Szabad Sajtó, 1967 (59. évfolyam, 1-51. szám)
1967-08-03 / 31. szám
6. OLDAL StLEAL SÄJiö A drága és a drágább orvosság Thursday, August 3, 1967 WASHINGTON - A;ki 'Kínzó arthritis fájdalmai ellen állandóan kénytelen prednisone nevű orvosságot szedni, joggal kérdi: 1000 tabletta miért került itt 7.50-be, ott 170 dollárba? A drágább sokkal jobb talán? És, akár jobb, akár nem jobb, miért kerül itt oly sóikkal többe, mint ott? Ha nem prednisone néven, hanem kémiai analízise szerint vesszük, miért oly nagy az árkülönbség ? A vita ezekről a kérdésekről országszerte folyik, tudományos és ipari körökben, gyárosok é3 orvosok körében, a szenátus egyik bizottságában. Mig el nem dől a vita, hogy az árkülönbségek indckoltak-e (mint az orvosággyári vállalatok állítják) vagy botrányosak (mint a gyógyszeripart kritizálok mondják), állítsuk szembe az érveket és ellenérveket. Meglehetősen általános becslés szerint az amerikai orvosok 90 százaléka a drágább márkákat irja elő az olcsóbb kémiai megnevezés helyett. Teszik pedig ezt azért, mert hiszik, hogy az ismert nagy gyógyszergyárak készítményei megbízhatóbbak, tekintve, hogy a gyártást alapos, költséges kutatás és kisérletezés előzte meg, amely előmunkálatok költségeit természetesen az árba bele kell kalkulálni. Ezzel szemben a kritizálok — és ezeknek száma újabban egyre nő — azt állítják,* 1 * * * * * * 8 hogy a kémiai néven forgalomba hozott gyógyszerek legtöbbje éppen olyan megbízható, ami nem csoda, hiszen a gyógyszergyártás az illetékes országos hatóságok ellenőrzése alatt áll és ez az ellenőrzés az utóbbi éveikben egyre szigorúbb lett. Ez az oka annak is, hogy a kormány intézményei és a kórházak sok orvosságot kémiai nevükön szereznek be, nem a patent gyári néven. Ha kétségeik lennének az igy vásárolt gyógyszerek minőségét illetően, áttérnének a gyári nevekre. A -gyógyszeripar hivatkozik arra, hogy az amerikai gyárak naponta egymillió dollárt költőnek kutatásra és kísérletezésre, hogy egyre újabb, jobb gyógyszereket tudjanak készíteni. Hogy fogalmat adjanak ezeknek a kutatásoknak és kísérleteknek nagy arányairól, rámutatnak arra, hogy rengeteg fáradozás és költség hiábavalónak nyilvánul, 6000 kísérleti gyógyszer közül végül csak egy lesz sikeres és forgalomba hozható. A kisebb gyárak ilyen költséges előmunkálatokra nem vállalkozhatnak ; ezek az egyes kémiai elemeket megvásárol- j ják és azokból igyekeznek ha- j sonló vegyiiletet előállítani, amelyeket aztán kémiai öszizeállitásuk jelzésével hoznak forgalomba. Az ipar azt is állítja, hogy sok orvosságnak ára újabban csökkent; hivatkoznak a fogyasztók árstatisztikájára, amely arról tanúskodik, hogy ugyanakkor, amikor minden más orvosi kiadás egyre drágul, a gyógyszer inkább olcsóbbodik. A drága és az olcsó orvosság vitájában és versenyfutásában nagy a tét: az amerikaiak évente körülbelül öt billió dollárt költenek orvosságra. A magas árak különösen az idősebb korosztályokat sújtják, mert köztük akad egtöbb krónikus betegségben szenvedő egyén és ezeknek sem egyes alkalmakkor Van orvosságra szükségük, hanem állandóan, éveken át, sok esetben életük végéig. Gyakori j eset, hogy az öregek a szűk- j séges gyógyszereket nem tud- j iák megvenni, orvosság és j élelem közt kell választaniuk | ás első az élelem, mert anélkül még beteg ember sem élhet. :fí * íJí . . Aki sokallja a gyári néven vett orvosság árát, annak tudnia kell, hogy a patent csak 17 évig érvényes; ez idő alatt a gyáros annyit számíthat, gyártmányáért, amennyit jónak. lát és ez az az idő, amikor behozhatja kutatási és kísérletezési költségeit. A 17-i'k év után az a gyógyszer vegyület már nem áll szabadalmi vélelem alatt, bármely más gyár elkésziheti és versenyre kelhet az eredeti termék gyártójával. Ebben a versenyben ! még a hirdetés tetemes költ| ségei is szerepet játszanak, ezeket a költségeket is végj eredményben a páciensek fi! zetik meg. Mellesleg megjegyezve ; A hirdetési költségek i köző kell számítani a renge! teg ingyenes orvosságot, amit r gyárak az orvosok ezreinek is tízezreinek szétküldenek. ;|í * * . Az adófizető közönséget is t érinti ez a vita-, még az olyan matuzsálemeket is, akik sora életükben orvosságot nem szedtek. Ugyanis a szenátusi bizottság előtt elhangzott egy érdekes hozzászólás, amely szerint: nemcsak a betegek fizetnek orvosságért hol sokat, hol keveset, hanem városok és megyék bevásárlásainál is mutatkoznak ár-eltérések. Statisztikai tabellákat mutattak be a bizottságnak s ezekből kiderült, hogy városonkint nagy árkülönbségek vannak. Egy példa elég: Egy étvágycsökkentőt (dextroamphetamine sulfate) New York City 57 centért vásárolt, ugyanazért a mennyiségért Portland, Ore. 5 dollár 6 centet fizetett, Miami 19.43-t, Atlanta :2l2 dollár 60 centet. Miért ily nagy eltérések? Azért, mert egyes városok, például New York, árversenyt Írnak ki, elfogadnak ajánlatokat gyári néven és kémiai néven és a legkedvezőbb ajánlatot fogadják el. PÉNZT ADOTT A RABLÓ REGGELIRE — az Áldozatnak WORCESTER, Mass. — Az Associated Press nevű hírügynökség levelezője jelentette: George Simmon éppen el akart menni hazulról, hogy megreggelizzék, amikor felpattant a konyhaajtó és egy ismeretlen férfi rontott a lakásba, kezében fenyegetően lobéivá egy hatalmas kalapácsot. — Adjon ide minden pénzt, mert különben szétloccsantom a fejét! — üvöltött rá az idegen. George odaadta minden pénzét, összesen 22 dollárt. A rabló éppen távozni akart, amikor Mr. Simmons szemrehányóan szólt: — Nem szégyell magát? Minden pénzemet elviszi és most nem fogok tudni reggelizni! A rabló ekkor odavetett egy két dollárost áldozatának és rámordult: — Itt van! Tegye el és reggelizzék meg! Ne mondja azt, hogy miattam éhezett! Nem olyan ember vagyok én! — ezzel, mint aki jól végezte dolgát, távozott. MOSZKVÁBAN MI TILOS? MOSZKVA — A Literaturnaja Gazeta ismerteti az amerikai. külügyminisztérium figyelmeztetését Oroszországba készülő turistáknak. Ez úgy szól, hogy az oroszok az idegenforgalomban nem ismernek tréfát, a legcsekélyebb vétséget szigorúan büntetik. A világért se vigyenek magukkal amerikai látogatók törülközőt vagy (ahol van) szappant a hotelból, papírszalvétát az étteremből. Literaturnaja megtoldja a tilalmi listát néhány komoly intelemmel: A Kremlben levő nagy Cári Ágyút ne merj ék a táskájukban kicsempészni Moszkvából. Az állatkertben tilos az elefántokra lövöldözni. A Moszkva folyóban nem szabad meztelenül vagy részegen fürdeni. Aki e tilalmak ellen vét, azt Szibériába száműzik... A japánok előnye TOKIO — A legtöbb arab országban a közelmúltban megtiltották az amerikai és angol filmek bemutatását, az orosz filmeket viszont unalmasnak találják az arabok, ezért hát most egyszerre .15 japán filmet vettek meg előadásra. A NŐ ÉS A LEOPÁRD LOURENCO MARQUES, Mozambique — Egy 30 éves afrikai nő, pusztán egy kis kézzel felfegyverkezve, közelharcban, megölt egy leopárdot, amely megtámadta őt. Pittsburgh! kis ikreknek a mamájuk bemutatja a még kisebb uj ikrekét, . _............ . ____ _ __ _____ Izrael élelmet kér WASHINGTON — Az izraeli kormány 30 millió dollár áru élelmiszert kért Ame j rikától a “Food for Peace” program keretében, George Chuvalo a negyedik fordulóban mindössze 16 másodpercig birta a Joe Frazier (jobboldalt) ütéseit. EURÓPA KÜZDELME A GAZDASÁGI LANYHULÁS ELLEN BONN, Nyugat-Németország. — Miközben a USA — minden jel szerint — legyőzte a fenyegetőnek látszó gazdasági lanyhulást, Európa nagy iparosodott országainak még nem sikerült ezt, elérniük. Eurépában ttulajdonképpen nem is csupán a lanyhulás ellen kell küzdeni az illetékeseknek, hanem egy kettős kérdés ellen. A gazdasági élet javulása ugyanis magával hozhatja Európa egyik legsúlyosabb problémájának kiéleződését az inflációt. i Az elmúlt években az infláció kezdett már veszélyessé válni. Az ipari államok teljes fog-la 1 kocsi» tottsága munkaerő hiányt és ez emelkedő munkabéreiket eredményezett. A termelés költségei tehát megdrágultak, mert ugyanakkor a világ nyersanyag, árai is emelkedtek. Emellett Európa is éppen annyira sekat költ külföldi árukra, mint Amerika. Ennek következtében viszont a kereskedelmi mérlegek kéz- j denek passzívvá válni és en- j neik következményeként a fi-j zetési mérlegek eddigi egyensúlya is megingott. Hogy az infláció veszélyét leküzdjék, a jegybankok emelték -a leszámítolási kamatlábakat. A német Bundesbank — a központi jegyin-té-1 zet — tavaly 5 százalékra i emelte a kamatlábat és a kormány kötvények kamatozása 8 százalékra emelkedett. De ez a szigorú rendszabály egyszeriben pénzszűkét okozott és lefékezte a közgazdaság produkcióját, ami már tavaly sem volt rózsás, mint a korábbi években. Mint minden ilyen mesterséges beavatkozás az infláció megakadályozására, ez is azzal a következményei járt, hogy a termelés csökkent, a befektetések elmaradt ak, másszóval a prosperitás letört és hanyatlás következett be. Ma már 3 százalékos a kamatláb és 7 százalék alatt hoznak a kormány kötvények, de az elveszített lendületet ma sem tudta behozni a német közgazdaság. A kilátás egyelőre eléggé szürke. Angliában ugyanez a dráma játszódott le.Csak itt anynyival rosszabb a helyzet, hogy az országnak állandóan vigyáznia kell a font sterling értékére, ami nehézzé teszi a kamatláb csökkentését. A tavalyi brit kamatláb 7 százalék volt. Ez a szokatlanul magas kamat oda csábította a külföldi tőkéket, ami erősitette a font helyzetét, de ugyanakkor megölte a gazdasági életet, Anglia iparának egy jelentős része különben is elavult, jelentős felerősítésre szorulna, de a magas kamatláb lehetetlenné tette a befektetéseket. Ma már Londonban is leszállították a kamatlábat, amely jelenleg 5J/2 százalék. De az angol közgazdaság sem kapott eddig erőre, sőt az import nőtt, ami a fizetési mérleget tovább rontja. Franciaország még rozsszabbul áll, ha nem is ugyanazon okokból kifolyólag. A francia export elég jó, bár sokkal rosszabb, mint a meg előző években. De a gazdasági pangás itt is érezhető. De Qaulle' mindenáron tartani akarja a frank’árfolyamát és' igy,,..minden blyan törekvésnek elientáll, ami a munkabéreket emelne, másrészt ami idegen tőkét hozna az országba, hogy a nagyon elavult ipari szerkezetet felújítsák. Emelett nagyon sek állami bevételt kot le az atom-haderő kiépítése is, amihez azonban de Gaulle ragaszkodik, így a francia közgazdaság stagnál és a hosszú távú kilátásai sem reménytkeltőek. Az infláció — érdékes módon leginkább Svédországot és Hollandiát kezdte ki. Ezekben az országokban 5, illetve 4 százalékos az infláció, mig Németországban, Franciaországban és Itáliában 3 százalékos. Az érdekes az, hogy a magasabb infláció sem hozta meg az ilyenkor szokásos nagyobb lendületet. Egyedül Itália, Svájc és egy távolkeleti “nyugati” ország: Japán gazdasági élete mutat kielégítő lendületet. Amikor az európai közgazdászok összeültek, hogy felmérjék a helyzetet, kiderült, hogy tulajdonképpen Amerika kissé stagnáló közgazdasága okozta az európai viszszaesést is. Mihelyt Amerika megint feltör a gazdasági létrán —1 ami már folyamatban is van — az európai gondok is megszűnnek, bár az infláció elleni küzdelem tovább folyik. Úgy látszik, hogy az inflá- I ció, ami alatt áremelkedést értenek a 'köznyelven, állandó vendége marad a modern közgazdaságoknak. Úgyszólván egyetlen ország sem mentes ettől, kivéve Frandiaországot (ahol'kb. 1 százalék), de ott csak azért nem emelkednek az árak olyan tempóban, mint másutt, mert a gazdasági életet befagyasz[ tóttá de Gaulle. Kérdés, ter- I mészetesen, hogy ez a mozdulatlanság megéri-e az inflá! ció elkerülését. Általában azt, hiszik, hogy nem, sőt ellenkezőleg. Amíg de Gaulle nem enged be idegen tőkét és ugyanakkor nem engedi a munkabéreket emelni, addig a francia közgazdaság nem csak mozdulatlan marad, hanem lassú sorvadásra vau Ítélve. Az a cél, hogy Amerikát kizárja Európából, sok gazdasági betegség forrásává vált, amit hosszú időn át nem lehet fenntartani. Érdekes, hogy de Gaulle, aki rohamot intézett a dollár ellen, amennyiben minden dollárját aranyra váltotta be, már több mint féléve nem vált beegyetlen dollárt sem. Részben azért nem, mert nincs fölösleges dollárja, részben, mert rájött végre, hogy az arany, amely a Banque de Francé pincében hever, nem kamatozik, nem dolgozik, tehát inkább tehertétel a közgazdaság számára. Igaz, hogy bizonyos stabilitást nyújt a franknak, de az a kis előny elvész a hátrányainak hatásaiban. Minden európai bankár és nagyiparos hangoztatja ma már, hogy Európa nem tudja magát függetleníteni Amerikától, sőt 'akkor függ tőle leg inkább, ha kizárja az amerikai tőkét. Ez természetes is, mert Amerika óriási gazdasági ereje, a jelenleg mintegy 775 billió dolláros össztermelésével, olyan hatalmas, hogy egyszerűen lehetetlen kizárni. A hatását mindenképpen érzik és csak még jobban j lemaradnak a technológiai ! versenyben, ami pedig a jő | vő elvesztését jelenti. Hupmhrey alelnök sótalanitott vizet kóstol Key West, Fla.-ban, ahol a világ legnagyobb tengervíz sótalanitó úzepae van. es a NEW ORLEANS, La. — A közelmúltban újságírók egy csoportja meglátogatta az itteni Audobon Parkot, ahol állandóan nagyszámú hippy tanyázik. A park füvén, a többi között, egy feketében öltözött hippy-lány üldögélt, térdén, ismeretlen okból, ócska esernyőt dédelgetett. — Mosolyogj! egy hippy-fiu. rivalt rá — Nem tudok — szólt a lány — Terhes vagyok! A hippyk egyébként elmondották az újságíróknak: különleges életük célja: szeretetek találni és megtalálni Isten t. így fog a világűrben lebegni hátizsákkal a hátán az űrrepülő, kiszállva az űrhajóból. A majmok is ... SAN JUAN, >?. R. — Puerto Rico szigetén a trópusi egészségügyi intézet munkatársai kísérletiképpen öt férfit egy ketrecbe zártak. A ketrecet azután az erdőben hagyták, ahol sek volt a majom. Kiderült, hogy a majmok pontosan úgy viselkednek, mint az állatikén látogatók: minden oldalról körülvették a ketrecet és etetni akarták an nak lakóit. Gyönyörű amerikai kémnök Kuwaitban? KUWAIT — Az “Agence France-Press” nevű francia hírügynökség itteni munkatársa jelentette: Ebben az olaj gazdag sejkségben, az egyik reggeli napilap, az “A1 Rissala”, vezércikket irt a közelmúltban. A cikk egyik részlete a következőképpen hangzik: Felhívnak minden kuwaiti polgárt, hogy legyen nagyon óvatos: országunkban gyönyörű amerikai kémnők tartózkodnak! — Az amerikaiak gyönyörű, táncosnőnek álcázott lányokat küldenek ide, ezek a lányok azonban voltaképpen — veszélyes és lelkiismeretlen kémnek. Különösen a vezető politikai személyiségekre és a magasrangu katonatisztekre vetik ki hálójukat. — Minden arab országban nagymennyiségű ilyen gyönyörű, táncosnőnek álcázott amerikai kémnő tartózkodik. Az “Agence France-Press” nevű francia hírügynökség tudósitója megjegyzi a közlemény végén: — Semmiféle bizonyiték nincs arra, hogy Kuwait sejkségben valóban “gyönyörű amerikai kémnők” tartózkodnának. KOZMETIKA i WASHINGTON — Sa*bek akarnak lenni a férfiak. Ez már abból is kitűnik, hogy napról napra szaporodik a férfi kozmetikai szerek száma. Ezekből a kínálat és a fogyasztás az elmúlt három év alatt megnégyszereződött. A kozmetikai szalonokban is minden negyedik vendég férfi. A kezelés az arcmasszázstól egészen a bozontos szemöldökök ritkításáig terjed. Vigyázz« meri nyel! NEW YORK — Harminc éve tanulmányozza dr. William Hollinger gyermek orvos, mi mindent nyelnek le a gyermekek. A furcsa gyűjteményben még revolvergolyó is akad. Az orvos egyébként megállapította, hogy a gyermekeik négyéves korukban nyelik le a legtöbb tárgyat. i i i
