Szabad Sajtó, 1967 (59. évfolyam, 1-51. szám)
1967-01-19 / 3. szám
6. OLDAT./ .." Kanada száz éve OTTAWA. — Száz évvel ezelőtt, 1867. július 1-én Vic toriu angol királynő aláírta én js. brit birodalom nagy pecsét jével látta el a British North America Act nevű törvényt amely Kanada angol gyarmatot önkormányzata nemzett' nyilvánította ki. Ennek a ju biláris alkalomnak megüiinep lése 1967. újév napján, egy perccel éjfél után megkezdő dött. Az ünnepségek a centen náris év- végéig fognak tar tani. Az ünnepnyitás napjár. kigyultak a centennáris fáklyalángok Ottawa szövetség' főváros-és minden tartomány' Capitol felett. A Dominion — ahogyan ; függetlenné lett országot ne veztáknem foglalta magában Kanada mai egész területét. Száz év előtt még -csak négy tartományból állott a:ország, a Nagy Tavaktól ke letre .fekvő négy tartományból, amelyek közül az egyik francia nyelvű volt. Ma a Confederation — igy is nevezik — tiz tartományból áll, egy fél kontinensen terül cl, az Atlanti-óceántól a Csendes-ten gerig és fel az Északi Sarkvidékig. Kanada a világ második legnagyobb kiterjedésű országa. Első a Szovjetunió; Kanada után a harmadik helyet foglalja el az Egyesült Államok. A szovjet birodalom kiterjedése több mint 8,6' millió négyzetrnérföld, Kanada több mint 3,8 millió, Amerika több mint 3,6 millió négyzetmérföld, Ezt az összehasonlítást még meg keil pótolni azzal a megállapítással, hogy az életszínvonal magassága tekintetében Kanada az Egye sült Államok után a második helyen áll. Méltán örömteljes centennáris ünneplés lesz ebben az évben Kanada minden Városában, minden faluban mindén zöidelő, félidőben hófehér mezőn. * * * Százéves jubileumról szólva, ne feledkezzünk meg arról, hogy Kanadának sokszázéves története van. Á független államiságot megelőző századokból hiteles történelmi adatok maradtak fenn. 14:97- ben John Cabot, Angliából át vitorlázva a nagy vizen, Kanada földjére lépett. Őt követte 15341ben Jacques Cartier, a St. Lawrence folyó felfedezője. És kevésbé hiteles, talán inkább a legendák körébe utalandó az az állítólagos tény, högy a norvég Leit Ericson, á vikingek vezére, Grönlandiból kiindulva már 1000- ben errefelé kalandozott el. A “fégi Kanada” történelmének jelentősebb epizódjai voltok katonai inváziók, három támadás dél felől, Amerika felől; egy az amerikai függetlenségi háború idején egy második az 1812. évi ango!—amerikai (háború folyamán és egy 1866-ban, éppen egy évvel a kanadai függetlenrég előtt, amikor egy ir fel kelő banda támadta meg a ki ■álynő északi gyarmatait, azzal a harci kiáltással, hogy "k schasem fogják élénekein-' az.angol himnuszt: “God Sávé .he Queen.” A jubiláris ünnepségnek melyeket ez év folyamán tereznek, se szeri se száma. A kiemelkedő esemény Expo 67 'ész,' a világkiállítás- Mbntreál>an — Kanada legnagyobb vámosában, amelyben a lakossá! jlső , nyelve á francia nyelv Nagyobbsza-bás u vi lágk iái litás ;Isz ez, mint volt a legutóbbi newyorki világkiállítás: nem 10 nemzet lesz képviselve nint volt New Yorkban, hanem 70 nemzet a földkerekség -minden részéből, A .kiállítás; április 28-án nyílik meg és október 27-én zárul. A bevételeket 270 millió dollárra taksálják és a szövetségi kormány örülni fog, ha csak 100 millió dollárral kell majd az egyenleget deficit-mentessé tenni. A kisebb, de annál érdekesebb, látványosabb ünnepségek közül csak néhányat említünk: . Emlékezve Cartier 15-34. évi expedíciójára, az általa felfedezett St. Lawrence folyamőr: lefelé fog haladni több tucat 25 lab hossza, kárra, az edmontoni (Alberto) Rocky Mountain House-tól Montreálig. A 3500 mérföld hossza folyami csónakázás május 24- én (kezdődik és az “expedíció” száz nap után, szeptember 4- én fog befutni Montreal kikötőjébe. Közben 20 közbenső állomáson helyi ünnepségeker fogják a kanadai vidék lakosai köszönteni a csónakosokat. A nagy napon, julius 1-én éjfélkor tűzijáték fényei fognak f flángcilni minden városban, minden faluban és harangok kohgása fogja emelni az ünnepségek méltóságát. * * * •Nincsen fény árnyék nélkül. A jubiláris évben Kanada központi kormánya és tartományi kormányai elé súlyos gazdasági, financiális és politikai problémák tornyosulnak. Mái az év első napján, panaszra volt oka a népnek: életbelépett az országos sales tax. Az idős kanadaiak kiadós nyugdijat kapnak, de a nyugdíj alapba ezentúl többet kell be fizetni, magasabb jövedelmi adó utján. És az árak egyre emelkednek. Az ipari és üzleti világot bérharcok és a termelési költségek növekedése nyugtalanítják. Az ország külkereskedelmi mérlege, az export gyors növekedése ellenére, súlyosan deficites, különösen a déli jöszoníszédok, a:i amerikaiak felé. Ottawában hiába kérdeznék az, illetékeseket és hozzáértőket, hogy infláció vagy gazdasági lelassulás fenyegete, vagy mind a két veszedelem, Ez nagyon valószínűnek tet szik: az, hogy amilyen lesz a gazdasági élet irányzata az Egyesült Államkoban, olyanra vall kilátás Kanadában ; is Mert a két ország gazdasági élete oly mértékben van összefonódva, ami Kanadában sósaknak nem tetszik . . . :J: íjí Quebec tartományban, a francia kanadaiak fellegvárában fenyegetően mozgolódnak ■a “kis testvérek” szélesebb inkormáüyzatot és több bevételt követelnek az angol nyelvűek fellegvárától, Cttowá,01. Panaszai régi keletűek, 1759-ig nyúlnak vissza, amitor Wolfe győzelme az Ábra-, a am mezőn véget vétett Friinriaország uralmának, és Queres:. brit uralom alá került. A nagy francia forradalom modernizáló hatása ennélfogva nem érintette Que-becet és a 'rancia-kanad&iaik azóta mind-Edmund Burke, angol politikai ii'ó. 1775-ben — egy évvel a. Függetlenségi Nyilatkozat megszületése előtt — ez1 üzente az angol ifjúságnak: “Fiatalemberek, vegyétek tudomásul — ez az Amerika amelyről ti mostanában csak mulatságos híreket halltok vad emberekről, rossz modorról, ez az Amerika egy idő múlva még mielőtt ti eltávoztok erről a földről, magához fogja ragadni az elsőbbséget a világ mindén kereskedő nép* közt.” * * * Alexis de Tocqueville, francia történetíró, akinek az amerikai demokráciáról irt könyve még ma is úgyszólván kötelező olvasmány mindazok számára, akik az amerika' közállapotokkal komolyan foglalkoznak, 1935-ben ezt irta: “Ma két nagy nemzet van a világon: az orosz és az amerikai. Kiinduló pontjaik különbözők, forrásaik nem azo nosak, mégis mindkét nemzetet az egek ura arra utalta hogy a fél világ sorsát eldöntsék.” * * ❖ Ezek a jóslatok beváltak Amerika ma csakugyan a világ legnagyobb gazdasági hatalmassága és nem a fél világnak, haneni. az egész; világnak sorsa azok kézében van okik Moszkvában és Washingtonban az élen állnak. ,1775 és 1835 óta nagyot változott a világ, atomkorszakba léptünk «helynek eljövetelét még néhány évtized előtt sem lohe tett megsejteni, mégis az alapvető tény, a két super-hatalom létezése, igazoltnak bizonyult. *1* De nem váltak be ezek a jóslások : ináig icg alábbis elhanyagoltoknak ér zik magukat. Az angol hagyó hiányok szellemében kpmpro misszumos megoldások előti állnak a vitázó felek;. Ottaw; és Quebec, Száz évvel ezelőtt Vietorú királynő proklámúlta Kanad; * ‘majdnem függetlenségét’, a önkormányzatot. Mégis, a ;ka nadaiak ncmzctalapitójukként John Alexander Macdonakiot is , tisztelik, aki a konfoderá ció épitményét ácsolta. Ő Ka rráida George Washingtonja a nemzet atyja. A kanadai or szagos parlamentben törvény készül, amely a.1 haza atyjának születésnapját, január Ilik napját, nemzeti ünnepnapnak nyilvánítja ki. A mostani jubiláns évber fog megszületni a hivatok) kanadai himnusz, “O Canada”. A végleges szöveget — an go1 és francia nyelven — még nein határozták el. A londoni Globe cimü lap 1855-ben ezt irta: “Amikor De Lesséps mini len féle pénzt kért, hogy megteremthesse a Szuez-csatoruát, a Times és a Daily New? kinevették, azt Írták, hogy elképzelése képtelenség, hiszen egy hatalmas homokvihar maga alá temetné az egész csatornát. Disraeli minisztereilök is teljed lehetetlenségnek vélte a csatornát. *5*. Éfc Tje 1857-ben az Egyesült Állanők kormánya elrendelte a franci Canyon térségének alapos kivizsgálását. Akkor Joseph C. íves hadnagy, a vizsgáló. bizottság tagja ezt jelentette a kormánynak: “A mi 'átogatásunl: azon a vidéken a fehér embernek első és kétség-t telekül utolsó kirándulása lesz. Az egész vidék nem ér semmit. Úgy tetszik nekem, hogy i Természet rendelése az, hogy a Colorado folyót, legalábbis annak nagy részét, sohase keresse fel senki.” 4 4 ;í: Ez a két jóslás nem vált be. A Szuez-csatorna a világ hajóforgalmának egyik legfon tosabb szakasza, lehetővé te szí, hogy tengerjáró hajóknak nem kell Afrikát fcörülutozniuk, hogy az Atlanti-óceánból az Indiai-,és aCséndes-óceánba eljussanak. És a Granc Canyon? Amerika egyik legnagyobb turista látványossága, a Colorado folyó megfizethetetlen vizéért pedig éveken át elkeseredett harcot folytattak California és Colorado államok. SZOVJET BÚZA CAIRO Alexandria kikötőjébe megérkezett az első szovjet b u z a-szállítmány, amelynek mennyisége 6,500 tonna. Jóslatok, melyek beváltak jóslatok* melyek nem váltak be A 7 éves Ttickie Winchester, kinek atyja a szigeten a világit/) torony őre, ezen az alkalmatosságon megy az iskolába a szárazföldre, Maine-ben. Thursday, January 19, 1967 Téli táj a Killington Basin-ban, Vcrmontman. Amerikai férfiak, akik rendszeresen az autóbusz-végállomáson alszanak New York városában meg lehetősen népszerű a, 'Port Authority aut óbusz-vógállo más. S a dologban az a leg érdekesebb, hogy nemcsak az utasok között népszerű, hanem olyanok között is,, akik egyáltalában nem szándékoz nak utazni. Ez az autóbusz-végállomás, az éjszakai órákban, úgy hat mint egy angol rémfilm. ahol az ősi kastély termeiben különböző félelmetes figurák ér szellemek kisértenek — leg alább is, ezt állította nemrégiben egy new yorki újságíró. Az autóbusz-végállomás termeiben, az éjszakai órákban, gyanús figurák ólálkodnak, ácsorognak és leggyakrabban — alszanak. Kik ezek a végállomáson ácsorgók, ó'lálkodók, vagy alvók? A new yorki újságírók szerint, megtalálhatók közöttük a new yorki besurranó tolvajok, a “hivatásos” csavargók, az éjszaka vándorai, homoszexuálisok, részegeik és nem utolsó sorban, valóban gyanuskülsejü, céltalanul ődöngő fiatalok. Amint az óramutató halad cs az órák mindjobban éjszakába nyúlnak, a gyanús alakok száma mindjobban növekszik. Áz éjszakai látogatók általában -a telefon-fülkéket kedvelik, a lépcsőket, vagy pedig a férfi-toileteket, ahol viszonylagos békességben szunyókálhatnak egyideig, ha szerencsés éjszakájuk van, olykor órákig is. A különös és kísérteties figurák “forgalma” a tetőfokát valóban a kisértetek órájában, éjfélkor, éri el. Az érkező és távozó utasok már megszokták ezt a látványt és ügyet sem vetnek a gyanús figurákra, nyugodtan sietnek dolgukra. A gyanús alakok sem háborgatják az utasokat, mintha csak tudnák, hogy cm úgyis hiábavaló fáradtság lenne a dolog. Olykor, egyik-másik éjszakai figura megpróbál pénzt kérni valamelyik érkező, vagy távozó utastól, azonban voltaképpen maga sem bízik a sikerben s a kérést szinte csak éppen a “tisztesség” okából kísérli meg. A végállomás érkező és távozó utasai soha sem adnak pénzt az éjszakai csavargóknak — valamiféle íratlan egyezmény ez, amelyet maguk az éjszaka vándorai is tudomásul vették és elfogadtak. A rendőrség véleménye szerint, áz éjszaka vándorai voltaképpen nem veszélyesek az autóbusz-végállomáson, inkább csak kellemetlenné teszik a közlekedést és riasztó látványt nyújtanak. Az éjszaka vándorainak legnagyobb része nem akar egyebet, minthogy hagyják öt békében és alkalomadtán, engedjék egy kicsit aludni, az egyik férfi-toiletben, vagy pedig valamelyik telefon-fülkében. Az 1966-os esztendő utolsó hónapjainak egyikében egy ismert new yorki közéleti személyiség, aki neve .-elhallgatására -kérte a szerkesztőséget, levelet irt a New York Times revü napilapnak. Ez a közéleti személyiség azt állította levelében, hogy a kérdéses autóbusz-végállomás, az éjszakai órákban valóban kisértéties . Íját v á n y t nyújt, “degenerált -alvilági figurákkal, mindenfajta rendőri védelem nélkül.” Ez az ur azt javasolta: fordítson a new yorki rendőrség a jelenleginél nagyobb figyelmet “erre a lőporos hordóra, ahol minden pillanatban történhet valami.” Néhány nappal ezelőtt azután valóban “történt valami” ezen -az autóbusz-végállomáson: egy Albert J. Bürkei nevű, 35 éves utasra, két Ízben rálőtt egy ott ácsorgó éjszakai figura, -amikor Bürkeitől tiz centet kért és a férfi visszautasitotta. Bürkeit a St. Clare kórházba szállították, ahol most már jobban van, azonban néhány napig élet-halál között lebegett-Egy átlagos héten a téli hónapókban a Port Authority rendőrsége hozzávetőlegesen 700 éjszakai vagányt szólít fel a távozásra az autóbusz-vég- i 11cmásról. Ez azonban csupán -kis része az ott ácsorgóknak, vannak ugyanis olyanok, akik jó szimattal megneszelik a rendőrök érkezését és időlegesen elhagyják a végállomást. A homoszexuálisok számá rá ideális tartózkodási hely ez a jól fütött végállomás a téli hónapokban, olyankor, amikör odafcünn, fagyos szél süvölt az utcákon és nem akarnak tovább dideregni s 42-ik utcát keresztező hetedik és nyolcadik mellékutca sarkán rendszeres tartóztokási helyükön. A csavargók számára is ideális hely a végállomás, ahol végre megmeleng-ethetik öszszegómberedelt tagjaikat az egész napi céltalan áesorgás után. Egy polgáriruhás rendőr, -aki gyakran teljesít éjszakai szolgálatot ezen az autóbuszvégállomáson, ezeket mondotta a közelmúltban az újságíróknak: — Az éjszakai csavargókkal nem lehet bírni. Kiutasítjuk őket a végállomásról, ekkor eltávoznak az egyik ajtóp és néhány percen belül viszszaszivárognak a másik ajtón. Egyet letartóztatunk közülük, -egy pillanat múlva kettő van helyében, szinte a földből nőnék ki, bámulatos gyor- I sasággal, gomba módjára. Ez a végállomás egy egész épülettömböt foglal el, nyolc főbejárata van és hét szintje. Külön szintről indulnak a várost elhagyó autóbuszok, i helyiérdekű járatok, a városi járatok, stb. Ezt a hatalmas területet kell őrizni éjjel-nappal. Tolvajok gyakran ,még nappal is megkisérlik, hogy a felső szintéken lévő, parkoló -automobilokat feltörjék és kirabolják.. Egy átlagos napon, 7,400 autóbusz érkezik a végállomásra, illetőleg távozik a végállomásról. Ez hozzávetőlegesen legalább napi 205,000 utast jelent. Ez a szám, bizonyos ünnepnapi emelkedés sekkel együtt, átlagosan évi 36 millió utast tesz ki. Hivatalos statisztikai -adat bizonyítja, hogy világnak nincs még egyetlen olyan végállomása — akár repülőtér, akár vonat, akár autóbusz,— vagy hajóállomás, ■ amely ilyen óriási forgalmat bonyolítana le, mint ez az autóbusz-végállomás. A legnagyobb végállomásoknak -enné1. legalább évi 15 millió utassal kevesebb a forgalmuk. A végállomás üzleteinek vásárlóival, az elutazókat kik isér őkkel és az érkezőkre való várakozókkal együtt, ennek -az autóbusz-végállomásnak az évi forgalma — leg" szerényebb számítással is — 100 millió személy. .Mindehhez a Port Authority saját rendőrségének létszáma 1,100 fő, amelyből mindössze 33 fő jut a végállomás ellenőrzésére, a többiek, a repülőtereket, a hidakat és alagutakat ellenőrzik. Robert E. Friend kapitány, a végállomás rendörosztagának parancsnoka, teljesen indokoltan kérdezte az újságíróktól: — Miképpen lennénk képesek megfelelő rendőri ellenőrzést végezni az -autóbusz végállomáson? h bonni kancellár fürdőkád-problémája BONN Az Associated Press nevű amerikai hirügynökseg nugatnemetországi tudósitója irta: Kurt Georg Kiesinger, nyugatnémet kancellárnak -kétségtelenül számos problémája van, közöttük saját, ingó koalíciós kormányának fenntartása is. Problémái között azonban jelentős helyet foglal el — -a fürdőkád. Herr Kiesinger fényűző palotában lakik és dolgozik, ennek a palotának azonban csupán két szobája van bebutorozva. Amikor a nyugatnémet kancellár fürödni akar, telefonál a rendőrségnek és a kancellári garázsnak. A garázsból nyomban megérkezik a limousine, a rendőrségről pedig -a kirendelt védőosztag s ezekután Nyugat-Németország kance-lárja elindul afelé a szálloda felé, ahol különleges alkalmakra lakosztályt tartanaik fenn számára és ennek a lakosztálynak, történetesen, fürdőszobája és fürdőkádja is van. Az elnök palotának két fürdőszobája is van — a m-elegvizszclgáltatás azonban már hosszú ideje nem működik. Ez volt az oka annak, hogy Konrad Adenauer kancellár például, mindig is saját otthonában lakott, kancellársága idején. SAJTÓ
