyen az, mely megússza ép tengellyel, vagy ép gumival. De ha elér odáig könnyen megtörténhetik, hogy nincs nála éppen olyan kupon, mely a gazolinra vonatkozik, melyet az állomás árul. Ha olajra, vagy vízre van szüksége, bizony porul járhat, mert a legtöbb gazolin állomásnak nincs sem olaja, sem vize; Ha pedig telefonálni akar segitségért, rendszerint kiderül, hogy a telefon nem működik. Miután az “Izvestija” mind ezeket szépen leírta, felszólította a hivatalos egyéneket, akik mindezen problémákért felelősek, hogy oldják meg ezeket minél gyorsabban, amire alig van kilátás. Fidel Castro, kubai miniszterelnök egyik legfőbb titkos ügynöke leleplezte magát és hü képet festett a kubai titkos szolgálat tevékenységéről és törekvéseiről a latin amerikai államokban. Az ügynök elmondotta az Organization of American States (OAS) nyomozóinak, hogy venezuelai születésű, 43 éves, a neve Manuel Celestino Marcano Carrasquel és féltuoat hamis név alatt dolgozott Castroniak Venezuelában, Cclombiában és Kubában. Vallomását most hozták nyilvánosságra és ez összeesik az ezen a héten Havanában tartott konferenciával, melyet Latin American Solidarity Organization (OLAS) rendezett, hogy megtárgyalja véres forradalmak szitását a latin amerikai államokban. Kiképzésének egyik része volt — mondottá Marcano - hogy megtanulja a speciális rádió-jelzéseket, az Egyesült ÁllamcEfoan működő kubai kommunista ügynökök szármára, melyet nyomban közveti tenének, ha Kubát tárna lás éri. — Ha például Kubát tá madás éri egy délután 5 óra kor, úgy miután a kubai rádió “Siboney” egy lemezét játsza, az itteni üknekök tit kos code-val nyomban szá mókát adnak le, jelezve az Egyesült Államok gyengébb pontjait, melyek ellen a ku baiak rakéta támadásokat in- Iditanának megtorlásképpen. Ez már 1964 óta állandó meg állapodás a havanai kommu nista rádióval. Elmondotta továbbá Marcano, hogy 1965-ben azt a feladatot kapta, hogy csempész sze ki Colombiából az ottani kommunista vezetőt, Americo Martint, juttassa el Kelet Németországba és onnan Kubába. Ezt ő végre is hajtotta, egy banán-hajón. — Ezek a hajók igen fontosak — mondotta Marcano. Ezek a Banana Line hajói Francia hajók. Öt, vagy 10 utas számára van hely rajtuk és a hajók egyenesen Ham Amerikai szakértők Dclvictnamban SAIGON —, A szövetségi kormány egyik szóvivője bejelentette Délvietnam fővárosában, hogy 25 amerikai szakértő érkezett Saigonba, 18 hónapi szolgálatra. Valamennyien önkéntesen jelentkeztek. A 25 önkéntest az amerikai földmivelésügyi minisztérium szervezte be és ezek kiegészítik a már Délvietnamban levő 23 mezőgazdasági szakértőt, akik ott. rész. tv esznek -a segély-programban. utasok, akik valamilyen hamisított útlevéllel rendelkeznek, Frankfurtba mennek, tarifáknak adják ki magukat és -‘látogatóba” átmennek Kelet Németországba. A “Checkpoint Charlie” angol részén Nyugat Berlinben, nincs ellenőrzés át Kelet Németországba és ott aztán cseh vízumot kapnak Prágába és onnan Kubába mennek. Martin, aki ilyeramódoa menekült, Venezuela fő-kemmun istája volt egy spanyol fehérhajón került kézre, mely Colombiából Venezuelába ment. Elmondotta még Marcano, hogy Castro nagy összegeket küld a latin amerikai kommunistáknak, egyikben 5000 dollárt egy kolbászban. A pénzt venezuelai diákok használták fel kommunista kampányukban. Marcano nemrégen utasítást kapott egy prágai kontaktuson keresztül, hogy . rabolja el Manuel Artime kubai antikommunista, menékült kubai vezeő, aki mes Venezuelában artózkodiik, adjon be neki álemport és beszálitsa az Isla de Margarito nevű venezuelai szigetre, ahonnan a kubaiak felveszik és Kubába szállítják. Az összeesküvésből nem lett semmi, mert Marcano időközben elszakadt korábbi uraitól. UI NAGYKÖVETSÉG PAKISZTÁNBAN RAWALPINDI — Pakisztán uj fővárosában, Islamadban, mely 10 mérföldnyire északnyugatra fekszik az eddigi fővárostól, Ravalpinditől, egy 31 akeres területen uj nagykövetségi háztömböt fog építtetni az Egyesült Államdk. A tömbben magánházak is lesznek amerikai diplomaták számára és lakások a személyzet részére. A terület elnyerésére, az amerikai nagykövetség vezetője, William I. Cargo a kormány nevében szerződést irt alá. A baseball nagyajainak Hall of Fame-jébc bevonult (balodalt) Red Ruffing, jobboldalt Lloyd Wancr; néhai férje plakettjét tartja kezeiben Mrs. Rickey.
